Hírek, események


 Tudományos fórum >>>

A BTK Zenetudományi Intézet székháza 2022. november 1. és 2023. március 31. között technikai okok miatt zárva tart. Az Intézet munkatársai csak emailen érhetők el. Kérjük szíves megértésüket!

 

A zárás csak az Intézetre vonatkozik, a Zenetörténeti Múzeum továbbra is nyitva tart, hétfő kivételével naponta 10–16 óra között!

feb
25

 

Kerékfy Márton: Ligeti-hatások Kurtág György Vonósnégyesében
Dalos Anna: A forma kérdései Kurtág György művészetében
Halász Péter: Kurtág és előadói
Wilheim András: Kurtág helye az európai zenetörténetben
Bartók terem, 2016. február 25. csütörtök, 10 óra
video

Kerékfy Márton: Ligeti-hatások Kurtág György Vonósnégyesében

Egyéves párizsi tartózkodásának végén, 1958 júliusában Kurtág György hazafelé tartva két napra megállt Kölnben, hogy meglátogassa Ligeti Györgyöt. Barátja összeismertette őt Stockhausennel, aki elmagyarázta és felvételről lejátszotta neki a Gruppent, maga Ligeti pedig a frissen elkészült Artikulationt mutatta meg Kurtágnak. 35 évvel később Kurtág úgy vélekedett, hogy „ez a két nap zeneileg gazdagabb és jelentősebb” volt számára, „mint az egész Párizsban töltött év”, valamint hogy a hazatérése után komponált Vonósnégyesével „valami hasonlót [akart] megfogalmazni” a saját nyelvén, „mint amit az Artikulation hallgatásakor Kölnben” átélt. Előadásomban olyan zeneszerzéstechnikai sajátosságokra mutatok rá, amelyek közösek a Vonósnégyesben és Ligeti egykorú műveiben, s amelyek talán Ligeti hatására utalnak Kurtág Op. 1-ében.


Dalos Anna: A forma kérdései Kurtág György művészetében

Balázs István a nyolcvanas évek közepén úgy látta, hogy Kurtág György egész addigi életműve harc a nagyforma meghódításáért. Kurtág elemzői azóta is az életmű problematikus elemeként említik a kurtági nagyforma kialakulását, elsősorban arra mutatva rá, hogy Kurtág kisebb formarészek – ami az ő esetében gyakran teljes kompozíciókat jelent – egymás mellé sorolásából építi fel nagyformáit. Ebből kiindulva előadásomban arra teszek kísérletet, hogy az 1970-es és 1980-as években keletkezett hangszeres főművek elemzésével mutassam be a Kurtág-féle formai gondolkodás néhány fő jellegzetességét.


Halász Péter: Kurtág és előadói

Kurtág zenéjével kapcsolatban évtizedek óta közhely, hogy a kielégítő minőségű megszólaltatás egyik alig nélkülözhető feltétele a zeneszerzővel való közvetlen kapcsolat, a kottában rögzített információkat kiegészítő verbális instrukciók serege, egyáltalán: a „betanító” Kurtág zeneiségének lenyomata. Erről az előadókkal végzett közös munkáról sokan nyilatkoztak már, felvételek is állnak rendelkezésre. Másfelől Kurtág maga is nem egyszer jelzi a kottában kedves előadóihoz fűződő vonzalmát (az ajánlásokon túl pl. marcato di Kocsis, Keller-vibrato). Az előadás a zeneszerző és előadó szimbiózisának kérdéseivel foglalkozik, keresve az „ideális” Kurtág-zenész karakterisztikumait.


Wilheim András: Kurtág helye az európai zenetörténetben

Kísérlet az életmű történeti behatárolására, kritikai értelmezésére – jelentőségének megállapítására az egyetemes értékvesztés korában. Azzal a kötelező érvényű megszorítással, hogy nincs egyetlen, végleges megoldás, egy nagy mű vagy jelentékeny oeuvre értelmezési tartománya végtelen, s ezért kimeríthetetlen. De ez nem menthet föl jelentőségének kimondása, természetének meghatározása alól.