Rakos Miklós publikációi

Rakos Miklós zenetanár, zenetörténeti kutató. 1969-ben szerzett hegedűtanári diplomát a „Liszt Ferenc” Zeneművészeti Főiskolán. 1966-1968 között a Győri Filharmonikusok, 1969-1974-ig a Budapesti MÁV Szimfonikusok, 1975-1978-ig a Magyar Állami Operaház zenekarának tagja mint mélyhegedűs. Később számos, saját szervezésű zenekari produkcióban vett részt Európa-szerte. Ezen kívül közreműködött a párizsi Opéra Comique Massenet-sorozatában, a Münsteri Szimfonikus Zenekar Mahler-sorozatában, a MÁV Szimfonikus Zenekar turnéin, a veszprémi Mendelssohn Kamarazenekar és más hazai együttesek hangversenyein. Hegedűtanárként 1973-tól dolgozik (1992-ig Veszprémben, ezt követően Budapesten) , zenetörténeti kutatással 1979 óta foglalkozik. 1982-1992 között az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága zenetörténeti munkabizottságának titkára, 2011-től alelnöke. Kutatási területe a magyar hegedűjáték története, és a XVIII-XIX. század verbunkos tánczenéje.

Megjelent könyvek, tanulmányok:

Veszprémtől Szentpétervárig - Auer Lipót hegedűművész élete és művészete (Horizont Közművelődési Kiskönyvtár, Veszprém, 1981)

Auer Lipót (Közreműködés vendégszerkesztőként a „Vár ucca tizenhét” negyedévkönyv 1995/1 számának összeállításában.) A Veszprémben megjelent kiadványban helyet kapott Auer „My long life in Music” (1923) és „Violin playing as I teach it” (1921) című művének magyar fordítása, kiegészítve Rakos Miklós „Veszprémtől Szentpétervárig” című könyvének életrajzi fejezeteivel, valamint Auer „Violin Master Works and their interpretation” című munkájának tartalmi ismertetésével.

Veszprém vármegyei Nóták - Tanulmány a „Magyar Nóták Veszprém vármegyéből” című, 136 verbunkos táncot tartalmazó gyűjtemény reprint kiadásához (lektorálta Papp Géza, kiadta a szerző, Budapest, 1994). A tanulmányhoz angol és német nyelvű összefoglalás tartozik, „Hungarian recruiting dances from Veszprém county” és „Ungarische Tänze im Werbungsstil aus dem Komitat Veszprém” címmel.

Petőfi és a verbunkos - Nemzeti zenénk megszületése - Magyar Nóták Veszprém vármegyéből (a VEAB 1998. évi március 20-i ünnepi emlékülésén elhangzott előadás, amely a „Tanulmányok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából” című összeállításban jelent meg 2001-ben, a Veszprémi Akadémiai Bizottság kiadványaként).

Száz évvel ezelőtt hunyt el Joachim József hegedűművész (1831-1907) - Moson Megyei Műhely 2007/2, Mosonmagyaróvár

Egy veszprémi hegedűs családfa ágai (az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság Zenetudományi munkabizottságának kiadványa, amely a SEMPRE kiadó gondozásában jelent meg Veszprémben, 2011-ben). A fejezetek címei: Ruzitska Ignác, Ridley-Kohne Dávid, Auer Lipót, Mischa Elman, Eddy Brown, Jascha Heifetz, Nathan Milstein.

Pablo de Sarasate: Cigányosan - Hat eredeti magyar dallam, cigányos modorban (Zigeunerweisen, Op. 20) A NEUMA Zeneműkiadó a művet 2011-ben adta ki Rakos Miklós bevezető tanulmányával, amely a dallamforrások részletes ismertetését tartalmazza.

Magyar verbunkos táncok Veszprém vármegyéből (1823-1832) - Hungarian recruiting (verbunkos) dances from Veszprém county (1823-1832)

Magyar és angol nyelven megjelent hanglemez-ismertető Horváth Anikó zongoraművész 30 verbunkos táncdarabot tartalmazó CD-jéhez, amely válogatás a „Magyar Nóták Veszprém vármegyéből” című sorozatból (Magyar Kultúra Kiadó, Győr, 2010).

Megjelenés előtt álló könyvek:

The melodic sources of Bartók’s Viola Concerto and its restored structure with the aid of the Fibonacci number sequence - A provisional study aid for students” (2011) - Bartók Brácsaversenyének helyreállított struktúrája a Fibonacci számrendszer alapján. 40 oldal terjedelmű, ideiglenes segédtankönyv a mű dallamforrásainak ismertetésével, kiegészítve a versenymű brácsa-szólamával és zongorakíséretével.

Vecsey Ferenc hegedűművész élete dokumentumokban (A könyv a Vecsey-hagyaték anyagának felhasználásával készült, közreadja Gombos László)

Könyv alakban megjelent tanulmányok, közreadások:

A magyar hegedűjáték az európai zenekultúrában - Fejezetek a magyar hegedűjáték történetéből (Hungarovox Oktatási Stúdió, Budapest, 2002). A kötetben lévő tanulmányok és közreadások a ZENEKAR című folyóiratban jelentek meg 1998-2002 között:

1. Aki Magyarországon mutatta be Bartók II. hegedűversenyét - Emlékezés Szervánszky Péter (1913-1985) hegedűművészre

2. Petőfi és a verbunkos

3. Száz évvel ezelőtt hunyt el Reményi Ede hegedűművész (1828-1898) I-II. rész

4. A Hubay-iskola izraeli ága - Fehér Ilona tanítványai: Pinchas Zukerman, Shlomo Mintz és Shmuel Ashkenasi

5. Magyar csellisták Amerikában: Starker János, Varga László, Rejtő Gábor.

6. Böhm József (1795-1867) az új bécsi hegedűiskola megteremtője I-II. rész

7. Flesch Károly hegedűművész I-II-III. rész

8. Az Arányi testvérek: Arányi Adila (1886-1962) és Arányi Jelly (1893-1966)

hegedűművészek I-II-III. rész

9. Verbunkos motívum Beethoven G-dúr hegedű-románcában, és Brahms 20. magyar táncában

10. Egy „hősi” Beethoven-lassú: Funérailles… á la hongroise

11. Beethoven „magyar” stílusa - Táncos lüktetés az F-dúr hegedűrománcban I-II. rész

12. Joachim József hegedűművész (1831-1907) I-II-III. rész

13. Schubert a győri postakocsin - Esterházyék muzsikusa

14. Auer-iskola: Jascha Heifetz

15. Niccolo Paganini

16. Keringőkirályok Magyarországon : „Éljen a magyar!” - Gyorspolka csárdás ritmusban.

A ZENEKAR című folyóiratban, 2002 óta megjelent tanulmányok, közreadások:

1. Könnyűlovasság…

2. Torreádor - zsinóros mentében (Előjáték a torreádor dalához, Bizet „Carmen” című operájából)

2003

3. Magyar vonósok Angliában: Straus Lajos (1835-1899), Nachéz Tivadar (1859-1930), Rónai Kálmán (1868-1933), Pecskai Lajos (1880-1944), Hegedüs Ferenc (1881-1929?) hegedűművészek, és Földesy Arnold csellóművész (1882-1940)

4. Magyar vonósok Amerikában: Ajtai Viktor hegedűművész (szül.: 1923) és Scholz János csellóművész (1903-1993)

5. Akinek Bartók írt szonátákat - Arányi Jelly Beethoven hegedűszonátáiról - IV. rész

6. Hat eredeti magyar zenedarab, cigányos modorban (Pablo de Sarasate „Zigeunerweisen” című hegedűdarabjának dallamforrásai)

7. Heinrich Wilhelm Ernst hegedűművész (1814-1865) - „Ungarische Melodien” (Op. 22, 1849)

2004

8. Az Eroicától az Örömódáig

9. Nikisch Artúr (1855-1922) - Egy magyar hegedűs a Lipcsei Gewandhaus és a Berlini Filharmonikusok élén

10. Joachim József hegedűművész - IV. rész (részletes Joachim-műjegyzékkel)

11. Brahms magyar táncainak forrásai - I. rész

12. Brahms magyar táncainak forrásai: Nikolaus Lenau - II. rész

2005

13. Brahms magyar táncainak forrásai - Táncos „egzotikum” Mozart hegedűmuzsikájában - III. rész

14. Brahms magyar táncainak forrásai - IV. rész

15. Brahms magyar táncainak forrásai - V. rész

16. A Kristályember hegedűje… - Bartók II. hegedűversenye - I-II. rész

2006

17. Hősköltemény mélyhegedűre, Bartók „verziójában” ( A szerző 2006 februárjában megjelent tanulmányban írt először a Brácsaverseny helyreállított struktúrájáról. A versenyművet részletesen ismertető, általa készített, 40 oldal terjedelmű ideiglenes segédtankönyv a kézirat beható tanulmányozását követően, 2011-ben készült el „The melodic sources of Bartók’s Viola Concerto and its restored structure with the aid of the Fibonacci number sequence - A provisional study aid for students” címmel, kiegészítve a helyreállított struktúrával közreadott versenymű brácsa-szólamával és zongorakíséretével.)

18. „Virágokbul lesz a koszorú…” - Inspiráció-leplezés Bartók hegedűműveiben

19. Varga Tibor hegedűművész (1921-2003) - Egy győri hegedűs Sionban, a hegedűsök fővárosában

20. „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország…” - Zenei gyökereink kései hajtásai

21. Telmányi Emil hegedűművész (1892-1988)

22. Végh Sándor hegedűművész (1912-1997)

2007

23. Havas Kató: Emlékezés Waldbauer Imrére (1892-1953) - Fritz Kreisler: A magyar zenéről

24. Reményi Ede hegedűművész - III. rész

25. Böhm-iskola: Bachrich Zsigmond brácsaművész (1841-1913)

26. Elfelejtett hegedűsök: Fodor József András (1751-1828), Rieding Oszkár (1840-1918), Küzdő Viktor (1869- ?), Pásztory Pálma (1884-1960), Gyárfás Ibolyka (1901- ?), Zilzer Ibolyka (1906 körül - ?), Kerékjártó Gyula (Duci) (1898-1962) és Szentgyörgyi László (1910- ?) hegedűművészek

27. Martzy Johanna hegedűművész (1924-1979)

A ZENEKAR című lap 2007/6., 2008. és 2009. évi számaiban jelent meg, a szerző közreadásában:

28. Reményi Ferenc „Reményi Ede hegedűművész életrajza” című munkája – I-XIII. rész (A könyvet 1926-ban írta Reményi Ferenc ezredes, a hegedűművész unokaöccse.)

2010

29. Mozart-kézirat Magyarországon - Egy 1775 júliusában komponált „egzotikus” zongorafantázia, és annak hatása Mozart hegedű- és zongoraműveire

30. Auer-iskola: Nathan Milstein hegedűművész (1904-1992)

31. Hubay-Auer iskola: Eddy Brown hegedűművész (1895-1974)

2011

32. Auer-iskola: Mischa Elman hegedűművész (1891-1967)

33. Bihari János: Hatvágás verbung

34. Komponáló veszprémi hegedűsök családfája: Ruzitska Ignác - Ridley-Kohne Dávid - Auer Lipót

35. Az amszterdami Concertgebouw királya - Machula Tibor csellóművész (1912-1982)

36. A Léner-vonósnégyes