|
A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja. |
Hírek, események |
|
2025. június 13-ára Makó Város Önkormányzata és a József Attila Városi Könyvtár és Múzeum az éppen aznap 85 esztendeje született Antal József katolikus pap tiszteletére emlékülést szervezett. Az esemény a temetőben sírmegáldással és koszorúzással kezdődött, majd a könyvtárban visszaemlékezésekkel, illetőleg munkásságának rövid ismertetésével méltó módon hozta közelebb a jelenlévőkhöz a majd’ három évtizede elhunyt zeneértő egyházfit.
Az esemény fővédnöke Farkas Éva Erzsébet polgármester, levezetője Szikszai Zsuzsanna, a könyvtár és múzeum igazgatója volt. Antal József sírjánál Pálfai Zoltán plébános atya emlékezett korábbi elődjére, liturgikus keretek között. A személyes visszaemlékezéseket Barna Gábor néprajzkutató, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott professzora, a Gál Ferenc Egyetem Kutatóintézet „Bálint Sándor” Vallási Kultúrakutató Csoport kutatóprofesszora, Antal József munkatársa kezdte. Jámborné Balog Tünde képzőművészt, József Attila-díjas írót és családját mély barátság kötötte a makói paphoz, akinek emlékére készített batikképeit élőben is megcsodálhattuk. Kiss Ernő nyugalmazott népművelő, művészeti író is elsősorban személyes emlékeket osztott meg, de felolvasott Antal József verseiből is néhányat, köztük olyat is, ami még nem jelent meg nyomtatásban. Kővári Réka pedig Antal József egyházzenei hagyatékáról, annak tekintélyes voltáról és jelentőségéről beszélt.
Az időnként igen személyes, bensőséges pillanatokat is elénk táró visszaemlékezésekből az Antal Józsefet nem ismerő hallgatók előtt egy barátságos, művelt, zenész pap képe jelent meg, aki csendesen irányította Makó hajdanvolt szervita kápolnáját (a Fájdalmas Szűzanya Templomigazgatóságot), annak liturgikus és hangversenyéletét, szeretettel nevelte és oktatta a gyerekeket és az ifjúságot, és önzetlenül segített, ahol tudott. Antal József atya élete legkedvesebb időszaka Makóhoz kötődik, ahol templomigazgatói feladatai mellett az egyházzenének szentelte életét. A Zenetudományi Intézet hajdanvolt kutatói kérésére a 19‒20. századi énekeskönyveknek és népénekeknek a kutatásába kezdett, a liturgia iránti szeretete pedig a gregorián ének magyarra fordítására vezette őt. Hányattatott életútjának érzéseit és gondolatait versekben fogalmazta meg, amelyek egy része két kötetben már megjelent. Zeneszerzői munkásságából Gilinger Ildikó vezényletével a Dr. Mihálka György Vegyeskar előadásában ízelítőt hallhattak a jelenlévők. További illusztrációul szolgált a már említett batikképek mellett az Antal Józsefről készült fénykép. Antal József egykori kántora, Murányi Edit ‒ aki betegsége miatt személyesen nem tudott részt venni az ünnepségen ‒, valamint Barna Gábor professzor, hajdani munkatársa jóvoltából szellemi hagyatéka végső helyére, a makói múzeumba került.
Az eseményről a Makói Városi Televízió összeállítást készített ‒ megszólaltatva Barna Gábort és Kővári Rékát ‒, mely a itt megtekinthető.
Kővári Réka
Az esemény meghívója
Megemlékezés és koszorúzás Antal József atya sírjánál (Pálfai Zoltán plébános, Barna Gábor, Kővári Réka, Kiss Ernő, Farkas Éva Erzsébet polgármester, Szikszai Zsuzsanna)
A makói plébánia papjainak sírhelye (Antal József 1940‒1997)
(Kővári Réka, Szikszai Zsuzsanna, Jámborné Balog Tünde, Kiss Ernő népművelő, Barna Gábor néprajzkutató)
Jámborné Balog Tünde batikképei Antal József emlékére („A. J. emlékére, aki itt élt, szenvedett és zenélt”).
Fotók: Borka Barnabás, Németh Angéla, Kővári Réka
