|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának első adását 2022. május 8-án, vasárnap vetíti az M5 televíziós csatorna délután 15 óra 41 perctől. (Ismétlés 2022. május 10-én, kedden 8 óra 27 perctől.) A 10 részes Penna magazin december végéig 4 hetente jelenik meg. Az első részben Balogh Balázs, a BTK főigazgatója mutatja be a kutatóközpontot, majd Bernáth László, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa a mesterséges intelligencia és a morális felelősség kérdését járja körül az önvezető autók kapcsán. A félórás epizódban Perenyei Monika gyűjteményvezető, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos munkatársa ismerteti a Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményt, amelyet az elmúlt 150 évben elmeorvosok gyarapítottak pácienseik alkotásaiból. Balogh Margit, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója pedig Mindszenty József fegyencként töltött éveiről beszél a volt Conti utcai börtön épületében, amelynek falai között a bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása raboskodott.
A műsorról
Hogyan dolgoznak a kutatók? Mik azok a bölcsészettudományok? Milyen munka előz meg egy publikációt? Miként zajlik a terepmunka? A Bölcsészettudományi Kutatóközpont most induló szakmagazinjában többek között ezekre a kérdésekre adunk választ, mert hiszünk benne, hogy a tudomány nemcsak hasznos és érthető, hanem izgalmas is.
Legyen szó akár filozófiáról, irodalomtudományról, művészettörténetről, néprajzról, régészetről, archeogenomikáról, történelemről, klasszika-filológiáról vagy éppen zenetudományról, az Eötvös Loránd Kutatóhálózat ernyője alatt működő Bölcsészettudományi Kutatóközpont intézetei sorra szállítják az új, izgalmas és meghatározó eredményeket, amelyekről a nagyközönségnek is tudnia érdemes. Az intézetekben folyó munka korszerű és közérthető ismertetése mellett azt is fontos hangsúlyozni, hogy nem csak egyéni kutatások folynak. A kutatóközpont együttműködési lehetőséget nyújt a különböző szaktudományi területek tudósainak olyan közös kutatások folytatására, amelyek interdiszciplináris megközelítést igényelnek.
A magazinban tervezünk tematikus adásokat, ahol egyetlen téma vagy helyszín kapcsán összetalálkozhatnak különböző tudományterületek. Az adásokon átívelő anyagokat igyekszünk terepmunkával, könyvtári és levéltári kutatásokkal és a legérdekfeszítőbb gyűjteményeinkkel fűszerezni. A műsorban a legváltozatosabb témák kerülnek szóba a régészeti feltárásoktól a néprajzi tájkutatásokon át a mesterséges intelligenciáig. A szabad szerkesztésű, igényes és ötletes szakmagazint a ritmizált anyagokon, a kreatív feldolgozáson és az élvezetes történeteken túl a kettős narráció teszi még izgalmasabbá: egy fiatal lány és egy fiatal fiú párbeszéde szövi át a műsort. Kettejük dialógusokra épülő narrációja élővé varázsolja a nem egyszer száraz jelzővel megterhelt tudományos világ kulisszatitkait.
A műsorunk címét adó Penna az írás jelképe: egy eszköz, amely évszázadokig kísérte a forrástól a könyvespolcig, a gondolattól a tudományig a tudósokat, akik nyomán mai kutatói hagyományaink kialakultak. 10 részes sorozatunk célja az, hogy a maga lenyűgöző valójában, modern köntösben és közérthető megfogalmazásban tárja a nézők elé a bölcsészettudomány világát. Megtekintésével letisztult kép alakulhat ki minden nézőben a kutatásokról és a mögöttük álló tudósokról, akik valamennyien szakterületük – sokszor nemzetközileg is – elismert képviselői.