|
A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja. |
A dal kimozdítása – konferencia és koncert
A dal alighanem a legősibb művészeti formák közé tartozik, amely egyszerre hozza működésbe a nyelvet és a zenét. Felfejthetetlenül gazdag a múltja, és végtelenül sok válfaja létezik. Az Irodalomtudományi Intézet, a Zeneakadémia és a Zenetudományi Intézet közös szervezésében zajló, szakmai és szakmán túli érdeklődők számára egyaránt nyitott konferencián a dal legkülönfélébb formái kerülnek majd reflektorfénybe. Itt megfér egymás mellett Brahms, Kurtág, Karády, a hip-hop és a death metal, s megannyi más téma, az előadók és a megközelítésmódok tarkasága pedig minden bizonnyal izgalmas vitákat generál majd, s valódi, szakterületeken átívelő diskurzus alakulhat ki. A konferencia zárásaként, 19.00 órától Harcsa Veronika, Razvaljajeva Anasztázia és Bolcsó Bálint legújabb, Schubert NOW! című projektjét hallgathatjuk meg élőben, premier előtti formájában.
Időpont: 2023. október 28. szombat, 9:20
Helyszín: BMC Magyar Zenei Információs Központ és Könyvtár (Mátyás utca 8, Budapest 1093, Magyarország)
A konferencia szervezői: Kappanyos András (HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet); Fazekas Gergely (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem); Ignácz Ádám (HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet)
A konferencia előadói: Belinszky Anna; Csobó Péter; Csörsz Rumen István; Fazekas Gergely; Ignácz Ádám; Jákfalvi Magdolna; Káli Anita; Kappanyos András; Kékesi Kun Árpád; Mesterházi Máté; Szemere Anna; Sziklai Sára Bíbor; Tófalvy Tamás
A konferencia részletes programja ide kattintva elérhető.
További információ a BMC honlapján található.
Magyar népzenekutató és zenetörténész Isztambulban
2023. szeptember 11. és 15. között került sor Isztambulban az International Association of Sound and Audiovisual Archives (IASA) 54. éves kongresszusára. A több száz előadót és három, olykor négy párhuzamos szekciót felvonultató eseménynek az Isztambuli Egyetem Rektorátusa adott otthont. A rendezvényhez az International Council for Traditions in Music and Dance (ICTMD) 4. fóruma is csatlakozott, így az előadások jelentős része népzenetudományi kérdésekkel foglalkozott. Több magyar kutató között a Zenetudományi Intézet két munkatársa – Sipos János és Szabó Ferenc János – is részt vett a konferencián.
Rádióbeszélgetés a Magyar isteni szolgálat... című könyv bemutatója kapcsán
A Magyar isteni szolgálat... - Alföldi kéziratos kántorkönyvek a 19. századból kötet bemutatóján a Bartók Rádió Musica Sacra című műsorának munkatársa, Veres Emese Gyöngyvér beszélgetett Harangozó Imre néprajzkutatóval, Kővári Réka népzenekutatóval, egyházzenésszel és Papp Ágnes zenetörténésszel.
A beszélgetés a mediaklikk.hu oldalon hallgatható meg (11 perc 30 másodperctől).
Múzeumok őszi fesztiválja a Zenetörténeti Múzeumban
Hangszer vagy műtárgy? – Egy restaurátorműhely titkai
Betekintés Gömöri-Csonka Szilvia, a múzeum restaurátorának munkájába.
Október 14. (szombat) 10:00–11:00 / 10 fő
11:30–12:30 /10 fő
Regisztráció: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Bartók, az inspiráció
Kurátori tárlatvezetés a múzeum időszaki kiállításán.
Október 14. (szombat) 14:00–15:00 / 15 fő
Regisztráció: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Séta az Erdődy palotában
A barokk palotát Borz Zsófia, a múzeum művészettörténésze mutatja be.
Október 15. (vasárnap) 10:00–11:00
Helyszín: Zenetörténeti Múzeum, 1014, Budapest, Táncsics M. u. 7.
Jegyek: A programokra váltott 2000 (felnőtt) és 1000 (diák, nyugdíjas, pedagógus) forintos belépőjegyek a múzeumba egész nap érvényesek.
Bővebb információ a Múzeumok őszi fesztiválja oldalán található.
Beszámoló a Magyar isteni szolgálat... című könyv bemutatójáról
19. századi, alföldi, katolikus kántorkönyvek fakszimile közreadásának bemutatójára került sor a Zenetudományi Intézetben 2023. szeptember 28-án, Szent Mihály arkangyal ünnepének előestéjén. A lelkes hallgatóságot a ház igazgatója, Richter Pál köszöntötte, majd pár szóban utalt a kéziratos énekeskönyvek növekvő jelentőségére a 18–19. századi egyházi ének kutatásában. A kéziratok tulajdonosa és a kötet egyik közreadója, Harangozó Imre – tanár, néprajzkutató, az MMA levelező tagja – röviden ismertette a forrásoknak a Békés megyei Újkígyósra vezető történetét, ízes beszédével és személyes pillanatokkal gazdagítva mondanivalóját. A kötetet szakmai szempontból Papp Ágnes zenetörténész, egyházzenész – a BTK Zenetudományi Intézetének munkatársa – méltatta. Ha a viszonylag késői, nem a régiségek közé tartozó, kántorkönyv jellegű forrásanyag sokáig kívül is esett a magyar zenetörténeti kutatás látókörén, történeti, magyar egyházzene-történeti értéke mára már kétségbevonhatatlan, és a kellő történeti távlatunk is megvan ahhoz, hogy az énekeskönyv-nyomtatványok árnyékában megbúvó kántorkéziratokat értékelhessük, feldolgozhassuk. Jelen kötet is bizonyítja, hogy nem pusztán egy megkövült repertoár rögzítéséről van szó, hanem a tényleges, mindennapos kántori gyakorlat dokumentálásáról, ami számos, a korabeli hivatalos énekeskönyvekben megjelent és meg nem jelent énekhez, valamint orgonaletétjeikhez kapcsolódó kérdés megválaszolására nyújt alkalmat.