|
A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja. |
Beszámoló Brauer-Benke József: Hangszerek és ideológiák: Ősi, népi, nemzeti és multikulturális hangszerek könyvbemutatójáról
HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7., Bartók terem, 2023. november 9. csütörtök, 15 óra.
A ZTI kiadványaként megjelent kötetet Richter Pál, zenetörténész, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatója és Kim Katalin, zenetörténész, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese ismertették. Kim Katalin a könyv bevezető gondolatát ragadta meg a Taraf De Haidouks együttes „Turceasca” című számának vetítésével, amely jól szimbolizája a globalizáció és a multikulturalizmus jelenségét, mert a napjainkra világhírűvé vált dél-romániai falusi cigányzenekar játéktechnikája egyaránt tartalmaznak népi, dzsessz sőt klasszikus zenei elemeket.
Pillanatképek egy zenekar történetéből. A Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 170. évfordulójára készült kiállítás megnyitása
|
|
Pillanatképek egy zenekar történetéből. A Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 170. évfordulójára készült kiállítás megnyitása HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Zenetörténeti Múzeum, 2023. november 16. csütörtök, 16 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatója és a Budapesti Filharmóniai Társaság elnöke tisztelettel meghívja Önt és hozzátartozóját a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának százhetvenedik évfordulója alkalmából a Zenetörténeti Múzeumban rendezett kiállítás megnyitására.
Helyszín: HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeum
Időpont: 2023. november 16., csütörtök, 16:00
A megjelenteket üdvözli: Richter Pál, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének igazgatója és Dalos Anna, tudományos tanácsadó, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum vezetője
A kiállítást megnyitja: Tóth László, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának elnöke
A kiállítást bemutatja: Laskai Anna, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum tudományos segédmunkatársa
Közreműködik
Soltész Ágnes – hegedű, Tóth Balázs – brácsa, Stankowsky Endre – gordonka
Elhangzik: Dohnányi Ernő: Triószerenád, op. 10 (részletek)
A kiállításmegnyitó a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat része!
Beszámoló a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia gyöngyösi kutatásáról
Október végén a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport két napot töltött a Gyöngyösi Ferences Könyvtárban, ahol Ferencz Beatrix könyvtárvezető segítségével számba vette és digitalizálta a túlnyomórészt ma is borítókként szolgáló középkori kottás kódextöredékeket. A 14. század óta folyamatosan fennálló gyűjtemény ősnyomtatványain, antikváin, 17. századi nyomtatványain, régi magyar könyvein több száz fragmentum maradt fönn, amelyekből ez alkalommal 130-at tudtunk megvizsgálni.
Konferencia Pejačević Dóra halálának 100. évfordulójára
Zágráb–Nekcse, Horvátország (2023. október 5–7.)
A Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársa, Békéssy Lili Veronika a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia, valamint a Horvát Zenetudományi Társaság szervezésében, Pejačević Dóra horvát–magyar zeneszerző halálának 100. évfordulója alkalmából megrendezett nemzetközi konferencián vett részt.
Beszámoló a 2023. szeptember 15–17. között Portugáliában, Queluzban megrendezett Historically Informed Performance – Theory and practice of the 18th Century Musical and Theatrical Repertoire című konferenciáról
A Lisszabon melletti egykori királyi rezindenciájáról híres kisváros műemlékként és múzeumként működő palotaegyüttesében megrendezett konferencia immár a tizedik volt a Centro de Estudos Musicais Setecentistas de Portugal nevű egyesület rendezvényeinek sorában. Az évenként meghirdetett tudományos konferencia egyik legfőbb célkitűzése a régebbi korok zenéjével, színházi gyakorlatával kapcsolatos legújabb kutatási eredmények és ezek gyakorlati felhasználásának együttes bemutatása és értékelése. A háromnapos rendezvénysorozatra Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Kanadából és Európa számos országából is érkeztek előadók. Magyarországról Malina János a pozsonyi Erdődy operaházról, Illés Szabolcs a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztályának munkatársa pedig ezúttal a historikus előadói gyakorlat mai helyzetéről és lehetőségeiről tartott élénk érdeklődéssel követett és hosszabb szakmai beszélgetéseket inspiráló előadást.