A BTK Zenetudományi Intézet székháza 2022. november 1. és 2023. március 31. között technikai okok miatt zárva tart. Az Intézet munkatársai csak emailen érhetők el. Kérjük szíves megértésüket!

 

A zárás csak az Intézetre vonatkozik, a Zenetörténeti Múzeum továbbra is nyitva tart, hétfő kivételével naponta 10–16 óra között!

Gregorián paleográfia


 

  • A gregorián paleográfia a katolikus egyház hangjelzett középkori kódexeinek koronként és területenként egyéni formát mutató egyszólamú éneklejegyzéseit vizsgálja.
  • Művelésének magyarországi kezdetei:
    • 1922: Isoz Kálmán (Latin zenei paleográfia és a Pray-kódex zenei hangjelzései)  
    • 1950-es évek: Falvy Zoltán (1954: A Pray-kódex zenei paleográfiája) majd
    • 1963: Falvy Zoltán–Mezey László: Codex Albensis. Ein Antiphonar aus dem 12. Jahrhundert. Az első tudományos igényű magyar forráskiadás.
    • 1960-as évektől a magyarországi forrásfeltárásokkal párhuzamosan Szigeti Kilián, Rajeczky Benjamin, Dobszay László és Szendrei Janka munkássága.
  • Szendrei Janka részletgazdag kutatásai nyomán 1999-ben készül el az első átfogó magyarországi hangjelzéstörténet, melynek központi témája a Szendrei Janka által azonosított „esztergomi notáció” történetének, jellegzetességeinek, alakváltozatainak bemutatása.

Szendrei Kozepkori hangjegyirasok 

 

  • Újabb források – főként kódextöredékek – felbukkanása, ezzel együtt a töredékkutatás stratégiai fontosságú témává érlelődése indokolja a gregorián paleográfiai kutatások felelevenítését és folytatását az osztályon.


Részletesebben

A középkori gregorián forrásanyag történeti kutatása a fennmaradt forrásanyag liturgiai és zenei analízise mellett elsősorban zenei paleográfiai vizsgálatokon nyugszik. A kódexek hangjegyírásának vizsgálata már a forrásfeltárás legelső fázisában adatokkal szolgál arról, milyen korból és területről származik a forrás, jelzi a könyv rendeltetését, informál a felhasználó közösségről, a notátorok iskolázottságáról, a könyvkultúra általános színvonaláról – tudósít a kultúrtörténeti háttér szinte minden fontos eleméről. Mivel a szűkebben vett zenei analízistől a lejegyzés vizsgálata könnyen elválasztható, a zenei paleográfia az a terület a gregoriánkutatáson belül, amely a legtöbb interdiszciplináris jelentőségű eredményt közvetítheti a társtudományok számára.

A középkori zenei paleográfiai kutatás Magyarországon viszonylag rövid, de intenzív múltra tekint vissza, s a magyar gregorián források átfogó feltárásához, illetve a nemzetközi kutatás eredményeihez kapcsolódik kibontakozása. Isoz Kálmán, Teller Frigyes, Falvy Zoltán, Szigeti Kilián alapvető forrásfeltáró munkái után a hatvanas években meginduló szisztematikus forráskutatás Rajeczky Benjamin, Dobszay László és Szendrei Janka nevéhez kapcsolódva alapozta meg a magyar gregorián paleográfiatörténet rekonstrukcióját. Szendrei Janka úttörő analitikus módszerei áttörést hoztak a források azonosítása, a zenei notációtípusok leírása és elkülönítése terén: munkássága az 1980‒1990-es évekre a világ élvonalába emelte a magyar kutatóműhelyt. Szendrei a középkori hangjelzések egyes típusait enciklopedikus részletességgel mutatta be: legfontosabb eredménye a 14. századi központi magyar (esztergomi) hangjelzés azonosítása és analízise, majd történeti kontextusba állítása. Munkája, a Középkori hangjegyírások Magyarországon c. monográfia (Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez 4. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1999) az első és mindmáig érvényes magyar paleográfiatörténeti összefoglaló mű.

A középkori magyar gregorián kottaíró hagyománynak ugyanakkor léteznek olyan monumentális területei, amelyeknek történeti jellegű vizsgálata, terminológiai meghatározása, leírása, feltérképezése, osztályozása, valamint kapcsolatainak széleskörű felderítése még nem zárult le. Részletesebb vizsgálatok szükségesek a jelentős folytonossági hiányt mutató területeken, pl. a késői gotizáló hangjelzések, vagy a kurzív hangjelzések esetében.

A kutatás látóterébe kerülő új források (többnyire kódextöredékek) feltárása is a magyarországi paleográfiai kutatások megújítását sürgeti. Időszerű a legújabb informatikai eszközök felhasználása, melyek révén a a jövőben egy olyan zenei írásjel-gyűjtemény létrehozására kerülhet sor, amely teljes körűen, gyorsan és látványosan mutatja be középkori hangjelzett forrásemlékeink neuma-készletét, összehasonlíthatóvá és beazonosíthatóvá teheti a Magyarországon használt különféle hangjelzés-típusokat. 

 

Notation 01

Notation 02