Akadémiai népzenegyűjtések 1953-1968
Lugossy Emma és Kiss Lajos Ciglai Jánostól gyűjt a Nógrád megyei Nézsán 1954. augusztusában. Ifj. Kertész Gyula felvétele. MTA–ELTE HTK Zenetudományi Intézet Népzenei és Néptánc Archívum, ZTI_NZ_5431
A Magyar Tudományos Akadémián 1934-ben, Bartók Béla vezetésével indult meg a magyar népi dallamok tudományos kiadása, majd Bartók távozását követően, 1940-től Kodály Zoltán irányításával folytatódott. A második világháború után újrainduló műhely számára mérföldkövet jelentett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1949. márciusi rendelete, amely 200.000 Ft-ot különített el a „Nagy Magyar Népdalgyűjtemény” kiadására.[1] Az egyre gyarapodó munkacsoport 1951-ben adta közre A Magyar Népzene Tára első, Gyermekjátékok című kötetét, 1953-ben pedig a Jeles napok című másodikat.[2]
Azáltal, hogy 1953. augusztus 1-én a szerkesztőséget az MTA Népzenekutató Csoportja néven újjáalakították, az rendezett intézményi kereteket és stabil finanszírozást kapott, feladatköre pedig többek között a népzene gyűjtésével, a gyűjtések központi szervezésével és archiválásával, valamint tudományos kutatással bővült.[3] A kezdettől Bartók mellett dolgozó Kerényi György, a Népzenekutató Csoport későbbi osztályvezetője már 1940-ben felhívta a figyelmet a központilag szervezett népzenegyűjtés szükségességére, rámutatva arra, hogy a kiadás számára akkor összegyűjtött mintegy 14.000 népi dallam a határon kívüli és belüli magyar falvaknak mindössze 4%-ból származik.[4] Az MTA Népzenekutató Csoport megalakulásával intenzív és jól szervezett népzenegyűjtés indult, amely – részben a magnetofon bevezetésének köszönhetően – a már eltűnőben lévő népzenei hagyomány gazdag dokumentálását tette lehetővé.
Ez az online felület az MTA Népzenekutató Csoport első mintegy másfél évtizedének kivételesen eredményes népzenegyűjtő munkájt mutatja be az MTA–ELTE HTK Zenetudományi Intézet Népzenei és Néptánc Archívumában őrzött források feldolgozásán és rendszerezésén keresztül. A vállalkozás időkeretét elsősorban egy újonnan feldolgozott forráscsoport, az MTA Népzenekutató Csoport gyűjtéseiről beszámoló kiküldetési jelentések 1739 dokumentumból álló gyűjteményi egysége indokolja. A kutatás ugyanakkor a népzenei hangfelvételekre, lejegyzésekre, filmekre, fotókra, gyűjtőkönyvekre egyaránt támaszkodva rekonstruálja a gyűjtéseket, és kitér az előzménynek tekinthető 1945 és 1953 közötti időszakra is.
A honlapon publikált két táblázatos adatgyűjtemény időrendben tárja fel a gyűjtések sorát, összegyűjti és rendszerezi a jelenleg elérhető források, köztük újonnan feldolgozott forráscsoportok adatait.[5] Az 1739 kiküldetési jelentés katalógusa komplex információt nyújt a jelentésekben tárgyalt gyűjtések forrásairól. Az akadémiai népzenegyűjtéseket bemutató bővebb adattábla az 1953 és 1968 közötti időszak minden olyan népzenei gyűjtésének és teljes forrásanyagának dokumentálására törekszik, amely az MTA Népzenekutató Csoportjához köthető. A két adatgyűjtemény és az azokat kísérő tanulmány révén a korszak népzenegyűjtései összefüggő folyamatként tárulnak fel, lehetőséget nyújtva a gyűjtések mögött meghúzódó kutatói szándékok, módszerek és tapasztalatok vizsgálatára.
Riskó Kata
Akadémiai népzenegyűjtések 1953-1968 táblázat letöltése
Akadémiai Népzenekutató Csoport kiküldetési jelentések 1953-1968 táblázat letöltése
A projekt az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával készült.
[1] A VKM 239.224/1949/VI. számú, 1949. május 25-i rendelete. MTA–ELTE HTK Zenetudományi Intézet Népzenei és Néptánc Archívum irattára, jelzet nélkül.
[2] Kerényi György (sajtó alá rendezte): Gyermekjátékok. Bartók Béla – Kodály Zoltán (szerk.): A Magyar Népzene Tára I. Budapest: Zeneműkiadó, 1951.; Kerényi György (sajtó alá rendezte): Jeles napok. Bartók Béla–Kodály Zoltán (szerk): A Magyar Népzene Tára II. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1953.
[3] Szalay Olga: Kodály, a népzenekutató és tudományos műhelye. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2004. 296–302.
[4] Kerényi György: „A magyar népdallamok teljes gyűjteménye.” Énekszó 7/4 (1940. február), 700–701.
[5] A források jelentős hányada elérhető a Hungaricana Népzenei Gyűjteményben, (https://www.hungaricana.hu/hu/adatbazisok/zti/ ), a Hungarica Képcsarnok fotótárában (https://gallery.hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6IlRJUFVTPShGb3RcdTAwZjMpIiwiZmlsdGVycyI6eyJTT1VSQ0UiOlsiS1RfWlRJIl19fQ ), illetve a Néptánc Tudástárban (https://neptanctudastar.abtk.hu/hu ).
