|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
|
|
Ignácz Ádám: Populáris zene és nosztalgia a késő Kádár-korszakban Bartók terem, 2020. november 12. csütörtök, 10 óra
|
Előadásomban elsősorban azt vizsgálom, hogy mi a közös azokban a muzsikusokban, akik a hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországán már létező zenék újrahasznosításával, a populáris zenei múlt reaktiválásával arattak sikereket. Mindezt egy olyan populáriszene-történet kidolgozásának reményében teszem, amely nem műfajok és generációk egymásutánjára épül – ahogy azt általában a rockzene trendformáló hatását kihangsúlyozó munkák teszik –, hanem éppenséggel az egyidejűségekre, a visszatérésekre, illetve az egyes műfajokon és stílusokon belül megvalósuló különbségekre koncentrál.
Választott példáim a Hungária együttes munkásságával és a rock and roll műfajának különböző magyarországi megjelenéseivel kapcsolatosak; ezeken keresztül igyekszem bizonyítani, hogy a magyar populáris zene történetében bizonyos zeneszámok és műfajok egyszerre több korszakhoz és alkotó-előadói közösséghez is hozzákapcsolhatók.
E munkához az egyik legfontosabb eszközt a nyugati (nyugati irányból globalizált) populáris zene utánzásának, a zenei feldolgozás gyakorlatának az elemzése jelentheti. A feldolgozások sokat árulhatnak el azzal kapcsolatban, hogy az eltérő nemzetközi trendek miképpen, milyen módosulásokkal voltak jelen a hazai zenei színtéren, de emellett a játékmód változásairól is kellőképpen tájékoztathatnak, és azt is jelezhetik, hogy a politika és az ideológia az államszocializmusban mikor, milyen mértékben próbálta szabályozni a nyugati zene terjedését és a domesztikáció mechanizmusait.
Az új igazgatói rendelkezésnek megfelelően kérünk mindenkit, aki szeretne részt venni, hogy a november 12-i Tudományos Fórumon ne személyesen jelenjen, hanem online jelentkezzen be. Az esemény Zoom-linkje a következő: https://zoom.us/j/99349970896 Amennyiben valaki nem a linket, hanem a szoba azonosítóját szeretne használni, a következőt kell bemásolnia: 993 4997 0896. A belépéshez nem kell jelszó, ám kérünk mindenkit, hogy az előadás megkezdése előtt jelentkezzen be, mert nem garantált, hogy 10 óra után be tudjuk engedni a felhasználókat a Zoom-szobába.
