Zenetörténeti Múzeum
|
A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja. |
A Zenetörténeti Múzeum aktuális kiállításai
Zenetudományi kutatás a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt (1825–2025)
Kiállítás a Zenetörténeti Múzeum 1. termében
Kurátor: DALOS Anna
IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS
A kiállítás megtekinthető: 2025. június 19-től 2026. január 30-ig
A kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémia a kezdetektől meghatározó szerepet játszott a magyar zenetudomány formálásában: ösztönözte a népzenekutatást, a régebbi és újabb magyar zenetörténet forrásainak feltárását és a magyar, illetve magyarországi zeneszerzés legnagyobbjai – Joseph Haydn, Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Ligeti György és Kurtág György – életművének elemző vizsgálatát. A kiállított eredeti dokumentumok, emléktárgyak, kiadványok – amelyeknek elsősorban a Zenetudományi Intézet jelentős gyűjteményeiből (Bartók Archívum, Népzenei és Néptánc Archívum, 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum, Régi Zenetörténeti Osztály, Magyar Zenetörténeti Osztály, Zenetudományi Szakkönyvtár) származnak – a sokfelé ágazó magyar zenetudományi kutatás irányait, jelentős képviselőit és intézményeit mutatják be. A kiállítást a Magyar Tudományos Akadémia I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet rendezte a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulója alkalmából.
Kurátor: DALOS Anna
Tanácsadók: CZAGÁNY Zsuzsa, FARKAS Zoltán, GILÁNYI Gabriella, HALÁSZ Péter, KACZMARCZYK Adrienne, KIM Katalin, PAPP Ágnes, RICHTER Pál, RISKÓ Kata, VIKÁRIUS László
Munkatársak: CSONGORÁDI Melinda, GÖMÖRI-CSONKA Szilvia, IGNÁCZ Ádám, KIS-SZEKERES Lili, SCHMIDT Zsuzsanna, SZABÓ Ferenc János, SZIKLAI Sára Bíbor, WUTZEL Eszter Emília
Dizájn: DEMETER Gitta
Kivitelezés: REAL PRINT STÚDIÓ Kft.
Támogatók: Magyar Tudományos Akadémia, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet
Plakát:
