A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Hungarian violin makers - The Legacy of the Reményi Family
Exhibition in the 5th room of the Museum of Music History
Curator: Anna BARANYI
The exhibition is open: From 19 April 2018 to 4 March 2019
The exhibition presents the life’s work of three generations of the violin-making Reményi family: Mihály Reményi (1867 Pest – 1939 Budapest) violin maker and expert, his sons László Reményi (1895 Budapest – 1964 Budapest) and Zoltán Reményi (1900 Budapest – 1973 Toronto), and his grandson Michael Reményi. Mihály Reményi set up his workshop and business in 1890; it operated from the beginning of the 20th century at 58–60 Király Street. His son Zoltán opened the Reményi House of Music in Queen Street of Toronto in 1959, which Michael Reményi moved to Bloor Street and developed further.
Among the craftsmen who worked at the Reményi workshop, there were Dezső Bárány, András Bergmann, Kálmán Cseri, Miksa Frirsz, János Michelberger, István Muntyán, Sándor Papp, József Mirth, Pál Damm, Pál Sáránszky and Ernő Szép, whose works also can be seen at the exhibition. Most of the 24 master crafted instruments on display are property of Michael Reményi of Toronto, while others come from the collections of the Museum of Music History, Róbert Baki, Bence Holló and Semmelweis Tibor. Additionally, thanks to the Szentes family, we can present a range of books and documents connected with violin making.
Pictures of the opening ceremony: