A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja. |
„MEMBRA DISIECTA” ÉS „MUSICA AETERNA” A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport a kolozsvári Román Akadémia Könyvtárának „FRAGMED” kiállításán
2022. február 8-án különleges kiállítás nyílt Kolozsváron, a Román Akadémia Könyvtárának dísztermében. A címe FRAGMED. Un Puzzle Translivan, s mint ebből némi képzelőerővel kitalálható, középkori fragmentumok, azaz kódextöredékek álltak a tárlat középpontjában.
Tudományos fórum - Czagány Zsuzsa
|
Czagány Zsuzsa: A töredékkutatás fő- és mellékágai. A Laskói Demeter-kódex boszniai kapcsolata Bartók terem, 2022. február 24. csütörtök, 10 óra |
Tudományos fórum - Riskó Kata
|
Riskó Kata: „Mi lenne ebből a fölséges cserjéből […], ha sugár, lombos fává nevelnék!” A magyar zene összegyűjtésének eszméje (1889–1896) Bartók terem, 2022. január 27. csütörtök, 10 óra |
A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjainak előadásai a IV. Scriptorium konferencián
Szeretettel invitálunk minden érdeklődőt Az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ, a PPKE BTK Klasszika Filológia Tanszéke és a BTK Moravcsik Gyula Intézet által 2021. december 16‒17-én megrendezésre kerülő, kéziratosságról szóló IV. Scriptorium konferenciára, amelyen a Zenetudományi Intézet „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia kutatócsoportjának két tagja, Czagány Zsuzsa és Gilányi Gabriella vesznek részt (17-én 11 órától…) – ezúttal a zenetudomány komfortzónáján kissé kívül eső, irodalom-, könyv- és könyvtártörténeti szempontból fontos előadásokkal.
A járványhelyzetre való tekintettel a konferencia előadásainak egy része on-line, másik része személyes részvétellel, Bölcsészettudományi Kutatóközpontban hangzik el. A konferencia összes előadása követhető az alábbi zoom-linken:
A program és meghívó itt érhető el.
Tudományos fórum - Göbölösné Gaál Eszter
|
Göbölösné Gaál Eszter: Contra pestem. Misepropriumok járványos időkben Bartók terem, 2021. december 16. csütörtök, 10 óra |