Hírek, események


 Tudományos fórum >>>

A BTK Zenetudományi Intézet székháza 2022. november 1. és 2023. március 31. között technikai okok miatt zárva tart. Az Intézet munkatársai csak emailen érhetők el. Kérjük szíves megértésüket!

 

A zárás csak az Intézetre vonatkozik, a Zenetörténeti Múzeum továbbra is nyitva tart, hétfő kivételével naponta 10–16 óra között!

cantuale kotetA Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályán működő Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport és a Magyar Pálos Rend közös kiadásában megjelent a Cantuale Paulinorum s. XVI – Zene- és nyelvtörténeti tanulmányok a Częstochowai pálos kantuáléról tanulmánykötet. A Czagány Zsuzsa (BTK ZTI Régi Zenetörténeti Osztály) és Sarbak Gábor (ELKH-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport) által szerkesztett könyv hat tanulmányt foglal magába, melyek a kantuále egy-egy tartalmi egységét, összetevőjét, különleges vonását veszik alaposan szemügyre.

A częstochowai pálos kolostor (Fényes Hegy – Clarus Mons – Jasna Góra) könyvtárában őrzött 16. századi liturgikus kottás papírkézirat egyszerre forrása a középkori és kora újkori magyar zene- és nyelvtörténetnek, de a lengyel kultúrhistória számára sem érdektelen. Minden bizonnyal Észak-Magyarország valamelyik pálos szerzetesházának szkriptóriumában másolták a 16. században, de még e század során átkerült a lengyel testvérkolostorba. 1601-ben már az új tulajdonos jegyezte be a birtoklás tényét a kéziratba: Is liber spectat ad montem clarum Czestochowiensem Anno Domini 1601.

A kézirat nem tartozik a késő középkori pompás kiállítású, igényes kivitelezésű díszkódexek sorába, s tartalmában, szerkezetében sem őrzi a korábbi liturgikus mise- és zsolozsmaforrások megszokott szigorú rendjét. Értékét és különleges vonzerejét éppen használati jellege adja; azt tartalmazza – mégha olykor kusza és esetlegesnek tűnő módon is –, amire az adott szerzetesi közösségnek az adott környezetben és időben a leginkább szüksége volt: gyakorlati útmutatást a napi zsoltározáshoz, a kiemelt ünnepek körmeneti énekeit, részletes és tagolt, énekeket és imádságokat magában foglaló gyászszertartást a haldokó utolsó kenetének fölvételétől a sírbatétel körüli cselekményekig, himnuszokat, szuffrágiumokat az egyházi év szerinti elrendezésben.

A kötet tanulmányai a kézirat tartalmi beosztásának megfelelően követik egymást: a kantuále teljes, apparátussal ellátott tartalomjegyzéke (Czagány Zsuzsa) és kottaírásainak áttekintése (Gilányi Gabriella) után külön fejezetek foglalkoznak a tonáriussal (Papp Ágnes), a himnuszokkal (Szoliva Gábriel), végül a kéziratban lejegyzett magyar nyelvű vendégszöveggel (Haader Lea). A kötet egyetlen nem magyar szerzője Jakub Kubieniec, a krakkói Jagelló Egyetem zenetudományi tanszékének professzora, aki a kantuále lengyel forráskörnyezetét tekinti át, elvégezve az egyes énektételek közép-európai összehasonlító vizsgálatát.

A könyv a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport által 2019-ben elindított Resonemus pariter. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez sorozat harmadik köteteként jelent meg. 2022 novemberére tervezett bemutatójára várhatóan 2023 áprilisában kerül sor a Zenetudományi Intézetben.

 

Cantuale 1 Cantuale 2 Cantuale 3

Cantuale 4 Cantuale 5