|
A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja. |
BARTÓK VONÓSNÉGYESEI – A Bartók Archívum nemzetközi konferenciája (angol nyelven)
|
|
BARTÓK VONÓSNÉGYESEI – A Bartók Archívum nemzetközi konferenciája (angol nyelven) a Zeneakadémia Bartók Világversenyének keretében Bartók terem, 2021. október 29. péntek, 10 óra |
A Bartók Archívum 2021. október 29-én angol nyelvű nemzetközi konferenciát szervez a Zeneakadémia Bartók Világversenyének keretében a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Bartók termében.
A teljes program és az absztrakt itt érhető el.
A rendezvény csak szájat és orrot fedő maszkban látogatható!
Tudományos fórum - Lipták Dániel
|
|
Lipták Dániel: A gyors legényes tánctípus dallamai a Maros–Küküllők vidékén Bartók terem, 2021. október 21. csütörtök, 10 óra
|
Laskai Anna–Ozsvárt Viktória (szerk.): Dohnányi-tanulmányok 2021
2021 októberében megjelent a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívuma két munkatársa, Laskai Anna és Ozsvárt Viktóra szerkesztésében a Dohnányi-tanulmányok 2021. A sorozat legújabb kötete megújult külsőt kapott, amelyhez a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Kiadványszerkesztő-csoportja is hozzájárult. A kötet a Penna Bölcsész Könyvesboltban vásárolható meg.
A kötet tartalma:
Richter Pál: Előszó
TANULMÁNYOK
Dalos Anna: Túlélési stratégiák Trianon után. Bartók, Dohnányi, Kodály hármas útja
Kusz Veronika: A Dohnányi-ügy első hulláma (1945–1946)
Pásku Veronika: Dohnányi Ernő Ruralia Hungarica című művének népzenei forrásai
Gombos László: A zene, a mozgás és a cselekmény összefüggései Dohnányi Pierrette fátyola című pantomimjében
Laskai Anna: Dohnányi hangszerelései Schubert f-moll fantáziájából és a Moments musicaux zongoraciklusból
Bozó Péter: Aus dem bürgerlichen Heldenleben: Dohnányi Mesterdalnokok-persziflázsa?
Korody-Paku István: Dohnányiék Gmundenben
Németh Zsombor: Dohnányi Ernő és a Waldbauer–Kerpely Vonósnégyes
Kovács Ilona: Interpretáció és analízis Dohnányi Ernő zongorás kamarazenéjében. Beszélgetés Frankl Péter zongoraművésszel
Laki Péter: Fischer Annie és a h-moll szonáta
Stachó László: Dohnányi előadói stílusa: a kutatás pillérei
Szabó Ferenc János: Dohnányi Ernő előadóművészi diszkográfiája
RECENZIÓK
Kovács Sándor: Dohnányi amerikai koncertfelvételeiről. Kusz Veronika (összeáll.), The Last Romantic. Dohnányi’s American Concert Recordings/Az utolsó romantikus. Dohnányi amerikai koncertfelvételei
Gombos László: Dohnányi életműve új perspektívában. Kovács Ilona, Dohnányi Ernő új perspektívában
Molnár Szabolcs: A Kaposvár-Tallahassee tengely. Kusz Veronika, A Wayfaring Stranger – Ernst von Dohnányi’s American Years, 1949–1960
Batta András: Après une lecture de Dohnányi. Kusz Veronika, Dohnányi Ernő: Válogatott írások és nyilatkozatok
Megemlékezés Bartók Béláról és Kodály Zoltánról az MTA Székházban
Második alkalommal gyűltek össze a két zeneszerző és zenetudós életművének kutatói azon a helyen, ahol Bartók Béla 1934-től 1940-ig, Bartók távozása után pedig a Kodály vezette Népzenekutató Csoport dolgozott. Az eseményen intézetünket Richter Pál, Somfai László, Vikárius László és Szalay Olga képviselte. Az MTA cikke a megemlékezésről az alábbi linken olvasható.
Két különleges hangszerrel gyarapodott a Zenetörténeti Múzeum
Írta: Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Egy Sáránszky-hegedű és egy Stowasser márkájú basszustárogató megvásárlásával gyarapította a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Zenetörténeti Múzeumát a Magyar Tudományos Akadémia. A hangszerek átadására 2021. október 5-én került sor a múzeumban, amelyen részt vett az MTA részéről Kondácsné Dallos Sarolta gazdasági igazgató és Csákiné Tóth Piroska vagyongazdálkodási szakreferens, illetve Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, Baranyi Anna, a Zenetörténeti Múzeum vezetője, Brauer-Benke József, a múzeum tudományos főmunkatársa, továbbá a hangszerek felajánlói.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
Mali István, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar klarinétművésze ajánlotta fel az 1920-as évek körül készült, Stowasser márkájú basszustárogatót a múzeumnak. A hangszer nevét készítője, Stowasser János után kapta, akinek 1897-ben szabadalmazott szoprántárogatója nemzeti hangszereink közé tartozik, és széles körben elterjedt. A hangszerkészítő mester a 20. század elején egész tárogatócsaládot hozott létre, különféle méretekben, hangfekvésekben, így basszusban is.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
A Zenetörténeti Múzeum gyűjteményébe most kerülő hangszer kuriózum, ugyanis ismereteink szerint világszinten csak két darab maradt fenn belőle, a másik hangszer az Egyesült Államokban található. Különlegességét növeli, hogy egyedi példány: korpusza brazil cocobolo rózsafából készült, kézileg kivitelezett rézbillentyűkkel. Bár a mester nem ma faragta ki a rózsafából a basszustárogató testét, a hangszer állapota ennek ellenére kitűnő, játékra is alkalmas, igazi mestermunka. Mali Istvánt az átadásra elkísérte felesége, Schneider Katalin, aki a Magyar Állami Operaház zenekarában volt hegedűs.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
Vágvölgyi Éva, a Dohnányi Zeneiskola hegedűtanára, szolfézstanára tízévesen szüleitől kapta a Sáránszky-hegedűt. A tőle vásárolt hangszer különleges helyet foglal el a Zenetörténeti Múzeum gyűjteményében, amelynek egyik legértékesebb részét a hegedűk jelentik, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedűk csoportja. 2014. október elseje óta a múzeum állandó kiállításának része az Egy 20. századi hegedűkészítő műhely és magyar mesterhegedűk című tárlat, amely Pilát Pál (1860–1931) és Sáránszky Pál (1919–2000) műhelyének tárgyaiból, valamint a Zenetörténeti Múzeum 20. századi hegedűgyűjteményének anyagából mutat be válogatást. Sáránszky által készített hegedűvel eddig még nem rendelkeztünk.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
A múzeum dolgozói folyamatosan figyelemmel kísérték az eladó hangszereket, és nagy öröm volt, amikor rátaláltak az eladásra kínált, nagyon szép, hibátlan állapotú, 1957-ben Sáránszky mester által készített hegedűre. Sáránszky Pál személye a mai hangszerkészítőknek is fontos, hiszen még együtt dolgozhatott a 20. század elejének nagyra értékelt mestereivel is, de hosszú élete révén hatással volt a kortárs hegedűkészítőkre is.
A különleges hangszerek a múzeum állandó kiállításában kapnak helyet, így ezek a jelentős műtárgyak is hozzáférhetők, és egyaránt megtekinthetők a kutatók és a hangszerek iránt érdeklődő, zeneszerető közönség számára.