Az ELTE HTK Zenetudományi Intézet, a Paul Sacher Alapítvány és a Budapest Music Center tisztelettel meghívja Önt és hozzátartozóját 2026. február 19-én, csütörtökön 15 órára az ELTE HTK Zenetudományi Intézet székházába a Kurtág György századik születésnapja alkalmából a Zenetörténeti Múzeumban rendezett kiállítás megnyitójára.

A megjelenteket üdvözli:

Richter Pál, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet igazgatója

Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora

Erdei Anna, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese

Heidy Zimmermann, a Paul Sacher Alapítvány Kurtág-gyűjteményének kurátora

A kiállítást megnyitja:

Grabócz Márta, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja

A megnyitón Borbély László zongoraművész Kurtág György müveiből játszik

A tárlatot bemutatja Dalos Anna, a kiállitás kurátora

Pohárköszöntőt mond Balogh Balazs, az ELTE Humántudományok Kutatóközpontja főigazgatója

További részletek a meghívóban találhatók.

Életének 92. évében, 2026. február 11-én elhunyt Somfai László Széchenyi-díjas zenetörténész, a Haydn- és Bartók-kutatás nemzetközi szaktekintélye, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa. Hosszú pályája során a magyar és nemzetközi zenetudomány meghatározó személyiségévé vált. A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság alapító elnöke (1994–1998), illetve 1997 és 2002 között a Nemzetközi Zenetudományi Társaság elnöke. Külföldi szakmai elismertségét ugyancsak jelzi, hogy az American Academy of Arts and Sciences külföldi tagja (1997), a British Academy levelező tagja (1998); az American Musicological Society választott levelező tagja (1988), a Zentralinstitut der Mozartforschung (Salzburg) és a Joseph-Haydn-Institut (Köln) tagja. Díjai között pedig az 1999-ben elnyert Széchenyi-díj mellett szerepel még Akadémiai Díj (1961), Erkel Ferenc-díj (1972), ASCAP-Deems Taylor award (1996), a Magyar Érdemrend Középkeresztje (2015). 

1963-tól az MTA Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának munkatársa, majd 1972-től hivatalos nyugdíjazásáig, 2005-ig vezetője. Ám archívumi munkaszobájában azóta is aktív munkatársként, napi rendszerességgel dolgozott. Szinte az utolsó pillanatig kivételes felelősségérzettel vett részt a szakmai életben, segítette az általa alapított Bartók-összkiadás (Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása) munkálatait és dolgozott Bartók-műjegyzékén (Béla Bartók Thematic Index), melynek lezáratlan, ám legnagyobbrészt mintaszerűen kidolgozott kézirata kollégái számára nélkülözhetetlen kalauz a művek keletkezéstörténetéhez és kézirataihoz. A Zeneakadémia zenetudományi tanszakán 1969-től tanított, és 2024-ben saját maga döntött úgy, hogy lezárja 55 éven át tartó folyamatos és kiemelkedő jelentőségű oktatói tevékenységét. Tavaly készült életút-interjújában (Hivatása: kutató – Somfai László) két, közel egymás után, rangos amerikai kiadóknál megjelent, de magyarul is olvasható munkáját, a Haydn zongoraszonátáiról írott műfajmonográfiáját (The Keyboard Sonatas of Joseph Haydn. Instruments and Performance Practice, Genres and Styles. University of Chicago Press, 1995) és a Bartók kompozíciós módszeréről írott összefoglaló könyvét (Béla Bartók: Composition, Concepts, and Autograph Sources. University of California Press, 1996) emelte ki. Páratlanul gazdag bibliográfiájában –  a Magyar Tudományos Művek Tára 469 publikációját listázza – itthon és külföldön megjelent könyvei és tanulmányai mellett meghatározó jelentőségűek kritikai és Urtext-kottakiadásai, zeneszerzői kéziratokról készült kommentált hasonmáskiadásai és úttörő jellegű történeti hangfelvétel-közreadásai és elemzései is. Vizsgálati módszere különösen a notáció és az előadói gyakorlat (Aufführungspraxis) összefüggéseinek tanulmányozásában iskolát teremtő. Távozásával hatalmas űrt hagy maga után a zenetudományban. Tanítványai, közvetlen munkatársai különös szeretettel fogják őrizni emlékét. 

Vikárius László

Fotó: Posztós János

In the 92nd year of his life, László Somfai died on 11 February 2026. A Széchenyi Prize holder musicologist, he was a full member of the Hungarian Academy of Sciences and professor emeritus of both the Institute for Musicology, ELTE Research Centre for the Humanities and the Liszt Ferenc Academy of Music. During his long career, he became a central figure of Hungarian and international musicology. First president of the Hungarian Musicological Society between 1994 and 1998 and president of the International Musicological Society between 1997 and 2002. His achievements were acknowledged internationally by his foreign membership of the American Academy of Arts and Sciences (1997), the corresponding membership of the British Academy (1998) and the American Musicological Society (1988), as well as membership at the Zentralinstitut der Mozartforschung (Salzburg) and the Joseph-Haydn_Institut (Köln). His awards include, apart from the Széchenyi Prize (1999), the Academy Prize (1961), the Erkel Prize (1972), ASCAP Deems Taylor Award (1996) and the Hungarian Order of Merit (2015).

He had worked at the Budapest Bartók Archives of the Hungarian Academy of Sciences since 1963, serving as its head between 1972 and 2004, his official retirement. He continued working in his office, however, practically on a daily basis. Almost up until his final day, he participated in scholarly life with an exceptional sense of responsibility, helped editing the Béla Bartók Complete Critical Edition series, which he himself founded and worked on his Béla Bartók Thematic Index in preparation, which is an indispensable research tool for his colleagues as a guide to manuscripts and other documents of composition history. He started to teach at the musicology department of the Liszt Academy of Music in 1969 and it was his own decision in 2024 to end his 55-year-long eminent activity as a professor. In a long Hungarian interview shot last year, he named two of his English-language books (also available in Hungarian) as the most important, the two, published just a year apart by distinguished American publishers: his monograph on Joseph Haydn’s piano sonatas (The Keyboard Sonatas of Joseph Haydn. Instruments and Performance Practice, Genres and Styles. University of Chicago Press, 1995) and his study of Bartók’s works and compositional sources (Béla Bartók: Composition, Concepts, and Autograph Sources. University of California Press, 1996). Apart from books and articles published in Hungary and abroad – 469 publications are listed by MTMT, the Hungarian Bibliography of Scientific and Scholarly Publications – , his exceptionally rich bibliography also contains important critical and Urtext editions of music, facsimile editions of music manuscripts with commentary and pioneering editions and analyses of historic recordings. Particularly exemplary is his methodology in analyzing the relationship between musical notation and performance practice. He leaves an enormous void in musicology. Yet his pupils and colleagues will remember him with particular affection.

László Vikárius

Photo: János Posztós

Az akadémiai Népzenekutató Csoport 1950–60-as évekbeli népzenegyűjtéseinek eddig feltáratlan forráscsoportja került elő 2023-ban. Az 1739 kiküldetési jelentés személyes hangú terepleírásai a háború utáni magyar vidék életét és átalakuló hagyományát rajzolják ki – e dokumentumok bemutatására vállalkozik Riskó Kata, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa.

A teljes cikk elérhető az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának honlapján.

2026. január 11-én, 94 éves korában elhunyt Oskár Elschek, a szlovák és a nemzetközi népzenetudomány jeles személyisége. Pozsony szülöttjeként a II. világháború előtti generáció legtöbbjéhez hasonlóan a szlovák és német mellett magyarul is beszélt, s a tudományos életben az angol nyelv is hozzátartozott nyelvismeretéhez. 

1954-ben végzett Pozsonyban a Comenius Egyetem zenetudományi és esztétika szakán. Még ugyanabban évben a(z akkor még Cseh)-Szlovák Tudományos Akadémia Művészet és Bölcsészettudományok Osztályának munkatársa lett, melynek 2005-ig aktív munkatársa, néhány éven át igazgatója volt. 

Dalos Anna tudományos tanácsadó, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum osztályvezetője Németh István-Csaba főszerkesztővel beszélget Ajtón lakattal. Zeneszerzés a Kádár-kori Magyarországon (1956–1989) című kötetének frissen megjelent angol nyelvű kiadásáról – With a Lock on the Door. New Music in Hungary (1956–1989). További témák: a zeneszerzés-történet tudományos – a zenekritikai megközelítéstől jelentősen különböző – kutatása, az elemzett időszak nyugat-európai és amerikai trendjei, ill. azok magyarországi és délkelet-európai recepciója és általában az új magyar zene, ill. a periódus kiemelkedő zeneszerző-egyéniségei. A beszélgetés vége pedig a zenetudomány szépségére és a nemzeti tudományok felbecsülhetetlen értékére hívja fel a figyelmet.

Zsoltárok Közép-Európában címmel meghirdetett nemzetközi tudományos konferencia zajlott december 8-án Budapesten a Szent Adalbert Közép-és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány rendezésében. A konferencia szervezői Kovács Eszter (Országos Széchényi Könyvtár, RMNy-műhely), Mészáros Andor (ELTE BTK, Szent Adalbert Közép-és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány) és Medgyesy S. Norbert (Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK) voltak. A rendezvénynek a Charta XXI. Egyesület budapesti Piarista Gimnáziumban található tárgyalóterme adott otthont.

Az ELTE HTK ZTI Magyar Zenetörténeti Osztályának munkatársa az Alamire Foundation tanácskozásán

A leuveni (Belgium) székhelyű nemzetközi központ, az Alamire Foundation az európai régizenei szcéna elsőrangú szereplője, amely az 1800 előtti németalföldi zenére és zeneéletre összpontosítva tűzte ki célul akadémiai és gyakorlatorientált kutatások ösztönzését, koordinálását, véghezvitelét. Ennek jegyében 2025 novemberében rövid tanácskozást hívott létre Bécsben hét ország (Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ausztria, Magyarország, Szlovénia) egy-egy zenetörténészének részvételével a franko-flamand reneszánsz polifónia közép- és kelet-európai művelésének forráshelyzetéről, feldolgozottságáról, mai kutatási irányairól. A szervezés felelősei és a tudományos kerekasztal lebonyolítói Bart Demuyt, az alapítvány főigazgatója – egyben a KU Leuven zenetörténész professzora –, Stef Coninx, az alapítvány értékmegőrzésért és nemzetközi kapcsolatokért felelős tisztségviselője és Aletheia Vanackere tudományos koordinátor voltak. A Belga Nagykövetség épületében lezajlott eseményen személyesen Koenraad Van de Borne, Flandria regionális – osztrák, magyar, cseh, szlovák és szlovén – általános főképviselője (General Representative of Flanders) látta vendégül a meghívottakat.

Az Alamire Foundation a Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályával akkor kezdte kiépíteni kapcsolatait, amikor az Európai Unió Tanácsának belga elnöksége alatt közép-európai koncertkörutat szervezett a Huelgas Ensemble számára, szoros együttműködésben a flamand diplomáciai képviseletekkel. 2024–2025-ben tudományos együttműködés tervével kerestek meg bennünket, utóbb konkrét elképzelésekkel arra vonatkozóan, hogyan ismerhetnék meg közelebbről régiónk Németalföldhöz kötődő régizenei örökségét. A bécsi tudományos fórumon országonként a már kutatott és még kutatásra váró könyvtári és archivális anyagokról, a kutatás legfőbb kihívásairól, a nemzetközi együttműködések lehetőségeiről vázoltak fel izgalmas körképet a kölcsönösen nagy érdeklődés övezte zenetörténeti prezentációk. Papp Ágnes a rendezők kifejezett kérésére a Budapesten őrzött források közül a Zsigmond-kori – töredékekben fönnmaradt – polifón kéziratokat és az ún. Bártfai zenei gyűjtemény 16–17. századi kéziratait, illetve nyomtatványait állította a fókuszba. Az új megközelítésekre is nyitott, nagyszabású digitalizálási és közreadási terveket dédelgető Alamire Foundation e beszámolók alapján kívánt tapasztalatokat gyűjteni tízéves távlatban megvalósítandó közép-európai projektjeihez, amelyekben éppúgy minden bizonnyal helye lesz a múltbéli, rejtőzködő zenei kincsek és kapcsolatok tudományos feltárásának, mint a 21. század tudomány-népszerűsítő, disszeminációs technikáinak.

Papp Ágnes