Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Főoldal, bevezető English version

Copyright (c) MTA Zenetudományi Intézet Bartók Archívum, 2004-2005 

 

Folklór és avantgárd

 
Bartók Vésztőn, 1920
   

    

    

Amikor Bartók Bélával találkoztam, 17 éves voltam, és a Vésztő melletti Kertmegpusztán végeztünk mezei munkát a Wenckheimek gazdaságában. Bartók húgának a férje volt ott a gazdatiszt. A mezőn dolgoztunk, amikor odajött hozzánk egy 35 év körüli, szőke, nem magas férfi, és megkérdezte tőlünk, hogy ki tud régi dalokat és ki volna hajlandó neki énekelni. Sok lány volt ott egy csomóban, de mindannyian húzódoztak és szégyenlősen mondták, hogy nem tudnak régi dalokat. Én jelentkeztem.
            Este eljött hozzánk a szálláshelyünkre, leült egy munkásládikára, mellette mécses égett. Én szembe ültem vele és énekeltem, ő kottázta. Két dalt énekeltem el, a Fehér Lászlót és az Angoli Borbálát.
            Biztosan a megilletődéstől, de több dal nem jutott akkor eszembe. Ő olyan szolid ember volt, nem követelte, hogy tovább énekeljek.
Sok munkás volt a pajtában, – a szálláshelyen – este mindenki pihenni tért, csak én énekeltem. Nagyon emlékszem rá, igen figyelmes volt, hogy a sok munkást az én éneklésem meg az ő munkája ne zavarja. Magamról még annyit hogy igen nótakedvelő voltam már akkor is, ha egy új dalt hallottam, meg is tanultam.
            Ezeket a dalokat legtöbbször munka közben tanultam. Édesapám 10 éves koromban meghalt. Édesanyámat soha nem hallottam énekelni. Nagyon sok dalt tudtam, de most már megöregedtem, és nagyon sokat felejtettem. Bartók Bélát viszont nem felejtettem el, ma is mintha itt volna előttem, megmaradt örökre emlékezetemben.

Özv. Kira Mihályné Ökrös Róza visszaemlékezése Bartók Bélára, lásd A népdalkutató Bartók Béla, szerk. Csende Béla (Békéscsaba, 1981), 67–68.

 

    

  

 

 Az „Angoli Borbála” népballada szövege (34a számú példa) Bartók A magyar népdal című munkájának angol fordításából, Hungarian Folk Music, ford. M. D. Calvocoressi (Oxford, 1931), 112-13.

  

  

   

 

Egyelőre – pour dégourdir més membres musicaux – megharmonizáltam 7 magy. dalt a nyári gyűjtésből, többek közt Ökrös Róza hires Angoli Borbáláját is. Ajánlom hallgasd meg tőle, mert ilyet magyarul és még hozzá az Alföld kellős közepén, és még hozzá 7/8 taktusban hallani valóságos szenzáció.
            De már gondolkodom a mandarinon is; pokoli egy muzsika lesz, ha sikerül. Az eleje – egészen rövid bevezetés függönynyitás előtt – rettenetes zsivaj, csörömpölés, csörtetés, tülkölés: egy világváros uccai forgatagából vezetem be a t. hallgatót az apache-tanyára. [...]

Bartók feleségének, Ziegler Mártának, 1918. szeptember 5., lásd Bartók Béla Családi levelei,
szerk. ifj. Bartók Béla és Gomboczné Konkoly Adrienne (Budapest, 1981), 282.

 

   

 

Vázlatok a Fából faragott királyfihoz (f. 14v) és a Csodálatos mandarinhoz („Hajsza”, f. 15r) Bartók eredetileg népzenei gyűjtőfüzetnek használt egyetlen korai vázlatfüzetéből, lásd Fekete zsebkönyv, fakszimile kiadás, közr. Somfai László (Budapest, 1987); Bartók Hagyaték, © 2005, Vásárhelyi Gábor; az Universal Edition A. G. szíves engedélyével                            

  Az „Angoli Borbála” népballada dallama Bartók A magyar népdal c. munkájából: e dallamot dolgozta fel a zeneszerző a Tizenöt magyar parasztdal (1914-1918) c. zongoraművének 6. darabjaként („Ballade”)
  
    

  

 
Egy kéziratoldal Bartók „Einfluß der Volksmusik auf die Kunstmusik unserer Tage” (A népzene hatása a mai műzenére, 1920) c. tanulmányából: Stravinsky Pribaoutkijának 4. darabja alapjában a népzenei motívumokat felhasználó komponálásmód elemzése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Így tehát közben Lengyel Menyhértnek egy darabját zenésítem, amelynek címe: A csodálatos mandarin és hallgassa csak, milyen csodálatosan szép a tartalma.

            Egy apacstanyán három apacs kényszerít egy szép fiatal lányt, hogy csábítson fel férfiakat magához, akiket ők aztán kirabolnak. – Az első egy szegény legény, a második se különb, de a harmadik egy gazdag kínai. A fogás jó, a leány tánccal mulattatja és a mandarinban felébred a vágy, a szerelem hevesen fellobban benne, de a leány irtózik tőle. – Az apacsok megtámadják, kifosztják, a dunyhába fojtják, karddal szúrják keresztül, mindhiába, a mandarinnal nem bírnak, szerelmes és vágyakozó szemekkel néz a leányra. – Az asszonyi invenció segít, a leány eleget tesz a mandarin kívánságának, mire az holtan, élettelenül terül el.

Beszéltetés Bartókkal 1919. márciusában, lásd Bartók Béla válogatott írásai,
közr. Szőllősy András (Budapest, 1956), 338–339.

    

 

   

.

[...] Kölnben a Mandarin után zajos tüntetés volt a szöveg ellen és ellentüntetés mellettem. A kravall eltartott jó tizpercig, a vasfüggönyt is leengedték, az emberek még sem mentek el, ugy hogy a vasajtó is kétszer megnyillott. Szóval el lehet mondani, hogy vastaps (és vasfütty) volt. Nahát neked kellett volna ott lenned, akkora izgalomnál! Képzelheted. [...] Pesti ujságok azt a hírt közlik, hogy hatóságilag betiltották a darabot; ez nagyon lehetséges, és a kölni embereim féltek is ettől egyrészt, másrészt Szenkár azt mondja nincs nagyszerűbb reklám, mint ilyen betiltás. Hát majd meglátjuk.

  

Bartók édesanyjának, 1926. december 2., lásd Bartók Béla Családi levelei,
szerk. ifj. Bartók Béla és Gomboczné Konkoly Adrienne (Budapest, 1981), 386.

 
  A Csodálatos mandarin botrányt kiváltott ősbemutatója, valamint a Kékszakállú herceg vára előadása Kölnben, 1926. november 27.; Bartók Hagyaték, © 2005, Vásárhelyi Gábor
   

 

 

 

Ma megkaptam a Csodálatos mandarin revideált szövegét. A változások (különösen a harmadik férfi megjelenésétől) sajnos nem illenek a zenéhez. Mert ez a zene – ellentétben a mai objektív, motorikus, stb. irányzattal – lelki folyamatokat kíván kifejezni. Következésképpen lehetetlen olyan szöveget kapcsolni hozzá, mely sokhelyütt a zenével ellentétes hangulatot fejez ki.

 

Bartók bécsi kiadójának az Universal Editionnak, 1927. április 11.

 

 

 

 
   

 

 

 

 

  

 

 

 

 


Ugyanaznap, 1926. november 27.-én egy másik premier: a Falun háromtételes változatának első előadása New Yorkban a League of Composers hangversenyén; Bartók Hagyaték, © 2005, Vásárhelyi Gábor

 
   

  

Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Főoldal, bevezető English version