|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
| Osztály: | Magyar Zenetörténeti Osztály |
| Fokozat, beosztás: | tudományos segédmunkatárs |
| Email: | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
| Szoba: | 119 |
| Telefon: | (1) 214-6770 / 119 |
Életrajz
Bölcsésztanulmányait követően a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézetének cimbalom szakát kitüntetéses diplomával végezte el. 2004-ben Köztársasági ösztöndíjban részesült. 2013-ban szerzett mesterdiplomát a tilburgi Fontys Hogeschool voor de Kunsten régi ének-ensemble szakán.
2007-2013 között az Óbudai Múzeum történész-muzeológusaként dolgozott, a zenei gyűjtemények kezelőjeként (Földes Andor-hagyaték, hangszergyűjtemény). Több kiállítás társkutatója, kurátora valamint zenei anyagának összeállítója volt (Óbudai Múzeum: Óbuda – egy város három arca (2010), Lengyel hercegnő – Magyar királyné (2010); Tóth Aladár Zeneiskola: 110 év – Fodor Ernő Zeneiskolája (2014), Tóth Aladár (2016)). Részt vett kiadványok szerkesztésében és lektorálásában is.
2014-2017 között az MTA BTK Zenetudományi Intézet „Lendület” 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport külső munkatársaként az Amadinda Ütőegyüttes, Körmendi Klára, Prunyi Ilona és Rőth Márta anyagának lajstromozását végezte, valamint Arányi Dezső adatainak összesítését az Opera adatbázishoz.
2018-ban nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi szakára. 2019 januárjától a Magyar Zenetörténeti Osztály tudományos szakalkalmazottjaként dolgozik. Részt vesz az Osztály 18–19. századi alapkutatásokkal kapcsolatos adatfeldolgozásában, sajtókutatásában valamint a Nemzeti Színház színlapjainak feldolgozásában.
2010 óta tanít cimbalmot a Tóth Aladár Zeneiskolában. A historikus vokális zene több korszakát-stílusát tanulta többek között Emma Kirkby és Johannette Zomer kurzusain. Előadóként fellépett Európa több országában és Magyarországon is. Hangszerének középkori változatán, a psalteriumon több együttesben is játszik, hangszertörténeti előadásokat tart.
Kutatási terület: zenei ikonográfia, hangszertörténet, a Zichy család óbudai ágának zenei mecenatúrája a 18. században
Publikációk
Szakdolgozatok
Vision and Music – The Holy Virgin in Hildegard von Bingen’s Marian chants. Fontys Hogescholen, Oude Ensemble Zang, MA szakdolgozat, 2013.
Ember, művész, pedagógus – Gerencsér Ferenc arcai visszaemlékezések alapján. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézete, kamaraművész-cimbalomtanár szak, BA szakdolgozat, 2005.
Maylád Istvánné Nádasdy Anna magyarnyelvű levelei (1532–1566). Pázmány Péter Katolikus Egyetem, történelem szak, MA szakdolgozat, 2002.
Tanulmányok folyóiratban, szerkesztett kötetben:
„Zichy Miklós és az óbudai Zichy család zenei műveltsége a 18. században”, Történeti Muzeológiai Szemle (előkészületben)
„Zichy Miklós hegedűje avagy az óbudai Zichy család zenei műveltsége a 18. században”, in Népessy Noémi (főszerk.), Dr. Láng Orsolya, Viszket Zoltán (szerk.): Óbuda története. Tanulmánykötet (Budapest: Óbudai Múzeum, 2020), 276–280.
„Circus – Historikus hangszerek Gene Kelly pantomimjében”, in Lanszki Anita (szerk.): Tánc és kulturális örökség: VII. Nemzetközi Tánctudományi Konferencia a Magyar Táncművészeti Egyetemen 2019. november 15–16 (Budapest: Magyar Táncművészeti Egyetem, 2020) (Táncművészet és tudomány 12), 223–227.
Konferenciaelőadások
„»Circus« – Historikus hangszerek Gene Kelly pantomimjében”, Előadás a Magyar Táncművészeti Egyetem Tánc és Kulturális Örökség tematikájú, VII. Nemzetközi Tánctudományi Konferencián, Magyar Táncművészeti Egyetem, 2019. november 16.
„Maylád Istvánné Nádasdy Anna levelei (1532–1566) zenetörténeti vonatkozásokkal”, előadás a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának „Szolgálatomat írom kegyelmednek - Misszilis és fiktív levelek, naplók, emlékkönyvek, dedikációk és alkalmi feljegyzések a régi magyar irodalomban tematikájú konferenciáján, Körmend, Batthyány-várkastély, 2010. május 26-29.
„Reneszánsz húros hangszerek”, előadás a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottság Reneszánsz emlékülésén, Veszprém, 2008. november 15.
Ismeretterjesztés
„Constantijn Huygens: Gondolatok a Pathodia Sacra et profana kapcsán”, Előadás a Károli Gáspár Református Egyetem Néderlandisztika MA szakos hallgatóknak, az Egyetem Zenekultúra és irodalom-kurzusának keretén belül, 2020. december 17.
„Hangszerszimbolika a képzőművészetben”, Előadás a Károli Gáspár Református Egyetem Néderlandisztika MA szakos hallgatóknak, az Egyetem Zenekultúra és irodalom-kurzusának keretén belül, 2020. november 5.
„Játékos Magyar Zenetörténet. Vetélkedő a Hymnusz megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából”, Zenetudományi Intézet, 2019.
