Gilányi Gabriellát, a Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályának tudományos főmunkatársát nemrég megjelent kötete kapcsán – Töredéktől a műhelyig. Egy 15. századi Graduale Strigoniense rekonstrukciója – debütáló műsorvezetőnk, Lipták Dániel kérdezi a középkori magyar és európai gregorián, ill. a töredékek kutatásáról. A Repríz alapkoncepciójának megfelelően az érdeklődők szélesebb körének szánt, közvetlen hangvételű és személyes mozzanatokat is felvillantó tudománynépszerűsítő beszélgetés érinti a zenei fragmentológia munkamódszerét: a liturgikus tartalom, a dallamanyag és a kottaírás elemzését, melyet a hordozókönyv interdiszciplináris megközelítése egészít ki. Szóba kerülnek a töredékek felfedezésének hagyományos módszerei (a történelmi Magyarország területén lévő könyv- és levéltárakba tett kutatóutak) és olyan új lehetőségei, mint pl. a töredékkutatás szakértőinek szóló Twitter-csatornák.
Alapvető információk hangzanak el a Graduale Strigoniense, azaz az Esztergomi Graduále könyvműfajáról, a hungarikumnak számító magyar vagy esztergomi, ill. az erdélyi szász és székelyföldi notációról, a fragmentumokból kiinduló, ugyanakkor a hipotéziseket és a tényeket szigorúan elkülönítő rekonstrukcióról és a nemzetközi és a magyarországi gregoriánkutatás történetéről. Előbbi a solesmes-i bencések tevékenységével a 19. század végén indul, utóbbi a szakma hazai képviselőinek első nemzedékével (Rajeczky Benjamin, Dobszay László és Szendrei Janka) az 1960–1970-es években, hogy a két terület aztán szervesen összekapcsolódjon az IMS 1982-ben létrehozott Cantus Planus Munkacsoportja, ill. az 1984-es, Veszprémben megrendezett első nemzetközi konferenciája révén.
A beszélgetés vége általános tudományfilozófiai-ismeretelméleti kérdéseket feszeget. Megismerhetjük-e a múltat a maga teljes objektív valóságában? Milyen lehetett a környezete azoknak az énekesek, akik a kódexek megjelenése előtt képesek voltak megjegyezni a templomban naponta énekelt hatalmas zenei anyagot? Mit tudhatunk a középkorban létező sokféle hallásmódról? Mi a különbség az írásban rögzített középkori gregorián műzenei gyakorlata és a szájhagyományos népzenei kultúra variabilitása között? Végső soron: mi köti össze a mai embert a középkori emberrel és mi választja el őket egymástól?
A 40-perces adás felvétele meghallgatható itt, a Zenetudományi Intézet honlapján, ill. és a YouTube-on, a Facebook-on, és a Spotify-on.
Repríz 4. adás: Gilányi Gabriella. Egy 15. századi Graduale Strigoniense rekonstrukciója
Műsorjegyzetek
Gilányi Gabriella szakmai életrajza https://zti.hu/hu/regizene/munkatarsak/202-gilanyi-gabriella
és friss publikációja: Töredéktől a műhelyig. Egy 15. századi Graduale Strigoniense rekonstrukciója / From Fragments to Workshop: Reconstructing a 15th-century Graduale Strigoniense, közreadó: Gilányi Gabriella, angol fordítás: Ádám Adrienn és Gilányi Gabriella, szerkesztők: Czagány Zsuzsa és Szoliva Gábriel (= Resonemus pariter. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez / Resonemus pariter. Studies in Medieval Music History 4) (Budapest: BTK ZTI Régi Zenetörténeti Osztály, 2024), 398pp. Online elérhetősége: https://resonemus.zti.hu/ Az elektronikus változatot Gilányi Gabriella, Ádám Adrienn és Kemecsei Zsolt készítette.
Lásd még: Mozaikok Erdély ismeretlen gregorián hagyományaiból. Egy Anjou-kori antifonále töredékei Güssingben / Mosaics of the Plainchant Tradition of Transylvania: Interpreting the 14th-century Antiphoner Fragments at Güssing, közreadó: Gilányi Gabriella, angol fordítás: Brian McLean (= Resonemus pariter. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez / Resonemus pariter. Studies in Medieval Music History 1) (Budapest: BTK ZTI Régi Zenetörténeti Osztály, 2019), 217pp. A magyar változat online elérhetősége: https://real.mtak.hu/100384/1/007-125_vagott.pdf
Meghívó a Töredéktől a műhelyig könyvbemutatójára, Zenetudományi Intézet, 2025. június 5.
https://zti.hu/hu/hirek-esemenyek/119-2025/1326-gilanyi-gabriella-toredektol-a-muhelyig-egy-15-szazadi-graduale-strigoniense-rekonstrukcioja-konyvbemutato
A Digitális Zenei Fragmentológia kutatócsoport honlapja, és a bevezető expozéban említett adatbázisai
- „Melodiarium” – Melodiarium Hungariae Medii Aevi Digitale (a középkori Magyarország területén fönnmaradt liturgikus kottás kéziratok dallamkészletének modern átírása) https://melodiarium.zti.hu/
- „Neumakatalógus” – Gilányi Gabriella: Magyar neumakatalógus. Zenei írásjelek a középkori Magyarországon https://neuma.zti.hu/
- „Fragmenta” – Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis (Kottás kódextöredékek a középkori Magyarországról) –https://fragmenta.zti.hu/?cantus=undefined
A töredékkutatással való személyes találkozás kutatás helyszíne:
a németújvári (Güssing, Ausztria) ferences kolostor könyvtára
https://www.pfarreguessing.at/bibliothek.htm (a könyvtár honlapja)
https://www.guessing.net/sehenswuerdigkeit_franziskanerkloster.htm (fényképek a kolostor épületéről)
https://fragmenta.zti.hu/forrasok/nemetujvar-gussing-ferences-kolostor-konyvtara/ (az ott őrzött töredékek)
Fényképes beszámoló a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport 2025 júliusában tett rövid, de igen eredményes erdélyi kutatóútjáról
https://zti.hu/hu/hirek-esemenyek/119-2025/1355-a-digitalis-zenei-fragmentologia-kutatocsoport-brassoban-es-sepsiszentgyorgyon
A töredékkutatók Twitter (X)-csoportjai
- DACT Fragments, Digital Analysis of Chant Transmission – Canadian Social Sciences and Humanities Research Council https://x.com/DactF
- Fragmentarium, Research Laboratory for Medieval Manuscript Fragments, Center for Manuscript Research – Université de Fribourg https://x.com/FragmentariumMS
- lásd továbbá a #FragmentFriday és a #Fragmentology hashtag-ekkel ellátott bejegyzéseket.
A Zenetudományi Intézet könyvtárába került öt töredék
https://fragmenta.zti.hu/forrasok/budapest-bolcseszettudomanyi-kutatokozpont-zenetudomanyi-intezet-konyvtara/
Graduale Strigoniense, azaz Esztergomi Graduále
Missale notatum Strigoniense ante 1341 in Posonio, szerkesztette: Szendrei Janka és Richard Rybarič (= Musicalia Danubiana 1) (Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet, 1982), 692pp. https://zti.hu/files/kiadvanyok/MusicaliaDanubiana/MusicaliaDanubiana_01_Missale_1341.pdf
Vö.: https://cantus.sk/image/31977
Egy igazi hungarikum: a magyar vagy esztergomi notáció
- Breviarium notatum Strigoniense, Praha, Královská kanonie premonstrátů na Strahově, Shelfmark: DE I 7
- további, rendszerezett példák: https://neuma.zti.hu/
„A német kollégáknak nincs ilyen nagy szerencséjük, mert ott egy hatalmas nagy területen írtak német adiasztematikus neumákat.”
- Ld. pl.: 12–13. századi (délnémet?) kottás breviárium (Wien, Österreichische Nationalbibliothek, Cod. 1890) https://viewer.onb.ac.at/10009CA0
- ill.: Breviarium notatum, 12. század (Budapest, Evangélikus Országos Gyűjtemény Könyvtára, R 372 ragasztott előzékei) https://fragmenta.zti.hu/f978-breviarium-notatum-s-12-2-teljes-folio-budapest-evangelikus-orszagos-gyujtemeny-konyvtar-r-372-elulso-es-hatso-ragasztott-elozeke/?cantus=undefined
A nagyon különleges erdélyi szász gregorián
Szendrei Janka: A magyar középkor hangjegyes forrásai, (= Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez 1). (Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1981), 39–40.
Az erdélyi magyar notáció két variánsa:
- a „sallangos-kerekded” (valószínűleg székelyföldi): 15. századi antifonáletöredék, (Budapest, Központi Papnevelő Intézet Pálos Könyvtár, Fr. l. m. 87) https://fragmenta.zti.hu/f675-antiphonale-s-15-1-1-csonka-folio-budapest-kozponti-papnevelo-intezet-palos-konyvtara-fr-l-m-87/ ill. 14. századi antifonáletöredék, (Güssing, Ferences kolostor könyvtára, 4/273 borítója) https://fragmenta.zti.hu/antiphonale-s-14-ex-2-folio-gussing-franziskanerkloster-bibliothek/
- és egy egyelőre azonosítatlan, vonalas-szálkás írásképű variáns (Székelyföldtől nyugatabbra): 14. századi antifonáletöredék, (Budapest, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Egyházzene Tanszék, Szendrei-hagyaték) https://fragmenta.zti.hu/forrasok/budapest-liszt-ferenc-zenemuveszeti-egyetem-egyhazzene-tanszek-szendrei-hagyatek/
Az egyetemes gregoriánkutatás kezdete: a solesmes-i bencések
A magyarországi kutatás kezdetei
- Rajeczky Benjamin https://zti.hu/hu/regizene/tortenet/rajeczky-benjamin
- Dobszay László https://zti.hu/hu/regizene/tortenet/dobszay-laszlo
- Szendrei Janka vö. Gilányi Gabriella: „Szendrei Janka,” in: Hay Diana – Palasik Mária – Schadt Mária (szerk.): Nők a tudomány fellegvárában: Kutatói életutak a Magyar Tudományos Akadémián 1949–2021, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2024), 229–234. https://mersz.hu/dokumentum/m1191ntf__76/
Az első nagy feladat:
Rajeczky Benjamin (szerk.): Magyarország zenetörténete I. kötet (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1988)
„A Fragmenta Codicum csoport legutolsó – fantasztikus – esztergomi kódexkatalógusa”
- Fragmenta Codicum, jelenleg: HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport https://www.fragmenta.oszk.hu/fragm_hu_kutcsop.htm
- Körmendy Kinga – Lauf Judit – Madas Edit – Sarbak Gábor, Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, az Érski Simor Könyvtár és a Városi Könyvtár kódexei (Esztergom–Budapest: Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, Akadémiai Kiadó, Országos Széchényi Könyvtár, 2021). https://real.mtak.hu/138848/
A Nemzetközi Zenetudományi Társaság 1982-ben létrehozott Cantus Planus Munkacsoportja
IMS (International Musicological Society) Study Group „Cantus Planus” https://cantusplanus.musicology.org/
Musical Fragmentology (zenei töredékkutatás) napjainkban
- a 2018-as oxfordi (Magdalen College) szimpózium https://www.magd.ox.ac.uk/news/symposium-disiecta-membra-musicae-the-study-of-medieval-music-manuscript-fragments-ca-800-1500/
- ill. az ott elhangzott előadások – Giovanni Varelli (ed.): Disiecta membra musicae: Studies in Musical Fragmentology (= Studies in Manuscript Cultures, 21), (Berlin: De Gruyter, 2020).
„Furcsa jelek”
- „t” (tenere, a.m. tartani) – David Hiley: Western Plainchant, (Oxford University Press, 1993), 56.
- quilisma – ugyanott: 358., mindkettőt lásd: https://epub.uni-regensburg.de/25558/1/ubr12760_ocr.pdf
„A németalföldi forrásokban – feltételezik – mikrohangközök is voltak.”
L. A. J. Lousberg: Microtones According to Augustine: Neumes, Semiotics and Rhetoric in Romano-Frankish Liturgical Chant 2vols. (Utrecht University, 2018), https://dspace.library.uu.nl/handle/1874/369247
„A múlt idegen ország”
David Lowenthal: The Past is a Foreign Country (Cambridge University Press, 1985), https://archive.org/details/pastisforeigncou0000lowe/page/n9/mode/2up
„Hogy a csudába tudták megtanulni ezt a rengeteg anyagot? ... A napokban lapoztam föl az Isztambuli Antifonálét, 3.500 énektétel van benne, és ez csak a zsolozsma”
- The Istanbul Antiphonal. About 1360, ed. by Janka Szendrei (= Musicalia Danubiana 18), (Budapest: Akadémiai kiadó – MTA ZTI – OSZK, 2002), 616pp. https://zti.hu/files/kiadvanyok/MusicaliaDanubiana/MusicaliaDanubiana_18_Istanbul_1.pdf
- Az Isztambuli Antifonále. 1360 körül, a tanulmányokat írta: Czigler Mária, Dobszay László, Szendrei Janka és Wehli Tünde, (= Musicalia Danubiana 18), (Budapest: Akadémiai kiadó, 11999, 22002). https://zti.hu/files/kiadvanyok/MusicaliaDanubiana/MusicaliaDanubiana_18_Istanbul_2.pdf
Raimundus mester Szent István-históriája
Andrew Hughes: Late Medieval Liturgical Offices: Resources for Electronic Research, Vol. 1 (Toronto: Pontifical Institute of Mediaeval Studies, 1994), Texts ST 31.
Repríz-rajongónak
Szőts-Rajkó Kinga kommunikációs referens javaslatára beszélgetéseink előzeteseit mostantól egy további felületen, az ELTE HTK TikTok-csatornáján is közzé tesszük. Természetesen a dinamikus médiafelület terjedelmi korlátait és fokozott vizuális inger-igényét szem előtt tartva. Negyedik adásunk rövid, felirattal és mozgó képekkel ellátott, újabb közönségrétegeket megcélzó előzetese megtekinthető itt.
Repríz, a Zenetudományi Intézet podcast-sorozata
Logó: Vizinger Zsolt
Hangmérnök: Buzás Attila
A szerkesztőség tagjai: Németh Zsombor és Lipták Dániel
Főszerkesztő: Németh István Csaba
Felelős kiadó: az ELTE HTK ZTI igazgatója, Richter Pál
© Repríz, a Zenetudományi Intézet podcast-sorozata (2025)