A Néptánc Archívum leírása
A
gyűjtemény általános ismertetése
Az Archívum Európa egyik legjelentősebb ilyen jellegű gyűjteménye. Célja főleg a magyarság tánchagyományára vonatkozó dokumentumok (filmek, fotók, szöveges információk, zenei felvételek) gyűjtése és kutatása. Emellett a kutatás figyelme kiterjed a Kárpát-medencében élő más népek táncaira is. Különösen jelentősek a cigány, a román, a szlovák, és számottevőek a délszláv, a kárpáti lengyel és a német táncokra vonatkozó gyűjtések. Ezeken kívül kisebb mértékben szinte minden európai nép táncai képviseltetve vannak a a gyűjteményben, s szórványosan az afrikai és az ázsiai népek táncaira is van példa. Figyelmet érdemel a Volga vidéki finnugoros és törökös népek táncainak gyűjteménye. Az Európán kívüli népek táncaira vonatkozó dokumentumok közül a legjelentősebb az etiópiai gyűjtemény. Az archívum ma cca. 400.000 m filmet, 40.000 fotót, cca. 10.000 lap terjedelmű szöveges gyűjtést és kéziratot tartalmaz.
Története
A mai gyűjtemény közvetlen megalapozása a
Népművészeti Intézetben kezdődött 1950-ben az amatőr népművészeti mozgalom
dokumentálásával. E tevékenység 1954-re rendszeres tudományos kutatássá
fejlődött, amely a hivatásos kutatók és a néptáncmozgalom szakembereinek
együttműködésére épült. Ebben az időben alakult ki az archívum ma is érvényes
fölépítése és nyilvántartási rendje. 1965-re a gyűjtemény már a mai anyag
egyharmadát tartalmazta. Ekkor került át Kodály Zoltán kezdeményezésére az MTA
Népzenekutató Csoportjához. Gondozását, gyarapítását és anyagának közzétételét
ma az MTA Zenetudományi Intézetének 1974-ben létrehozott Néptánc Osztálya
végzi, amelynek a megalakulástól 1983-ban bekövetkezett haláláig Martin György
volt a vezetője. Őt követte Pesovár Ernő. Ma Felföldi László irányítja a
kutatást. A néptáncok gyűjtése az 1950-es években a mai Magyarország
területére, főleg Somogyra, Sárközre, a Duna mentére, Rábaközre, a Felső-Tisza
vidékre, a Palócföldre, a Dél-Alföldre terjedt ki, s fokozatosan szélesedett ki
Erdélyre (főleg Kalotaszegre, Mezőségre, Gyimesre, Mezőségre) és a környező
országok magyarságára. Az extenzív gyűjtőmunkáról a hangsúly az 1990-es években
tevődött át az intenzív gyűjtéskiegészítő, adatellenőrző, forráskiadó munkára.
A gyűjteménnyel foglalkozó hivatásos
munkatársak voltak korábban: Lányi Ágoston kinetográfus, Pesovár Ferenc
néptánckutató, Halmos István, Halmos Béla és Virágvölgyi Márta népzenekutatók.
Az osztály jelenlegi munkatársai: Fügedi János kinetográfus, Pálfy Gyula
gyűjteménykezelő, Szőkéné Károlyi Annamária archivátor, Gombos András fiatal
akadémiai kutató, Vadasi Tibor etnográfus és Misi Gábor programozó matematikus.
Rajtuk kívül számos külső munkatárs segítette és segíti az archívumban folyó
munkát.
A
gyűjteményrészek részletes bemutatása
Az archívum – a néptánc sokrétű, összetett
természetnek megfelelően – öt gyűjteményrészből áll: filmtár, táncdallamtár,
szöveges gyűjtemény, fotótár, táncírástár.
Filmtár
A mozgófilmnek a tánckutatásban való
jelentősége miatt, a filmtár a gyüjtemény legfontosabb része. Jelenleg az 1462 tekercs filmet tartalmaz, amely cca 400.000
m filmen kb 25.000 táncfolyamatot jelent több mint 1000 településről.
A filmekhez
kapcsolódó, leíró anyakönyvek a filmre vett táncok pontos megjelölését és a
legfőbb néprajzi, technikai adatokat tartalmazzák. Egyben utalnak a többi
gyűjteményrésszel való kapcsolódásra (27 adat). A kutatást kétféle földrajzi
cédulakatalógus segíti. Az egyik a falvak nevének abc rendjében s azon belül a
gyűjtések időrendjében csoportosítja a gyűjtőpontokat. A másik a megyék nevének
betűrendje, azon belül a falvak betűrendje és a gyűjtések időrendje szerint
rendeződik. A cédulákon fel van tüntetve a film leltári száma, a zenei felvétel
azonosító számai, a gyűjtés helye, ideje, az operatőr neve és a gyűjtés témája.
A katalógus az egész eddigi gyűjtést felöleli. Ezek az adatok számítógépes
adatbázisban is hozzáférhetőek.
Táncdallamtár
A tánczenei gyűjtemény
a Népzenei Archívumnak is részét képezi, a népzenei kutatásnak is alapanyaga.
Nyilvántartása a vokális és egyéb hangszeres népzenei anyagokhoz hasonlóan
készül, azonban mindenhol utalás történik a táncokkal, tánctípusokkal s a
filmekkel való összefüggésekre. Ebben a gyűjteményben az eligazodást összevont
(gyűjtésenkénti cédulakatalógus) segíti.
A lejegyzett
táncdallamok rendszerezése a tánctipológiai, hangszeres népzenei,
dallamrend-szerezési és dallamtörténeti kutatások sajátos szempontjai szerint
történik. Az eddig rögzített táncdallamok számát több tízezerre becsüljük. A
lejegyzett dallamok száma cca. 10000. Ezek adatai számítógépes adatbázisban is
hozzáférhetőek.
Szöveges
gyűjtemény
Főleg a
táncfolklorisztikai gyűjtések során följegyzett helyszíni megfigyeléseket,
vissza-emlékezéseket, a táncokhoz és a tánczenéhez kapcsolódó nyelvi adatokat
tartalmazza. Ezek nélkülözhetetlen ismereteket nyújtanak a táncok társadalmi és
tudati hátterének, funkcionális körülményeinek megvilágításához. Emellett itt
találhatók a külső és belső kutatók, valamint az amatőr gyűjtők kiadásra vagy
pályázatra szánt műveinek eredeti kéziratait is. A leltárkönyv föltünteti a
kézirat leltári számát, a gyűjtés helyét, idejét, a gyűjtő nevét, a kézirat
terjedelmét, példányszámát, származását és a gyűjtemény más egységeivel való
kapcsolódását. A szöveges gyűjtemény 1500 tételben több tízezer lap terjedelmű
írott anyagot tartalmaz. Az egyes adatok tematikus cédulakatalógusban való
elrendezése folyamatosan történik. E gyűjteményben a tájékozódást földrajzi
katalógus segíti, amely a filmtáréhoz hasonlóan, megyék szerint rendeződik. A
kartonokon fel van tüntetve a kézirat leltári száma, a gyűjtés helye, ideje, a
gyűjtő neve és a filmszám, amelyre a kézirat vonatkozik. A gyűjtemény részét
képezi a tánctörténeti adatgyűjtemény is, amely főként múlt századi
folyóiratok, hírlapok jelentős táncvonatkozású anyagára terjed ki. A szöveges
gyűjtemény adatainak számítógépes feldolgozása folyamatban van.
Táncfotótár
Jelenleg közel 40000
fotót tartalmazott, amelyek nagyobb része fekete-fehér fénykép, kisebb részben
színes diapozitív. A tudományos táncközlések hitelesítő dokumentációját
képezik. Szerepük a jellemző táncmozdulatok megörökítése mellett, a
táncalkalmak hangulatának, környezetének szemléltetése. A fotógyűjtemény
tartalmazza a jelentős múlt századi ikonográfiai anyag reprodukcióit is. A
leltárkönyvben feltüntetjük a fotó leltári számát, a felvétel tárgyát, származási
helyét, idejét, a gyűjtő-exponáló nevét, a negatív méretét és a fotó
meghatározásának keltét.
A pozitív
papírmásolatokat külön kartonra ragasztva tároljuk. Visszakeresésük földrajzi
katalógus segítségével történik. A katalóguscédulán megtalálhatjuk a kép
számát, a felvevő nevét, a felvétel helyét, idejét és témáját, valamint a
filmre történő utalást. A fotótár adatainak számítógépes feldolgozása
folyamatban van.
Táncírástár
Jelenleg 1289
rögtönzött táncfolyamat leírását tartalmazza több ezer oldal terjedelemben. A
táncokat a nemzetközi jelírással – a Laban-kinetográfiával – jegyezték le a
kutatók és kinetográfusok. A lejegyzés – a mozdulat és a kísérőzene
szinkronjának írásos rögzítése – lehetővé teszi improvizatív táncaink formai és
zenei sajátosságainak pontosabb megragadását.
A táncírások
leltárkönyvében feltüntetjük a leltári számot, a táncnevet, a tánc származási
helyét, a gyűjtő nevét, a gyűjtés idejét, a lejegyző nevét, a lejegyzés idejét,
terjedelmét, s megjegyzést teszünk a lejegyzés teljességére, jellegére. A
táncírástárban földrajzi katalógus segítségével tájékozódhatunk. A cédulákon
fel van tüntetve a lejegyzés sorszáma, a gyűjtés helye, ideje, a lejegyzett
táncfolyamat neve és filmtári száma. Ezek az adatok számítógépes adatbázisban
is hozzáférhetőek. Elkezdődött a táncfolyamatok és motívumok kinetogrammok
(mozgásjelek) formájában való számítógépre vitele és külön adatbázis
kialakítása.
A táncírás gyűjtemény
részét képezi a mintegy 10000 kartonból álló motívumtár is. Segítségével viszonylag teljes képet adhatunk az
egyes táncfajták vagy területek „szókészletéről”.
A motívumtár
katalógusa, amely szintén a gyűjtőhelyek abc rendje szerint rendeződik a
következő adatokat tartalmazza: a motívum azonosítási száma, a tánc neve, a
gyűjtés helye és a film leltári száma. Külön egységet képeznek a gyűjteményen
belül a táncfolyamatok pauszra rajzolt és kiadványban megjelent lejegyzései.
A
Néptánc Archívum történetét és szakmai fejlődését bemutató legfontosabb
publikációk:
Felföldi
László–Pesovár Ernő: A magyar nép és
nemzetiségeinek tánchagyománya. Bp. 1997. Három nyelvű CD-ROM melléklettel.
Maácz László: Nemzeti táncgyűjteményünk. Táncművészet
Bp. 1975. 2. sz. 14.
Martin György: Beszámoló a Népművészeti- és Népművelési
Intézetben végzett tánckutató munka eredményeiről. Ethn. 1965. Bp. 251–259.
Martin György: A magyar néptánckutatás egy évtizede
(1965–1975.) Ethn. 1977. Bp. 165–183.
Martin György: A Survey of the Hungarian Dance Research.
In: Dance Studies Vol. 6. ed. Roderyk Martin György–Pesovár Ernő: A Szabolcs-Szatmár megyei monografikus
tánckutató munka eredményei és módszertani tapasztalatai. Ethn. 1958. Bp.
424–436.
Lange Les Bois, St.
Peter, Jersey, C. I. 1982. 9–45.
Morvay Péter: A népi tánckutatás két esztendeje.
Ethnographia 1949. Bp. 387–393.
Pesovár Ernő: A Néptánckutató Munkaközösség módszeréről.
Táncművészet, 1955. VII. 312–313.
A
Néptánc Archívum anyagát közreadó legfontosabb publikációk
Lelkes Lajos (szerk.):
Magyar néptánchagyományok. Bp. 1981.
Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok.
Bp. 1970–1972 .
Martin György: A magyar körtánc és európai rokonsága.
Bp. 1980.
Lányi Ágoston–Martin
György–Pesovár Ernő: A körverbunk
története, típusai és rokonsága. Bp. 1983.
Pesovár Ernő: A magyar páros táncok. Bp. 1997.