|
A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja. |
Szoliva Gábriel előadása az ‘Early Music in Central Europe’ online fórumon
A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztálya és az MTA Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport szeretettel hívja az érdeklődőket Szoliva Gábriel angol nyelvű online előadására, melyre 2025. április 9-én 17.00 órakor kerül sor. A téma a 13. századi Esztergomi hangjelzett breviárium (Breviarium notatum Strigoniense) második kötetének helyreállítása 272 töredéke alapján, és a rekonstruált kódex hamarosan megjelenő, háromnyelvű monográfiával kísért hasonmás kiadása. Az esemény a Visegrádi Alap által támogatott Early Music in Central Europe – Collaborated Research, Migrating Sources, Transregional Connections projekt keretében zajlik.
Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni április 8-án 17.00 óráig lehet a következő linken: https://forms.gle/8Q3ZhfnAGeWe87Rp6
Czagány Zsuzsa
Tények és tévhitek a citera hangszertípusról
A citera hangszertípus gazdag története és földrajzi elterjedése számos félreértést szült, amelyek máig élnek a köztudatban. Brauer-Benke József, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársának cikke ezeknek a tévhiteknek jár utána történeti és organológiai szempontból.
Tovább a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapjára
XXXVI György Ránki Hungarian Studies Conference and Concert: In Memoriam Béla Bartók (1881-1945)
Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója „Folk Music as Mother Tongue in Bartók’s Works”, Vikárius László, a Budapesti Bartók Archívum vezetője pedig „The Significance of the Complete Critical Edition Series” címmel adnak elő az Indiana University XXXVI György Ránki Hungarian Studies Conference and Concert: In Memoriam Béla Bartók (1881-1945) című konferenciáján 2025. április 5-én.
„Egy délután Dohnányival” – beszámoló
Nagy érdeklődés övezte az „Egy délután Dohnányival” című rendkívüli Tudományos Fórum programját 2025. március 20-án a Zenetudományi Intézet Bartók termében. Az első részben a The Last Romantic in His Own Words: Ernst von Dohnányi’s Writings and Interviews című (Oxford University Press, 2024) kötetet mutatták be a szerző-közreadók, Kusz Veronika és videóüzenetben James A. Grymes, továbbá Bollobás Enikő irodalomtörténész, az MTA levelező tagja. Ezt követően kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyen Dalos Anna zeneszerző-írások közreadásának módszertanáról és hasznosíthatóságáról kérdezte a zeneszerző Dargay Marcellt, valamint intézeti kollégáit, Kerékfy Mártont, Kusz Veronikát és Vikárius Lászlót. A programot az orosz‒német zongoraművésznő, Sofja Gülbadamova nagyszerű játéka gazdagította, aki Dohnányi Ernő kompozícióit tűzte műsorára. Az Európa-szerte fellépő Dohnányi-előadó, akivel Németh István Csaba folytatott rövid beszélgetést, a Zenetörténeti Múzeum félköríves klaviatúrájú Bösendorfer-zongoráján, Dohnányi egykori saját hangszerén vett fel nemrégiben lemezt (Capriccio, 2024).
Szabó Ferenc János: „Carissima Pillangó" – Szamosi Elza művészete – könyvbemutató
Szeretettel meghívjuk Szabó Ferenc János „Carissima Pillangó" – Szamosi Elza művészete című könyvének a bemutatójára.
Időpont: 2025. március 21. (péntek), 17 óra
Helyszín: Írók Boltja (1061 Budapest, Andrássy út 45.)
A beszélgetés résztvevői:
Karczag Márton, a Magyar Állami Operaház Emléktárának vezetője
Szabó Ferenc János zenetörténész, a kötet szerzője
Szatmári Áron irodalomtörténész, a kötet szerkesztője
Moderátor:
Retkes Attila zenetörténész, a Gramofon főszerkesztője