A 3. év (2021.X.1. – 2022.IX.30.) hírei, eseményei

 


okt1

A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport bemutatkozása a Penna magazin c. műsorban

 

Az M5 csatornán 2022. májusában útjára indult a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudománynépszerűsítő műsora, a Penna – az élő bölcsészet magazinja. Nagy örömünkre szolgált, hogy kutatócsoportunk már a második adásba bekerülhetett: a június 5-i epizódban Czagány Zsuzsa beszélt a középkori kottás kódextöredékek kutatásáról, a digitális fragmentológiáról, a Lendület-projekt nyújtotta lehetőségekről és távlatokról. A számos képpel és műhelyfelvétellel illusztrált bemutató nemcsak a darabokból helyreállítható óriás díszkódexek látványos rekonstrukciójának lépéseit kísérte végig, hanem azt is érzékeltette, mekkora öröm az apró, olykor alig egy sornyi szövegből és kottából álló pergamentorzók tartalmát visszafejteni, köréjük építeni a rég elveszett anyakódexek nagyobb egységeit.

A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport bemutatkozása a Penna magazinban megtekinthető az alábbi képre kattintva:

Penna 20220605

(a kutatócsoportról szóló adásrész 8:22 - 12:43 között látható)

 

Pillanatképek a műsorból:

  • 01
  • 02
  • 03
  • 04
  • 05
  • 06
  • 07
  • 08
  • 09
  • 10

 


okt1

Maria Kachmar (Lviv) előadása a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport online fórumán

 

A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport részvételével 2020-ban alakult Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online tudományos fórum következő eseményére kerül sor 2022. április 20-án 17.00 órakor. Az alkalom különösképpen aktuális, hiszen az előadó, Maria Kachmar a lembergi (Lviv) Mikola Liszenko Nemzeti Zeneakadémia professzora, az ortodox bizánci és szláv liturgikus zene és a 12-17. századi ószláv kottaírások szakértője. Előadásában az ukrán Irmologion 16-19. századi forrásait, a bennük lejegyzett szövegeket és dallamokat mutatja be, külön figyelmet fordítva az énekek rögzítésére szolgáló hangjegyírás különleges helyi változataira.

Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a meghívóban megadott linken lehet.

 


okt1

„Membra disiecta” és „Musica aeterna”

A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport a kolozsvári Román Akadémia Könyvtárának „FRAGMED” kiállításán

 

2022. február 8-án különleges kiállítás nyílt Kolozsváron, a Román Akadémia Könyvtárának dísztermében. A címe FRAGMED. Un Puzzle Translivan, s mint ebből némi képzelőerővel kitalálható, középkori fragmentumok, azaz kódextöredékek álltak a tárlat középpontjában. (1., 2. kép) A kiállítást Adrian Papahagi, a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetem bölcsészkarának professzora, filológus, irodalomtörténész és könyvtörténész találta ki, tervezte meg és kivitelezte, kétéves szakmai projektje lezárásaként. A jól átgondolt koncepció alapjául a Román Akadémia Könyvtárában őrzött 21 darab kiválasztott 12-16. századi kódextöredék szolgált, amely egyfelől a középkori és kora újkori Kolozsvár és közvetlen térsége kéziratos kultúrájáról, egyházi intézményeinek írásbeliségéről, műveltségéről, sokirányú és többrétegű könyves múltjáról adott áttekintést, másfelől érzékeltette annak a folyamatnak az állomásait, amelynek során a középkori kódex leveleiből a 16. századtól kezdődően újrahasznosított könyvkötészeti nyersanyag – pergamen könyvborító, előzéklap, könyvtestet, gerincet, sarkakat erősítő szegély vált. A kifeszített állatbőr éppúgy közszemlére tétetett (3. kép), mint a belőle készült végtermék, a kódex és az abból kihasított lapok. A tárlókba zárt eredeti dokumentumokat – töredékeket és hordozókönyveiket – jól kiegészítették a fölöttük digitális másolatokként megjelenített, esetenként virtuálisan rekonstruált teljes kódexek, kódexlevelek. A külföldön készült, majd importált és itthon használt-olvasott könyvek mellett bizonyosan helyi szkriptóriumokban másolt, túlnyomórészt liturgikus kódexeket is láthattunk. A feltehetően a bajor térségből származó, karoling minuszkulával írt 12. századi pszaltérium – egyike a kevés kiállított teljes kéziratnak –, bármilyen értékes is, nyilvánvalóan nem a középkori Kolozsvár könyves múltjának emléke. Ezzel szemben a tárlóban mellette fekvő nagyméretű, díszes kivitelezésű 15. századi zsoltároskönyv, amelynek mindössze egyetlen lapja maradt fenn, már minden bizonnyal a kolozsvári ferencesek helyben készült és használt kódexéből származik. (4. kép)

Adrian Papahagival, a kiállítás létrehozójával kutatócsoportunk évek óta kiváló szakmai kapcsolatot ápol. 2018-ban együtt dolgozott teamünk egyik tagjával, Gilányi Gabriellával egy 15. századi erdélyi kottás zsolozsmakódex, az ún. Kolozsmonostori antifonále rekonstrukcióján. Az antifonále korábban ismert, Budapesten, az MTA Könyvtára Kézirattárában, valamint a MNL Országos Levéltárában őrzött töredékanyagát ugyanis Papahagi a kolozsvári Román Akadémia könyvtárában talált további két fragmentummal bővíthette. (5. kép) Az együttműködésből végül közös tanulmány született, amely a töredékkutatás egyik legrangosabb nemzetközi folyóirata, a Fragmentology 2019-es számában jelent meg. Papahagi jóvoltából a középkori magyar zenetörténet két további kulcsfontosságú forrása is új lapokkal egészülhetett ki: a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplom 16. század elején másolt, jelenleg a gyulafehérvári Batthyaneumban őrzött misekódexe (az ún. Kolozsvári graduále) három, a Román Akadémia könyvtárában feltárt, a 17. században kötésként felhasznált lapja lefejtve és restaurálva áll immár a kutatás rendelkezésére (6a-b. képek). A váradi székesegyház hatalmas díszkódexe, a 15. század végi Váradi („Zalka-”) antifonále győri korpusza, valamint testvérkódexe, a csupán néhány töredéke alapján azonosítható Váradi-graduále pedig ugyancsak egy-egy töredékkel lett gazdagabb Papahagi kutatásainak köszönhetően (7., 8. képek). Mind a Kolozsmonostori-antifonále, mind a Kolozsvári-graduále, mind a váradi kódexcsalád összesen hét töredéke szerepelt a FRAGMED kiállításon.

Kutatócsoportunk két fiatal egyházzenész-tagja, Gaál Eszter és Enyedi Mózes aktívan is közreműködött a kiállítás ünnepélyes megnyitóján: énekes előadásuk nyomán (https://www.facebook.com/adrian.papahagi/videos/633067937965987) a szélesebb közönség előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy a középkori kottás kódextöredékek nemcsak a történeti-filológiai rekonstrukció tárgyaiként szolgálhatják a kutatást, de a rajtuk megőrződött énektételek 700 év elmúltával is eleven dallamokként idézhetik meg a középkor itthon művelt egyszólamú zenei magaskultúráját.

 

A kiállítás megnyitójáról készült összeállítás a TVR Cluj oldalán:

https://www.facebook.com/watch/?v=523495062306443&ref=sharing

 

A Faclia kolozsvári napilap szöveges tudósítása a megnyitóról:

https://ziarulfaclia.ro/biblioteca-academiei-romane-filiala-cluj/?fbclid=IwAR1RKjWrIkKpoiMTSlBJP94biWU6nhtOUXuDxyrKxJDnPeqiJXyRJyhDSss

 

Az Adrian Papahagival készített interjú a Via Cluj Tv oldalán:

https://viacluj.tv/istoria-secreta-a-clujului-21-de-manuscrise-medievale-ascunse-in-copertile-unor-carti-tiparite-acum-sute-de-ani/?fbclid=IwAR0MhrCYnHh6buNmPoehkbswUWUSxDsGiDi_kiXPTFSmaKQ3QGXciU6Uie8

 

Gregorián énekek a Kolozsmonostori és a Váradi antifonáléból, valamint a Kolozsvári graduáléból Gaál Eszter és Enyedi Mózes előadásában a kiállítás megnyitóján:

https://www.facebook.com/adrian.papahagi/videos/633067937965987

 

 

Képek a kiállításról:

  • 1_FragMed_plakat
  • 2_kiallitas
  • 3_Kifeszitett_allatbor
  • 4_Pszalteriumok
  • 5_Kolozsmonostori_antifonale_toredekei
  • 6a_Kolozsvari_graduale_toredekei
  • 6b_Kolozsvari_grad_toredekek_tarloban
  • 7_Varadi_graduale_toredeke
  • 8a_Varadi_antifonale_restauralas_elott
  • 8b_Varadi_antifonale_toredeke_restauralva
  • 9a_Gilanyi_Gabriella_Adrian_Papahagi_Czagany_Zsuzsa
  • 9b_Image 2

 


okt1

Töredékkutatás a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárban

 

Kutatócsoportunk kettős céllal érkezett a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárba 2022. január 18-án. Egyfelől Szoliva Gábriel kereste a zágrábi Metropolitanska Knjižnica régikönyves gyűjteményében végzett korábbi kutatásai során megismert 17. századi „zágrábi” kötések újabb példáit, hogy a horvát könyvtárban őrzött 13. századi Breviarium Notatum Strigoniense szanktorále-kötete készülő kiadásának forrásállományát gyarapítsa. A középkori magyar zenetörténet e rendkívül értékes kódexének töredékei ugyanis e jellegzetes zágrábi kötések részeiként maradtak fenn, s ezek felbukkanása Kalocsán a könyvek újkori gyűjteményközi vándorlásának tanúiként állhatnak a zene- és könyvtörténeti kutatás rendelkezésére. Az utazás másik célja a kalocsai könyvtárban őrzött középkori kottás kódextöredékek feltárása és digitalizálása volt. Bár új zágrábi kötést nem sikerült azonosítanunk, az eddig ismert, korábban lefejtett és restaurált fragmentumok mellett 14 új in situ, azaz lefejtetlen, még borítóként szolgáló 14-15. századi hangjelzett töredéket találtunk. Elemző leírásuk és digitális képanyaguk – a könyvtár szíves engedélyével – hamarosan elérhető lesz a http://fragmenta.zti.hu/ oldalon.

Kutatócsoportunk hálás a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár vezetőjének, Fischerné Grócz Zitának és munkatársainak, akik kiváló feltételeket biztosítottak munkánkhoz, valamint Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek úrnak, aki személyes jelenlétével is megtisztelt bennünket.

 

A helyszíni kutatás képei:

  • DSC_1985
  • DSC_1992
  • DSC_2077
  • DSC_2086
  • DSC_2088
  • DSC_2091
  • DSC_2093
  • DSC_2131

 


okt1

Az organális polifónia újonnan fölfedezett töredékei Prágában

 

Kutatócsoportunk szeretettel hív minden érdeklődőt a cseh-szlovák-magyar kezdeményezésű Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research online előadássorozat következő, soron kívüli eseményére, melyen prágai kollégáink, Hana Vlhová-Wörner és Jan Ciglbauer számolnak be az általuk vezetett munkacsoport legfrissebb, nagy horderejű fölfedezéséről. Előadásukban azokat a prágai Nemzeti Könyvtárban idén előkerült pergamentöredékeket mutatják be, amelyek az ars antiqua korszakhoz, illetve a 12-13. századi párizsi Notre Dame-iskolához kötődő polifon énektételeket – organumokat és clausulákat – tartalmaznak. E korszak és stílusirányzat elsődleges emlékei a közép-európai forrásanyagban rendkívül ritkák, a cseh fragmentumok jelentősége ezért fölbecsülhetetlen a térség középkori zene- és művelődéstörténete szempontjából.

Az előadásra 2021. december 15-én 17.00 órakor kerül sor a ZOOM rendszerében. Regisztrálni a meghívóban megadott linken lehet december 14-én 17.00 óráig.

 

Letölthető meghívó >>>

 


okt1

A kutatócsoport koncerttel egybekötött tudományos ülése a Magyar Tudomány Ünnepén

 

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatához kapcsolódóan a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport 2021. november 17-én délután tartotta éves kamarakonferenciáját a Zenetudományi Intézet Bartók-termében. A csaknem pontosan egy évvel korábban rendezett eseményhez hasonlóan az ülés tudományos előadásait két roll-up poszter egészítette ki, képi összefoglalást nyújtva a kutatócsoport belföldi és külföldi kutatóútjairól, legújabb fölfedezéseiről, valamint az eredmények elektronikus és digitális feldolgozásának pillanatnyi állapotáról. A konferencia előadásai két tematikus súlypont köré rendeződtek: (1) a kutatócsoport által épített adatbázisok és elektronikus háttértárak, amelyek egyfajta digitális ökoszisztémát alkotva foglalják össze a középkori kottás kódextöredékek háromirányú földolgozását a klasszikus fragmentológia (Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis), a zenei paleográfia (Magyar Neumakatalógus) és az összehasonlító dallamtörténeti vizsgálat (Melodiarium Hungariae Medii Aevi Digitale) eredményeire támaszkodva, (2) Laskói Demeter 15. századi kézirata, amelyet a kutatócsoport tagjai ez év szeptemberében digitalizáltak a kódex őrzőhelyén, a šibeniki ferences kolostor könyvtárában. Az első témakört Czagány Zsuzsa bevezető előadása dolgozta ki, bemutatva a kutatócsoport weboldalait és a mögöttük épített adatbázisokat, majd Szoliva Gábriel beszélt a Melodiarium Hungariae Medii Aevi Digitale részeként megjelenő himnusz-adatbázisról. A konferencia második felének első előadása (Czagány Zsuzsa) a Laskói-kódex posszesszorbejegyzéseit, a digitális fényképtechnikának köszönhetően kiolvasható személy- és helységneveket tárgyalta, megfogalmazva az ezekből levonható, a kódex 15. századi tulajdonosváltásaira és vándorútjára vonatkozó következtetéseket. A második előadás (Gilányi Gabriella) a kézirat előzéklapjaiként fönnmaradt két 12. századi kottás tropárium-szekvencionále-töredéket elemezte. A töredékek mind zenei-paleográfiai, mind dallamtörténeti szempontból egyedülállóak: egyfelől a középkori magyarországi (esztergomi) kottaírás talán legkorábbi, a Pray-kódex első notációs rétegénél is régebbi emlékét őrzik, másrészt tartalmazzák a Laudem Deo dicam karácsonyi lekciótropus torzóját, amely nemcsak a középkori magyarországi, de az európai liturgikus forrásokban is ritkaságnak számít.

A konferenciaelőadások között és alatt a kutatócsoport tagjai – Gaál Eszter, Tóka Borbála és Enyedi Mózes – énekeltek a kutatáshoz kapcsolódó forrásokból és dallamtárakból: a latin egyszólamú gregorián énektételek mellett azok többszólamú, illetve protestáns magyar nyelvű változatai is elhangzottak.

A konferencia programja >>>

A koncertműsor >>>

A konferencián bemutatott poszterek:

rollup3 06      rollup4 07

 


okt1

Czagány Zsuzsa vendégelőadása az MTA-ELTE Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoport konferenciáján

 

2021. október 22-én Czagány Zsuzsa vendégelőadóként részt vett a Földváry Miklós István által vezetett ELTE-Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoport könyvbemutatóval és kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött Tájak, korok, hagyományok II. konferenciáján. A rész és az egész. Adatbázisok és háttértárak hálózatának építése a középkori liturgikus zene kutatásában című előadásában a középkori magyarországi liturgikus egyszólamúság kutatása során és mentén kifejlesztett adatbázisokat tekintette át a múlt század 80-as éveinek tapogatózó próbálkozásaitól a mai korszerű elektronikus és digitális rendszerekig. Külön figyelmet kapott a Corpus Antiphonalium Officii Ecclesiarum Centralis Europae (CAO-ECE) program, amely a számítógépes adatkezelés kezdeti korszakának túl korai szülötteként – ellentétben valamivel fiatalabb „ellenlábasával”, a CANTUS adatbázissal – nem tudott érvényesülni a nemzetközi tudományos életben. Az ennek hátterében húzódó okok sajátos párhuzamba állíthatók a program tárgyául szolgáló középkori zsolozsmahagyományok természetével és eltérő tudománytörténeti megközelítésével. Míg korábban az adatbázisok építése az aktuális kutatási irányoknak és érdelődéseknek megfelelően többé-kevésbé elszigetelten zajlott, s a rendszerek közt megteremthető kapcsolat az egyik oldal teljes beolvasztásával járt, ma a virtuális tér egyre teljesebb kihasználásával a kapcsolatteremtés számos útja létezik az önfeladás és az uniformizáltság kényszere nélkül is. Az előadás második része e lehetőségekre hívta föl a figyelmet, bemutatva a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport által létrehozott két adatbázist (Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae  Mediaevalis, Melodiarium Hungariae Medii Aevi Digitale). Végül azokról a legfrissebb kezdeményezésekről esett szó, amelyek nemcsak a két adatbázis összekapcsolódását teszik lehetővé, de hozzájárulnak mindkettő megjelenéséhez a CANTUS és a CANTUSINDEX nemzetközi oldalain.

 

A fórum teljes programja itt érhető el >>>


okt4

Helyszíni kutatás a Szatmári Egyházmegyei Levéltárban és Püspöki Műemlékkönyvtárban

 

2021. október 14-én kutatócsoportunk három tagja, Czagány Zsuzsa, Gaál Eszter és Enyedi Mózes ellátogattak Szatmárnémetibe a Szatmári Egyházmegyei Levéltárba, ahol Váradi Lajos levéltáros szíves engedélyével és segítségével a levéltár gondozásában álló Püspöki Műemlékkönyvtár középkori hangjelzett kódextöredékeit tanulmányozták és digitalizálták. A négy fragmentum az egykori szatmári ferences kolostor könyvtárából származó 16-17. századi könyvek borítójaként maradt fönn. Zenetörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű az a késő 14. századi kottás pontifikále-töredék, amelybe Pázmány Péter A setét hajnalcsillag után bujdosó lutheristák vezetője (…) című, 1627-ben Bécsben nyomtatott könyvét kötötték, s amelynek restaurálása – a töredék lefejtése – feltehetően még 2021-ben elkezdődhet.

A hangjegyes fragmentumok elemző leírása hamarosan elérhető lesz a kutatócsoport http://fragmenta.zti.hu/ weboldalán.

  • DSC_1722
  • DSC_1884
  • DSC_1888