Hírek, események |
|
Május 23-án a Zenetudományi Intézet Bartók termében Tudományos Fórum keretében mutatták be Grabócz Márta, az MTA külső tagjának Zenei jelentés és narratív stratégiák a 18–20. századi zeneművekben (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2024) című kötetét. Az eseményt Kim Katalin, a Tudományos Fórum szervezője nyitotta meg, majd Tallián Tibor bevezetője után a Zenetudományi Intézet három munkatársa mutatta be a könyvet. Kaczmarczyk Adrienne, az Új Liszt Összkiadás főszerkesztője, Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője és Dalos Anna, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum vezetője egy-egy tematika mentén különböző fejezeteket ismertettek. A rendezvény zárásaként Grabócz Márta Nagy Dániellel, a kötet szerkesztőjével beszélgetett. A szerző többek között rámutatott arra is, milyen az általa használt elemzési mód, amely a kötetben tárgyalt szerzők – Mozart, Beethoven, Liszt, Bartók, Kurtág, Dusapin, Eötvös, Mâche – műveinek széles időbeli spektruma ellenére egységessé formálja a kötetet.
|
|
Grabócz Márta: Zenei jelentés és narratív stratégiák a 18–20. századi zeneművekben (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2024) című kötetének bemutatója HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. május 23. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A kötetet bemutatja Dalos Anna, Kaczmarczyk Adrienne, Tallián Tibor és Vikárius László
A szerzővel Nagy Dániel, a kötet szerkesztője beszélget
A Tudományos Fórum szervezője: Kim Katalin
Technikai munkatárs: Gusztin Rudolf
Az eseményt személyes részvétellel tartjuk meg, ám a programot a Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, a későbbiekben pedig az Intézet honlapján elérhetővé teszi.
Valós idejű közvetítéshez az alábbi linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény előtt:
https://us06web.zoom.us/j/7690441289?pwd=7ygb4abOEWy28m40wIbDmv2yhyW7Gq.1&omn=81237664994
(Meeting ID: 864 8168 7111. Passcode: HUNRENBTK. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik.)
Régóta tervezett erdélyi kutatókörútjukra indultak 2024. május 12-én a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjai, Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Tóka Borbála. A három helyszínen – Kolozsváron, Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában –folytatott kutatásnak kettős célja volt: egyrészt minél több középkori kottás kódextöredék föltárása, azonosítása és digitalizálása, másrészt az új leletek elhelyezése a középkori Erdély liturgikus-zenei forrástérképén. Az utóbbi cél persze inkább távlati, hiszen az eléréséhez szükséges mélyelemző munkára jórészt a helyszíni terepszemlét követően kerül majd sor.
|
|
Nakahara Yusuke: Még egyszer Veress Sándor I. szimfóniájáról. Fejlesztés vagy elvetés és megalkotás HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. május 16. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.
|
„Musical Practice in the long nineteenth century. Unknown Ego documents from Central Europe” alcímmel jelent meg a Studien zur Musikwissenschaft 62. kötete. A Guido Adler által alapított tekintélyes zenetudományi periodika különszáma a 2022-ben azonos címmel, Bécsben megrendezett tudományos workshop előadásainak tanulmánnyá átdolgozott változatait közli. A bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemen (MDW) lezajlott szakmai találkozó a személyes források, ego-dokumentumok (naplók, levelek) kutatásának újabb eredményeire, egyben a forrástípus vizsgálatának módszertani lehetőségeire összpontosított. A megbeszélések tanulságait is magukba foglaló esettanulmányok a hosszú 19. század eddig ismeretlen és kiadatlan ego-dokumentumain keresztül arra mutatnak rá, hogy a levelekből és visszaemlékezésekből milyen zenetörténeti tanulságok rajzolódhatnak ki. A Martin Eybl, Gesa Finke és Békéssy Lili Veronika által szerkesztett kötet szerzői között a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének több munkatársa is szerepel.
Fotó: Filharmónia Magyarország
Idén ismét három állami zenei ösztöndíj segíti a pályakezdő előadó- és alkotóművészeket: Fischer Annie zenei előadó-művészeti ösztöndíjban és Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíjban hat-hat, Lakatos Ablakos Dezső jazz-előadóművészeti ösztöndíjban pedig három fiatal részesült. A díjakat Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára és Szamosi Szabolcs, a Filharmónia Magyarország ügyvezető igazgatója adta át május 6-án a Zenetudományi Intézetben.
A Zenetudományi Intézet munkatársai közül hárman részesültek támogatásban: Laskai Anna, Gusztin Rudolf és Horváth Pál nyerte el a Kodály Zoltán zenei alkotó ösztöndíjat – gratulálunk nekik ehhez a szép szakmai sikerhez!
Halász Péter
Ötven éve, 1974-ben a Magyar Tudományos Akadémia összevonta korábbi zenetudományi kutatóhelyeit, a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumból kibővült Zenetudományi Intézetet. Így jött létre az azóta is működő, a zenetudomány számos területét művelő Zenetudományi Intézet. Az évforduló alkalmából a ZTI kutatói április 11–12-én konferencián ismertették a kutatások történetével és az aktuális kutatási témákkal kapcsolatos gondolataikat.
A svédországi Örebro Egyetem zenei, színházi és művészeti fakultása 2024. április 9. és 11. között a stockholmi Olasz Kulturális Intézetben rendezte meg a Neue Sachlichkeit North and South. Transforming Music during the European Interwar Years (and Beyond) című konferenciát. A szimpózium előadói a Neue Sachlichkeit jelenséget vizsgálták zeneszerzés-történeti, zeneesztétikai, hatás- és médiatörténeti, valamint előadóművészeti szempontból. Szabó Ferenc János, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa „Record criticism and new attitudes of music listeners” című előadásában Polgár Tibor zeneszerző a Tükör folyóiratban megjelent hanglemezkritikáinak elemzésével a harmincas évek új, objektívebb, a gépzene által életre hívott zenehallgatási módjait tárgyalta.
A konferencia programja itt megtekinthető: https://www.oru.se/english/schools/music-theatre-and-art/research/conference-neue-sachlichkeit-north-and-south-9-11-april-2024/
|
|
|
Konferencia a Zenetudományi Intézet fennállásának ötvenedik évfordulóján HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. április 11. csütörtök és április 12. péntek 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A Zenetudományi Intézet 50 évvel ezelőtt vált műzenei, népzenei és néptánc-kutatásokat összefogó, komplex intézménnyé. Ebből az alkalomból a ZTI kutatói április 11–12-én konferencián mutatják be az elmúlt évtizedek kutatási irányait és eredményeit, illetve a jelenben folyó projektek némelyikét.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
|
|
Czagány Zsuzsa: „Antiphonale Varadinense s. XV. Kritikai kiadás és monográfia” – doktori védés Magyar Tudományos Akadémia Teréz körúti Díszterem, 2024. április 9. kedd, 11:00 1067 Budapest, Teréz krt. 13. |
Az MTA Doktori Tanácsa meghívja Önt Czagány Zsuzsa „Antiphonale Varadinense s. XV. Kritikai kiadás és monográfia” című MTA doktori munkájának 2024. április 9-én de. 11 óra 00 perckor az MTA Teréz körúti Dísztermében (1067 Budapest, Teréz krt. 13.) tartandó nyilvános vitájára.
2024. március 11. és 13. között Medieval and Early Modern Age Culture and Education in Central Europe címmel nemzetközi interdiszciplináris konferencia zajlott Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Galéria tanácstermében, a Szlovák Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, a Comenius Egyetem Bölcsészkara és a rózsahegyi (Ružomberok) Katolikus Egyetem szervezésében. A résztvevők túlnyomó többsége a zenei medievisztika különböző területeiről érkezett, a tágabb értelemben vett interdiszciplinaritást elsősorban a három nyitóelőadást tartó művészettörténészek – a Cseh Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetének kutatója, Milada Studničková és a Szlovák Nemzeti Galéria régi gyűjteményének kurátora, Dušan Buran – valamint a pozsonyi történész-középkorász-paleográfus Juraj Šedivý képviselték. A konferencia főágának előadásai – köztük a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport (https://ldzf.zti.hu/) három tagja, Gilányi Gabriella, Czagány Zsuzsa és Enyedi Mózes prezentációi – a közép-európai térség középkori zenetörténetének aktuális kérdéseit (a gregorián ének regionális változatait, a töredékkutatást és notációtörténetet, a monasztikus közösségek liturgikus dallamhagyományait, a ritmizált cantus fractus és a korai polifónia regionális megjelenési formáit) tárgyalták, tükrözve az egyes országok, műhelyek, kutatócsoportok folyamatban lévő, vagy éppen lezáruló projektjeinek tematikus súlypontjait. Ezek mellett lehetőség nyílt az aktuálisan folyó nagyszabású, széles hatósugarú vállalkozások bemutatására is, diszkusszió tárgyává téve az épülő, egyre inkább anyagteljességre törekedő adatbázisokat, forrásjegyzékeket és dallaminventáriumokat, többek között a Földváry Miklós által útjára indított Usuariumot (https://usuarium.elte.hu/), az aktuálisan a kanadai Dalhousie Egyetemen a Digital Analysis of Chant Transmission (https://dact-chant.ca/) nemzetközi hálózat részeiként működtetett Cantus és Cantusindex platformokat (Debra Lacoste, Jennifer Bain), vagy az európai COST-hálózatba betagozódó EarlyMuse – A New Ecosystem of Early Music Studies (https://www.cost.eu/actions/CA21161/ ) projektet (Philippe Vendrix).
Bartók a művészi alkotómunkáról
1941-ben – visszatekintve egész addigi zeneszerzői életművére – Bartók úgy nyilatkozott, hogy fejlődése következetes volt és egyenes vonalú. Csupán az 1926-os évet emelte ki, amikor is – idézem – „művem kontrapunktikusabbá vált és egyúttal egészében egyszerűbbé is.” A zeneszerzői nyelv tudományos vizsgálata azóta is többször igazolta az önértékelés pontosságát. E nyilatkozatot követően kellett szembenéznie azonban élete egyik legválságosabb, újabb cezúrát jelentő időszakával. Így írt angol kiadójának, Ralph Hawkes-nak 1942 tavaszán, amikor az új művek tervéről érdeklődött: „A művészi alkotómunka általában az erő, a jókedv, az életöröm stb. túláradása – mindezek nálam, sajnos, hiányoznak jelenleg.” Tudjuk, hogy utóbb barátok összefogásának és legfőképp Serge Koussevitzky kompozíciós megrendelésének hála ismét egy csodálatosan termékeny alkotókorszak kezdődött Bartók utolsó éveiben. Ugyanakkor távolról sem ez volt az első időszak, amikor átmenetileg – látszólag – szünetelt a komponálás. A zeneszerző születésének 143. évfordulóján talán nem indokolatlan, ha utánagondolunk az efféle „szünetek” szerepének, sőt jelentőségének az alkotó pályáján. Ebben az összefüggésben pedig hadd idézzem föl különösen a zeneszerző egy másik, épp 100 évvel ezelőtti látszólag „terméketlenebb” időszakát, melyből az a bizonyos 1926-ra datált stílusbeli megújulás is alighanem merítkezett.
Visszatekintve az 1924-es évre a zeneszerző maga jellemezte önmagát – alighanem éppoly keserűen mint az imént idézett későbbi levelében – „ex-zeneszerző”-nek. A zenekritikus Calvocoressinek írta: „Úgy látszik, hogy a kapcsolat köztem és Anglia közt teljesen megszakadt: sem oda nem hívnak, sem műveimet nem játsszák. Részben én is oka vagyok ennek, amennyiben ex-zeneszerző lett belőlem.” A közvetlen elmúlt időszakot pedig összefoglalóan így jellemezte:
Igen nehéz időket kellett átélnem: betegségek a családban és különféle más gond és baj! úgy hogy egyáltalában alig volt kedvem és időm bármihez is. Ez az 1 1/4 év elmúlt, anélkül, hogy akárcsak egy hang új zenét leírtam volna.
A történész természetesen számon tartja – méghozzá jelentős eredeti műként – az említett időszakban komponált öt különleges szlovák népdalfeldolgozást, a Falun ciklust. Ám Bartók mégiscsak úgy érezhette, figyelmen kívül hagyva ezt az akkor talán még elsősorban személyes indíttatásúnak tekintett művét, hogy „egy hang új zenét” sem írt le.
A lélektan ismeri az „alkotói szünet” jelenségét, mely, úgy tetszik, lényeges, sőt nélkülözhetetlen tartozéka az alkotói folyamatnak. Bartók esetleges alkotói szünetei is ilyennek tűnnek. Legkorábbi a zeneakadémiai tanulmányok idején tapasztalt elbizonytalanodással függ össze, amikor ő maga jegyezte meg elégedetlenül: Gruber Emmánál tett első látogatásakor azért nem kapott zongorajátékáért „bókokat”, „mert nincs saját szerzeményem”. Ugyan 1913-ban még azt írta, hogy az asztalfióknak is komponálhat, abból az időszakból apró pedagógiai zongoradarabokon túl alig tudunk elkészült kompozícióról. (Közben persze intenzív népzenei gyűjtőmunkával volt elfoglalva Erdélyben és Algériában, s megjelent első népzenetudományi monográfiája a bihari román népzenéről.)
Bartóknak 1923-ban a Ziegler Mártával való házasságának felbontása és a Pásztory Dittával való házaságkötése után egészen újonnan kellet berendezkednie. Az 1924-es év derekán – július 31-én –, e „nehéz időkben” született meg második fia, Péter. Volt azonban egy fontos zeneszerzői feladat is, mely Bartókot – mondhatni – hátráltatta, akár gátolta: harmadik színpadi műve, A csodálatos mandarin öt éve félretett fogalmazványának kézirata. Bartók nem szeretett munkákat félbehagyni, s ha valamit nem volt módja egyvégtében elvégezni, ahhoz akár évekkel később is visszatért. Legnyilvánvalóbban, s leglátványosabban nagyszabású népzenetudományi munkája tanúskodik erről.
Azért sem indokolatlan épp a népzenei munkákra hivatkoznunk, mert 1924 őszén egy fontos bukaresti koncertút alkalmával sikerült megállapodást kötnie a számára különösen kedves román kolinda-gyűjteményének kiadási tervéről. S alighanem azonnal az újabb tudományos könyvkézirat elkészítéséhez fogott, mely azután egészen 1926 májusáig lekötötte. E munka azután mennyi frusztrációval járt! (Végül sem az Oxford University Press, sem a Román Akadémia nem tudta vállalni a munka megjelentetését, s így egy évtizeddel később Bartók saját költségén jelentette meg könyv leglényegesebb – zenei – részét.) De ugyanakkor mennyi felfedezést is tartogatott! (A Cantata profana balladájának kiválasztása, a librettó megalkotása s a komponálás a kolinda szövegek irodalomtudományi igényű rendszerezése nélkül aligha lett volna lehetséges.) A kolinda-gyűjtemény kéziratának elkészítése kedvéért Bartók félretette a szlovák gyűjtés utolsó kötetének kéziratát is, melyen azt megelőzően dolgozott.
Mind e fontos tudományos munkák közepette is kiemelkedett azonban az 1924-es év tényleges zeneszerzői teljesítménye, A csodálatos mandarin partitúrájának befejezése. Egyik legeredetibb és legerőteljesebb művének kidolgozása közben a zenét is valamelyest revideálta, korszerűsítette. Calvocoressinek írván azért erről is megemlékezett: „Nagy fáradsággal és bajjal végre a „Csodálatos mandarin”-om partitúráját nyáron és ősszel befejeztem”.
Az „egy hang új zenét sem írtam” megjegyzés azonban még valami fontosat sejtet. Az életmű látszólag különálló kompozíciókban manifesztálódó alkotásai mögött egy hosszabb távú program lehet. Erre vall az 1941-es nyilatkozat is fejlődésének „következetességé”-ről. Amikor a zeneszerző elégedetlen saját teljesítményével, az azért lehet, mert csak általa ismert, magának kitűzött programban érzi az elakadást.
A tényleges tudományos és zeneszerzői teljesítménynél is nyilvánvalónak látszik – legalább utólag –, hogy az 1924–25-ös időszak viszonylagos zeneszerzői visszahúzódása nélkülözhetetlen volt ahhoz a döntő stílusbeli megújuláshoz, ami a kolinda-könyv lezárását követő szinte valóban „túláradó” kompozíciós terméshez vezetett, amit az 1926-os zongorás esztendőként szoktunk emlegetni, s amit maga Bartók is stílusfejlődése kiemelkedően fontos állomásaként jellemzett. A nagy alkotót talán éppen ez jellemezheti: a megújulásra való nem szűnő képesség, mely Bartók életművét a kezdetektől a legutolsó művekig végigkíséri. S aminek a terméketlennek tetsző időszakok is – bármily nehéz lehetett elszenvednie azokat–nélkülözhetetlen, kikerülhetetlen építőkövei voltak.
2024. március 25.
Vikárius László
Fotó: Kiss Kata
Bevezető utóhang: Tudtunk Eötvös Péter hónapok óta tartó súlyos betegségéről, aggódva füleltük a híreket, örültünk minden reménykeltő változásnak. Versenyfutásban készülődtünk erre a Tudományos Fórumra, nagyon vágytuk, hogy az előadások még örömet szerezhessenek a művei tudományos visszhangja iránt mindig is nagyon érdeklődő zeneszerzőnek. Boldogság volt látni online üzenetét, amivel az utolsó előadás utolsó pillanatában megköszönte az ülés résztvevőinek a közreműködést. Alig hatvan órával később Eötvös Péter meghalt. Isten Veled, Péter, hálásak vagyunk a sorsnak, hogy ismerhettünk. (Halász Péter)
Csütörtökön, 2024. március 21-én délután 14 órától a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetében tudományos rendezvény keretében került sor az Eötvös Péter munkássága és művei előtt tisztelgő, a legújabb hazai tudományos eredményeket bemutató ülésszakra. A konferenciát személyes jelenlétével tisztelte meg Kurtág György, Eötvös Péter zeneszerző online vett részt a rendezvényen.
Az Eötvös-kutatás legújabb eredményeit bemutató Tudományos Fórum magyar előadóinak prezentációi A Musical Theatre, Instrumental Theater in Péter Eötvös’s Oeuvre című, Párizsban megrendezett nemzetközi ünnepi szimpóziumon is elhangoztak, Grabócz Márta szervezésében (IRCAM, 2024. január 12–13.).
Az előadások előtti bevezetőt a Strasbourg-i Egyetem professzora, az MTA külső tagja, egyben a Zenetudományi Intézet volt munkatársa, Grabócz Márta tartotta, aki sokoldalú tudományos és zeneélet-szervezői tevékenysége részeként a kortárs magyar zeneszerzők működésével és tevékenységével is foglalkozik. A Tudományos Fórumot Kim Katalin, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője szervezte és vezette le. Az Eötvös-fórum előadásai különösen a zeneszerző operakompozíciói, kamara- és hangszeres műveinek, valamint komponálási módszerének vizsgálata köré épültek.
Farkas Zoltán (Bartók Béla Emlékház; HUN–REN BTK Zenetudományi Intézet) Eötvös Péter opera-életművében a személyes stílus hiányának kérdéséről adott elő a zeneszerző ezzel kapcsolatos nyilatkozatából indulva ki. Eötvös Péter 2021-ben bemutatott, Sleepless című operájának filozófiai konnotációiról tartott előadást Orbán Jolán (PTE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet), aki a „vendégbarátság, ellenségesség, vendégszeretetgyűlölet” fogalmait és operai megvalósulását járta körül Jacques Derrida és Ludwig Wittgenstein elméletei nyomán. A mítosz és intertextualitás kérdését Könyves-Tóth Zsuzsanna (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) vizsgálta Eötvös Péter két operája kapcsán. Az előadás a Madách Imre Az ember tragédiája által inspirált és a később visszavont Die Tragödie des Teufels opera, és annak újrarendezett szövegkönyve alapján újrakomponált Paradise reloaded (Lilith) mitológiai vonatkozásaira, különösképpen Lilith és Lucifer alakjára tért ki. Eötvös Péter Love and Other Demonscímű operájának időkezeléséről és nagyformájáról tartott előadást Megyeri Krisztina (DLA; Pászti Miklós AMI, Biatorbágy), a történeti helyett a zeneszerző szempontjából elemezve a kompozíciót. Előadásában a modern zenei karakterizálás időkezelését és dramaturgiai elemzését adta.
A tudományos fórum második ülésszakát megnyitó Grabócz Márta (Strasbourg-i Egyetem; MTA külső tag) Samuel Beckett 1957-ben megjelent Embers [Zsarátnok] c. hangjátéka által inspirált dramaturgia megvalósításait és zenei értelmezéseit vizsgálta Eötvös Péter csaknem öt évtizedet felölelő időintervallum alatt készült öt kamaraművében a „Now, Miss!” -től az Octet Plus-ig. -ig. Laki Péter (Bard College, Annandale-on-Hudson) Eötvös Péter Korrespondenz című vonósnégyesének zenei dramaturgiájáról tartott előadást, középpontban a zenei „párbaj”, illetve a levelezés mint inspirációs forrásból kiindulva, „’Von Paris aus geht der Ruhm’. Képzeletbeli színház és magánhangzókódolás Eötvös Péter Korrespondenz című vonósnégyesében” című előadásában. Ifj. Kurtág György (Centre Européen pour l'Improvisation; SCRIME – Université de Bordeaux) előadását Gőz László olvasta fel és látta el kommentárokkal. Az előadást ifj. Kurtág György a hangszínváltozás köré építette fel. Molnár Szabolcs (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem; Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) Eötvös Péter első magyar nyelvű operája, a Valuskában megjelenő groteszk intonációt vizsgálta.
A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet reprezentatív Bartók-termében megrendezett előadásszakokat egy kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyet az Intézet munkatársa, Halász Péter moderált. A kerekasztal-beszélgetés kulcstémái között az előadók a nyelvhasználat és kompozíciós inspirációk, módszerek is szerepeltek.
Békéssy Lili Veronika
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A Tudományos Fórum a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet szakmai programsorozata. Az Eötvös Péter 80. születésnapja alkalmából szervezett, interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is követhető esemény felvételét hamarosan közzétesszük a Zenetudományi Intézet youtube csatornáján.
A Tudományos Fórum szervezője: Kim Katalin
Technikai munkatárs, grafika, tördelés: Gusztin Rudolf
Fotó: Vizinger Zsolt
|
|
Emmanuel Vukovich hangversenye Bartók Béla születésnapja tiszteletére HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. március 26. kedd, 14:30 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Március 26-án 14:30-kor Emmanuel Vukovich kanadai hegedűművész, a nemrégen megjelent Resilience album kezdeményezője Bartók Béla születésnapja tiszteletére hangversenyt ad a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
|
|
Eötvös Péter 80. születésnapja alkalmából HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. március 21. csütörtök, 14:00 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A Musical Theatre, Instrumental Theater in Péter Eötvös’s Oeuvre címmel, Grabócz Márta szervezésében létrejött párizsi nemzetközi ünnepi szimpózium (IRCAM, 2024. január 12–13.) magyar résztvevőinek magyar nyelvű előadásai
Előadók:
Farkas Zoltán
Grabócz Márta
Könyves-Tóth Zsuzsanna
ifj. Kurtág György
Laki Péter
Megyeri Krisztina
Molnár Szabolcs
Orbán Jolán
A Tudományos Fórum szervezője: Kim Katalin
Technikai munkatárs: Gusztin Rudolf
A programfüzet az előadások absztraktjaival innen tölthető le.
Az eseményt személyes részvétellel tartjuk meg, ám a programot a Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az Intézet honlapján elérhetővé teszi. Valós idejű közvetítéshez az alábbi linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény előtt: https://us06web.zoom.us/j/86481687111?pwd=osnamjRw0GbGHSVHAGy8GSVSPJUb0P.1. (Meeting ID: 864 8168 7111. Passcode: 287075. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik.)
Megjelent a Studia Musicologica című nemzetközi zenetudományi szakfolyóirat legfrissebb száma. A szám tanulmányai Ligeti György zeneszerző emléke előtt tisztelegnek, többek között olyan szerzők tollából, mint Paul Griffiths, Andreas Dorschel, Laki Péter, Elisabeth Reisinger, Benjamin R. Levy, Ewa Schreiber, Wolfgang Marx és Amy Bauer. A folyóirat olvasói emellett Komlós Katalin laudációját is megismerhetik, amely abból az alkalomból hangzott el, hogy Sir John Eliot Gardinert 2023 januárjában díszdoktorává avatta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem.
A szám vendégszerkesztői Dalos Anna, Julia Heimerdinger, Kerékfy Márton és Heidy Zimmermann; segédszerkesztője Nagy Torma Julianna és Patrick Devine; a főszerkesztő: Bozó Péter.
Nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából nyugalmazott tudományos főmunkatársunk, Pávai István etnomuzikológus, intézetünk szenior kutatója Széchenyi-díjban részesült. Kitüntetéséhez a Zenetudományi Intézet vezetése és munkatársai nevében gratulálunk, és további kutatómunkájához töretlen energiát, jó egészséget kívánunk!
Ligeti György, a 20. század második felének eredeti és nagyhatású zeneszerzője egy alkalommal így jellemezte alkotói útkeresését: „műről műre tapogatózom előre, különböző irányokban, mint egy vak a labirintusban.” Születésének centenáriumán, 2023-ban Budapesten és Bázelben is látható a Ligeti-labirintus című kiállítás, amely kilenc tematikus fejezetben, közel másfélszáz eredeti dokumentumon keresztül nyújt bepillantást a zeneszerző alkotói habitusába, elgondolásaiba és eredményeibe. A kiállítás egyidejűleg három változatban – magyarul, angolul és németül – megjelenő katalógusa elmélyülésre hív Ligeti fantasztikus zenei világában: a tárlaton látható kéziratok, fényképek, levelek, programfüzetek, plakátok, kritikák és egyéb tárgyak színes reprodukcióit magyarázó szövegek értelmezik, a kiállítás kilenc témáját pedig egy-egy rövid tanulmány világítja meg. A pazar megjelenésű kötetet számos, korábban nem látható fotóval gazdagított életrajzi áttekintés és névmutató teszi nélkülözhetetlen kézikönyvvé nemcsak zenészeknek, hanem mindazoknak, akiket érdekel e kaleidoszkópszerűen színes zeneszerzői életmű szellemi háttere.
Gróf Klebelsberg Kuno kezdeményezése nyomán a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium „gramofonakciót” hirdetett 1928-ban. A magyar zene idegen befolyás – elsősorban a jazz – elleni védelme érdekében létrehozott hanglemezsorozatot az angliai székhelyű His Master’s Voice lemezcég gyártotta le, és a minisztérium a sorozat lemezeit gramofonokkal együtt juttatta el a magyar iskolákba, a trianoni határokon túli magyar településekre, a külföldi magyar intézetekbe és az amerikai magyarsághoz. A zenetörténeti kutatás eddig elsősorban Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lajtha László szerepét tárgyalta a sorozat létrejöttében. E kismonográfia elsőként tárja fel a többi felvétel tartalmát, az egész sorozat keletkezéstörténetét, valamint az akció megvalósításának politikai-ideológiai hátterét.
Pia Shekhter, a Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetségének (AIBM) elnökasszonya 2024. január 22–23-án Budapestre látogatott az AIBM Magyar Nemzeti Csoport 50 éves évfordulója alkalmából. Rövid szakmai programja során látogatást tett a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet könyvtárában és archívumaiban, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Központi könyvtárában (Zeneakadémia Könyvtár / Liszt Academy Library) és Zenetörténeti kutatókönyvtárában (Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont), valamint a Magyar Zene Háza Multimédiás Könyvtárában (Magyar Zene Háza) .
A IAML (IAML-Music Librarians, Archivists and Information Specialists of the World) honlapján közzétett fényképes beszámolója az alábbi linken keresztül érhető el.
|
The Library of Musicology. From left to right Ferenc János Szabó, Julianna Gócza, Pia Shekhter, Mária Benyovszky and Fanni Ágnes Bácsi |
 Old catalogue written by Ervin Major |
