|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
| Osztály: | Magyar Zenetörténeti Osztály |
| Fokozat, beosztás: | PhD, tudományos főmunkatárs; főszerkesztő, Studia Musicologica |
| Email: | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
| Szoba: | 281 |
| Telefon: | (1) 214-6770 / 281 |
Életrajz
Születési év:
- 1980
Felsőfokú végzettség:
- muzikológus/tanár, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2003
Tudományos fokozatok:
- PhD, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Doktori Iskola, 2010
Kutatási terület:
- Liszt, Jacques Offenbach zenéje, zenés színház
Bozó Péter (sz. 1980) zenetörténész. 2006 óta dolgozik a Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályán. PhD doktori fokozatát a budapesti Zeneakadémián szerezte 2010-ben, egy Liszt dalainak szentelt és weimari forrástanulmányokon alapuló értekezéssel, amely 2017-ben A dalszerző Liszt címmel, könyv formájában is megjelent a Rózsavölgyi és Társa kiadónál. OTKA (PD 83 524; 2010‒2013), NKFIH (PD 124 089; 2017‒2020), TÁMOP (2013) és Bolyai János posztdoktori ösztöndíjasként (2014‒2017) az operett párizsi kezdeteiről és magyarországi gyakorlatáról folytatott kutatásokat. Jelenlegi második Bolyai-ösztöndíjasként Offenbach rondónak nevezett darabjait kutatja, tágabb zenetörténeti összefüggésben, emellett 2018 áprilisa óta a Studia Musicologica című nemzetközi zenetudományi folyóirat főszerkesztője.
Publikációk
Legfontosabb publikációk:
Péter Bozó: „’Die Zauberflöte, eine Operette in zwey Aufzügen’: on the 18th-century Prehistory of a Genre Designation”, in Ivano Cavallini, Jolanta Guzy-Pasiak and Harry White (eds.), Music, Migration and European Culture (Zagreb: Croatian Musicological Society, 2020), 305‒316.
Péter Bozó: „Wagner’s Influence on Bartók Reconsidered: The Case of the Wooden Prince”, in Stanislav Tuksar and Monika Jurić Janjik (eds.), The Great War (1914‒1918) and Music (Zagreb: Croatian Musicological Society, 2020), 149‒162.
Péter Bozó: „Offenbach and the Representation of the Salon”, in Anja Bunzel and Natasha Loges (eds.), Musical Salon Culture in the Long Nineteenth Century (Woodbridge: Boydell Press, 2019), 139‒152.
Péter Bozó: „Der Fall Wagner: Hans Richter and the Composer’s Reception in the Hungarian Satirical Magazine Borsszem Jankó”, Czech and Slovak Journal of Humanities: Musicologica 2 (2019), 31‒44.
Péter Bozó: A dalszerző Liszt [The Song Composer Liszt] (Budapest, Rózsavölgyi és társa, 2017).
Péter Bozó: “Musical Migration and Cultural Transfers at the Budapest Folk Theatre: The Case of József Conti (Cohn; 1852‒1905)”, in Musical Migration and Cultural Transfers: Glazbene migracije i kulturni transferi (Zagreb, Hrvatsko Muzikolosko Drustvo, 2016), 301‒315.
Péter Bozó: “Turandot on the Budapest Operetta Stage”, in Stanevičiūtė Rūta, Povilionienė Rima (eds.), Sociocultural Crossings and Borders: Musical Microhistories (Vilnius, Lithuanian Academy of Music and Theatre, 2015), 53‒72.
Péter Bozó: “Liszt as a Song Composer, 1839‒1861”, in Péter Bozó (ed.): Space, Time, Tradition: Studies Undertaken at the Doctoral School of the Budapest Liszt Academy (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2013), 149‒179.
Péter Bozó: „Fragmente nach Dante, Lamenti nach Tasso: Beiträge zur Genese des Italienischen Jahrganges der Années de pélerinage“, Studia Musicologica 48/1‒2 (2007), 61‒78.
Péter Bozó: “Liszt’s Plan for a German Année de pèlerinage: ‘Was ist des Deutschen Vaterland’”, Studia Musicologica 44/1 (2006), 19‒38.
Összes publikáció: Magyar Tudományos Művek Tára
