João Pedro d’Alvarenga, Manuel Pedro Ferreira és Alberto Medina de Seiça szerkesztésében megjelent a Fragmenta musicae – Contemporary Perspectives tanulmánykötet. Előzménye a lisszaboni NOVA egyetem Centro de Estudios de Sociologia e Estetica Musical (CESEM) központja és a Texts and Voices Lost and Found: Recovering, Reconstituting, and Recreating Musical Fragments (c.1100-c.1600) projekt szervezésében 2023. júliusában Cascaisban megrendezett Lost & Found: Traces of Early Music. An International Colloquium on Fragmentology nemzetközi konferencia. A tanácskozás 29 előadásából a kötetbe végül húsz, középkori és kora újkori kottás töredékekkel foglalkozó tanulmány került be. Többségük a liturgikus egyszólamúság töredékesen fennmaradt forrásai, forráscsoportjai köré szervezett európai és tengerentúli kutatóműhelyek, kutatási projektek eredményeit mutatja be. Van köztük egy-egy gyűjteményt átfogóan jellemző összefoglalás, töredékekből rekonstruálható énekkészlet, repertórium, polifon gyűjtemény elemzése, de olyan is, amely források fragmentumokból kirajzolódó vándorlásának útvonalát követi nyomon, vagy távoli helyszínek, intézmények között teremt kapcsolatot. A magyarországi zenei fragmentológia számára nagy dicsőség, hogy a rangos Brepols kiadó gondozásában megjelent kötetben az ELTE HTK Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztálya és a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport két munkatársa, Gilányi Gabriella és Czagány Zsuzsa írása is helyet kapott. Mindkettő ugyanazzal a forrással foglalkozik: a középkori Magyarország délvidékén, feltehetően a pécsváradi bencés kolostori iskolában összeállított és használt 15. századi iskoláskönyvvel, Laskai Demeter kéziratával, illetve az annak előzéklapjaiként fennmaradt 12. századi kottás kódextöredékekkel. Gilányi Gabriella a fragmentumokon megőrződött hangjegyírást, a középkori „pre-esztergomi” notáció egyik legkorábbi dokumentumát állította írásának középpontjába, Czagány Zsuzsa pedig a hordozókönyv első lapján halványan olvasható, a közelmúltban rekonstruált bejegyzést és annak kultúrhistóriai hátterét elemezte, felvázolva a kézirat lehetséges késő 15. századi boszniai kapcsolatait. A kötet online változata, Open Access-kiadványként, elérhető a https://doi.org/10.1484/M.EM-EB.5.138187 linken.
Czagány Zsuzsa