|
A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja. |
Eötvös Péter 80 – nemzetközi zenetudományi tanácskozás Párizsban
Eötvös Péter 80. születésnapja alkalmából nemzetközi zenetudományi tanácskozást rendeztek Párizsban 2024. január 12-én és 13-án, az IRCAM Stravinsky-termében, a párizsi Liszt Intézet, az IRCAM, a strasbourgi, a párizsi, valamint a Gustave Eiffel egyetem rendezésében. Az esemény fő szervezője Grabócz Márta, a strasbourgi egyetem professzor emeritusa, az MTA kültagja, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet egykori munkatársa, a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság Kroó György díjával kitüntetett tagja volt. A rendezvényt Frank Madlener, az IRCAM igazgatója, Burányi Adrienn Éva, a Liszt Intézet igazgatója, valamint Grabócz Márta nyitotta meg.
Töredékkutatás Szombathelyen
2024. január 18-án a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport három tagja, Gilányi Gabriella, Tóka Borbála és Czagány Zsuzsa a szombathelyi Egyházmegyei Levéltárba látogattak, hogy a gyűjtemény vezetője, Rétfalvi Balázs és munkatársai szíves engedélyével és támogatásával megvizsgálják és digitalizálják az ott őrzött középkori kottás kódextöredékeket. Valójában nem a Levéltár, hanem az Egyházmegyei Könyvtár töredékeiről van szó: a két intézmény fragmentumanyagát ugyanis 2022-ben egyesítették, s azóta egy helyen, a Könyvtárban érhető el a korábban megosztott kollekció.
Tudományos fórum – Felföldi László
|
|
Felföldi László: Új paradigmaváltás felé a magyar néptánckutatásban HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. január 25. csütörtök, 11 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A Zenetörténeti Múzeumban járt a We Love Budapest
A Magyar Tudományos Akadémia 1974-ben egyesítette az addig széttagoltan működő zenetudományi és népzenei kutatásait, és létrehozta a Zenetudományi Intézetet, amely 10 évvel később költözött mai helyére, az Erdődy-Hatvany-palotába. Itt találjuk a Zenetörténeti Múzeumot is.
A Táncsics Mihály utca a Várnegyed egyik legimpozánsabb utcája, melynek számos híres lakója akadt (például Tóth Árpád), illetve a 9. szám alatt volt az a börtön, ahol olyanok raboskodtak, mint Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos, na és az utca névadója, Táncsics Mihály is. Az utca csupa felújított régi épületei közül a legszebb és legnemesebb a 7. szám alatt található Erdődy-Hatvany-palota, amit 1750-ben építtetett fel gróf Erdődy György országbíró, majd amikor 1912-ben megvásárolta azt Hatvany-Deutsch József, átépíttette. A Zenetudományi Intézet és azzal együtt a Zenetörténeti Múzeum 1984-ben költözött ide.
Fotó: We Love Budapest
A Zenetörténeti Múzeumban ne is keressük a magyar könnyűzene vagy a jazz nyomait, mert az intézmény a hazai komolyzenével foglalkozik, és nem elsősorban, hanem kizárólag. Nemcsak a történetét dolgozza fel, és nemcsak a legfontosabb alakjait és zenekarait idézi fel, hanem a hangszerkészítésről, -javításról is alapos képet kapunk, sőt, van egy komolyabb hangszergyűjteménye is. De kitér az egyéb aspektusokra is, mint a képzőművészet és a komolyzene kapcsolata, illetve a múzeum számottevő érme- és jelvénygyűjteménnyel is bír.
Wágner Gábor teljes cikke itt olvasható.
Forrás: abtk.hu
Liszt és magyar kortársainak kapcsolata Magyarország művelődéstörténetének tükrében – megjelent tanulmánykötet
A Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont kezdeményezésére és szervezésében életre hívott, a 2021-es Liszt Ünnep keretében létrejött konferencián a Kutatóközpont, valamint a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet munkatársai tartottak előadásokat. A 2021. október 18-án és 19-én megrendezett, Liszt és magyar kortársainak kapcsolata Magyarország kultúrtörténetének tükrében című konferencia előadásai tanulmány formájában 2023 decemberében jelentek meg.
Az Intézet munkatársai közül Békéssy Lili Veronika, Borz Zsófia, Brauer-Benke József, Bukáné Kaskötő Marietta, Gombos László, Gusztin Rudolf, Horváth Pál, Kim Katalin, valamint Vizinger Zsolt tartottak előadást, tanulmányaik a következő linken érhetők el: