|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
2022. február 8-án különleges kiállítás nyílt Kolozsváron, a Román Akadémia Könyvtárának dísztermében. A címe FRAGMED. Un Puzzle Translivan, s mint ebből némi képzelőerővel kitalálható, középkori fragmentumok, azaz kódextöredékek álltak a tárlat középpontjában.
A kiállítást Adrian Papahagi, a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetem bölcsészkarának professzora, filológus, irodalomtörténész és könyvtörténész találta ki, tervezte meg és kivitelezte, kétéves szakmai projektje lezárásaként. A jól átgondolt koncepció alapjául a Román Akadémia Könyvtárában őrzött 21 darab kiválasztott 12-16. századi kódextöredék szolgált, amely egyfelől a középkori és kora újkori Kolozsvár és közvetlen térsége kéziratos kultúrájáról, egyházi intézményeinek írásbeliségéről, műveltségéről, sokirányú és többrétegű könyves múltjáról adott áttekintést, másfelől érzékeltette annak a folyamatnak az állomásait, amelynek során a középkori kódex leveleiből a 16. századtól kezdődően újrahasznosított könyvkötészeti nyersanyag – pergamen könyvborító, előzéklap, könyvtestet, gerincet, sarkakat erősítő szegély vált. A kifeszített állatbőr éppúgy közszemlére tétetett, mint a belőle készült végtermék, a kódex és az abból kihasított lapok.
A tárlókba zárt eredeti dokumentumokat – töredékeket és hordozókönyveiket – jól kiegészítették a fölöttük digitális másolatokként megjelenített, esetenként virtuálisan rekonstruált teljes kódexek, kódexlevelek. A külföldön készült, majd importált és itthon használt-olvasott könyvek mellett bizonyosan helyi szkriptóriumokban másolt, túlnyomórészt liturgikus kódexeket is láthattunk. A feltehetően a bajor térségből származó, karoling minuszkulával írt 12. századi pszaltérium – egyike a kevés kiállított teljes kéziratnak –, bármilyen értékes is, nyilvánvalóan nem a középkori Kolozsvár könyves múltjának emléke. Ezzel szemben a tárlóban mellette fekvő nagyméretű, díszes kivitelezésű 15. századi zsoltároskönyv, amelynek mindössze egyetlen lapja maradt fenn, már minden bizonnyal a kolozsvári ferencesek helyben készült és használt kódexéből származik.
Adrian Papahagival, a kiállítás létrehozójával kutatócsoportunk évek óta kiváló szakmai kapcsolatot ápol. 2018-ban együtt dolgozott teamünk egyik tagjával, Gilányi Gabriellával egy 15. századi erdélyi kottás zsolozsmakódex, az ún. Kolozsmonostori antifonále rekonstrukcióján. Az antifonále korábban ismert, Budapesten, az MTA Könyvtára Kézirattárában, valamint a MNL Országos Levéltárában őrzött töredékanyagát ugyanis Papahagi a kolozsvári Román Akadémia könyvtárában talált további két fragmentummal bővíthette.
Az együttműködésből végül közös tanulmány született, amely a töredékkutatás egyik legrangosabb nemzetközi folyóirata, a Fragmentology 2019-es számában2019-es számában jelent meg. Papahagi jóvoltából a középkori magyar zenetörténet két további kulcsfontosságú forrása is új lapokkal egészülhetett ki: a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplom 16. század elején másolt, jelenleg a gyulafehérvári Batthyaneumban őrzött misekódexe (az ún. Kolozsvári graduále) három, a Román Akadémia könyvtárában feltárt, a 17. században kötésként felhasznált lapja lefejtve és restaurálva áll immár a kutatás rendelkezésére.
A váradi székesegyház hatalmas díszkódexe, a 15. század végi Váradi („Zalka-”) antifonále győri korpusza, valamint testvérkódexe, a csupán néhány töredéke alapján azonosítható Váradi-graduále pedig ugyancsak egy-egy töredékkel lett gazdagabb Papahagi kutatásainak köszönhetően (7., 8. képek). Mind a Kolozsmonostori-antifonále, mind a Kolozsvári-graduále, mind a váradi kódexcsalád összesen hét töredéke szerepelt a FRAGMED kiállításon.
Kutatócsoportunk két fiatal egyházzenész-tagja, Gaál Eszter és Enyedi Mózes aktívan is közreműködött a kiállítás ünnepélyes megnyitóján: énekes előadásuk nyomán (https://www.facebook.com/adrian.papahagi/videos/633067937965987) a szélesebb közönség előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy a középkori kottás kódextöredékek nemcsak a történeti-filológiai rekonstrukció tárgyaiként szolgálhatják a kutatást, de a rajtuk megőrződött énektételek 700 év elmúltával is eleven dallamokként idézhetik meg a középkor itthon művelt egyszólamú zenei magaskultúráját.
A kiállítás megnyitójáról készült összeállítás a TVR Cluj oldalán:
https://www.facebook.com/watch/?v=523495062306443&ref=sharing
A Faclia kolozsvári napilap szöveges tudósítása a megnyitóról:
https://ziarulfaclia.ro/biblioteca-academiei-romane-filiala-cluj/?fbclid=IwAR1RKjWrIkKpoiMTSlBJP94biWU6nhtOUXuDxyrKxJDnPeqiJXyRJyhDSss
Az Adrian Papahagival készített interjú a Via Cluj Tv oldalán:
https://viacluj.tv/istoria-secreta-a-clujului-21-de-manuscrise-medievale-ascunse-in-copertile-unor-carti-tiparite-acum-sute-de-ani/?fbclid=IwAR0MhrCYnHh6buNmPoehkbswUWUSxDsGiDi_kiXPTFSmaKQ3QGXciU6Uie8
Gregorián énekek a Kolozsmonostori és a Váradi antifonáléból, valamint a Kolozsvári graduáléból Gaál Eszter és Enyedi Mózes előadásában a kiállítás megnyitóján:
https://www.facebook.com/adrian.papahagi/videos/633067937965987