João Pedro d’Alvarenga, Manuel Pedro Ferreira és Alberto Medina de Seiça szerkesztésében megjelent a Fragmenta musicae – Contemporary Perspectives tanulmánykötet. Előzménye a lisszaboni NOVA egyetem Centro de Estudios de Sociologia e Estetica Musical (CESEM) központja és a Texts and Voices Lost and Found: Recovering, Reconstituting, and Recreating Musical Fragments (c.1100-c.1600) projekt szervezésében 2023. júliusában Cascaisban megrendezett Lost & Found: Traces of Early Music. An International Colloquium on Fragmentology nemzetközi konferencia. A tanácskozás 29 előadásából a kötetbe végül húsz, középkori és kora újkori kottás töredékekkel foglalkozó tanulmány került be. Többségük a liturgikus egyszólamúság töredékesen fennmaradt forrásai, forráscsoportjai köré szervezett európai és tengerentúli kutatóműhelyek, kutatási projektek eredményeit mutatja be. Van köztük egy-egy gyűjteményt átfogóan jellemző összefoglalás, töredékekből rekonstruálható énekkészlet, repertórium, polifon gyűjtemény elemzése, de olyan is, amely források fragmentumokból kirajzolódó vándorlásának útvonalát követi nyomon, vagy távoli helyszínek, intézmények között teremt kapcsolatot. A magyarországi zenei fragmentológia számára nagy dicsőség, hogy a rangos Brepols kiadó gondozásában megjelent kötetben az ELTE HTK Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztálya és a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport két munkatársa, Gilányi Gabriella és Czagány Zsuzsa írása is helyet kapott. Mindkettő ugyanazzal a forrással foglalkozik: a középkori Magyarország délvidékén, feltehetően a pécsváradi bencés kolostori iskolában összeállított és használt 15. századi iskoláskönyvvel, Laskai Demeter kéziratával, illetve az annak előzéklapjaiként fennmaradt 12. századi kottás kódextöredékekkel. Gilányi Gabriella a fragmentumokon megőrződött hangjegyírást, a középkori „pre-esztergomi” notáció egyik legkorábbi dokumentumát állította írásának középpontjába, Czagány Zsuzsa pedig a hordozókönyv első lapján halványan olvasható, a közelmúltban rekonstruált bejegyzést és annak kultúrhistóriai hátterét elemezte, felvázolva a kézirat lehetséges késő 15. századi boszniai kapcsolatait. A kötet online változata, Open Access-kiadványként, elérhető a https://doi.org/10.1484/M.EM-EB.5.138187 linken.

Czagány Zsuzsa

Az ELTE HTK ZTI Régi Zenetörténeti Osztálya és a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport nagy örömmel adja hírül, hogy megjelent a kutatócsoport tagja, Szoliva Gábriel monográfiája az esztergomi székesegyház 13. századi kottás breviáriuma (Breviarium notatum Strigoniense) második, szanktorále kötetének rekonstrukciójával. A rekonstrukció alapjául a kódexnek a zágrábi Metropolitanska knjižnica Zagrebačke nadbiskupije régikönyves gyűjteményében 2019-ben fölfedezett, 15–17. századi nyomtatványok borítójának megerősítéséhez fölhasznált 258 töredéke szolgált, kiegészülve a breviáriumból származó további 14, zágrábi és budapesti könyvtárakban megtalált fragmentummal. A hasonmás kiadást kísérő háromnyelvű (magyar, angol és horvát) tanulmány magába foglalja a fragmentumokon fönnmaradt tartalom aprólékos filológiai, liturgia- és dallamtörténeti elemzését, amelynek segítségével a kódex biztonsággal elhelyezhető a középkori Magyarország gregorián forrásainak láncában. Mellékszálként arra a 17. század végi könyvkötői munkamódszerre is fény derül, amelynek során a kódexet Zágrábban földarabolták, s lapjait a helyi székesegyházi könyvtár nyomtatványainak tábláira ragasztották.

Ahogy a szerző fogalmaz a kötet Előszavában, a kódex „egy képzeletbeli kapu, amelyen keresztül beléphetünk a középkori esztergomi székesegyház kórusába, a káptalan zsolozsmájának helyszínére, sőt dallamainak megszólaltatásával benyomást szerezhetünk az egykori »hangzó katedrálisról«.”

A kötet megszületéséhez szükséges kutatást az MTA Lendület és Mecenatúra programjai, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapja támogatta. A szerző és a szerkesztő külön háláját fejezi ki Freund Tamásnak, az MTA elnökének, Oberfrank Ferencnek, az MTA köztestületi igazgatójának és Monok Istvánnak, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatójának a könyv megjelentetésében nyújtott hathatós támogatásukért is.

A Musicalia Danubiana sorozat 27. köteteként Czagány Zsuzsa szerkesztésével napvilágot látott kiadvány a Penna Bölcsész Könyvesboltban kapható (1053 Budapest, Magyar utca 40), illetve az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen rendelhető.

A Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont kezdeményezésére és szervezésében életre hívott, a 2021-es Liszt Ünnep keretében létrejött konferencián a Kutatóközpont, valamint a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet munkatársai tartottak előadásokat. A 2021. október 18-án és 19-én megrendezett, Liszt és magyar kortársainak kapcsolata Magyarország kultúrtörténetének tükrében című konferencia előadásai tanulmány formájában 2023 decemberében jelentek meg.

Az Intézet munkatársai közül Békéssy Lili Veronika, Borz Zsófia, Brauer-Benke József, Bukáné Kaskötő Marietta, Gombos László, Gusztin Rudolf, Horváth Pál, Kim Katalin, valamint Vizinger Zsolt tartottak előadást, tanulmányaik a következő linken érhetők el:

https://lisztmuseum.hu/kiadvanyok/liszt-es-magyar-kortarsainak-kapcsolata-magyarorszag-muvelodestortenetenek-tukreben-125640