|
A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja. |
A munkásdaltól a popdalig – A munkásdalkutatás transzformációi Magyarországon és a keleti blokkban (1949–1989)
Ignácz Ádám, A munkásdaltól a popdalig – A munkásdalkutatás transzformációi Magyarországon és a keleti blokkban (1949–1989) (Budapest: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, 2025)
Ez a kismonográfia azt mutatja be, miként indult meg és milyen transzformációkon ment keresztül az intézményes munkásdalkutatás az egykori keleti blokkban. A kötet kiemelt figyelmet szentel a munkásdalkutatók közötti nemzetközi együttműködéseknek; feltárja, hogy a tudományág kelet-európai képviselői az 1950-es évek végétől kezdődően milyen találkozókat szerveztek, milyen – a kutatási anyagok, információk országok közötti áramlását biztosító – intézményeket működtettek, és miként keresték a Nyugat, illetve a harmadik világ hasonló akadémiai-ideológiai profillal rendelkező szakembereivel a kooperáció lehetőségét. A cserekapcsolatok megélénkülése, továbbá a vasfüggönyön túlról beáramló tudás az 1960-as évek közepére alapjaiban változtatta meg az addig nemzeti keretek között dolgozó kelet-európai kutatók gondolkodását. Mindez ahhoz is nagyban hozzájárult, hogy a munkásdalkutatás – amely sokáig az 1945 előtti munkásmozgalom zenei emlékeinek összegyűjtését tekintette a legfontosabb feladatának – lassanként az újabb politikai dalokra, a nyugati folk revivalre és a modern populáris zene néhány műfajára is nyitottá vált. A nemzetközi hálózatok és cserekapcsolatok problémaköréhez a kötet elsősorban magyarországi perspektívából közelít: arra kérdez rá, hogy a külföldi partnerek miként vettek részt a munkásdalkutatás első magyarországi intézményeinek – az MTA Munkásdal Bizottságának és az MTA Bartók Archívum munkásdalrészlegének – kialakításában, illetve hogy a nemzetközi téren legaktívabb magyar kutatók – a zenetudós Maróthy János és a műgyűjtő Szatmári Antal – kapcsolatrendszerei miként formálták (át) ezen intézmények munkáját.
A kötet megrendelhető a Penna könyvesboltból.
A Zenetudományi Intézet munkatársai is részt vettek a Glossza Podcast Workshopon
2025. február 13-án a Glossza, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont podcast-sorozatának szerkesztősége workshop-ot rendezett. A Humán Tudományok Kutatóházában megtartott egésznapos programon a Zenetudományi Intézet három munkatársa is részt vett: Lipták Dániel, Németh István Csaba és Németh Zsombor.
Benyovszky Mária és Bácsi Fanni a Qulto Szakmai Napon
Könyvtárosaink rendszeresen frissítik szakmai ismereteiket. Benyovszky Mária és Bácsi Fanni 2025. február 26-án a Qulto Szakmai Napon vettek részt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban.
Végvári Rezső Dunapataji népdalgyűjtemény című kötetének ünnepélyes könyvbemutatója
A Magyar Kultúra Napján Dunapatajon ünnepélyes könyvbemutatón vett részt a Zenetudományi Intézet két munkatársa, Kővári Réka és Erdélyi-Molnár Klára. A 2024-ben megjelent Dunapataji népdalgyűjtemény című kötet Végvári Rezső 1970-es években végzett gyűjtésének maga készítette, gondosan összeállított, gazdag válogatása. A bemutatót igen színes kulturális program keretezte, amelynek során a könyvben szereplő dalok közül is elhangzott néhány. Az eseményt megtisztelte jelenlétével a szerző özvegye is.
Archív hanghordozók digitalizálásával kapcsolatos workshop Bécsben
Erdélyi-Molnár Klára, Buzás Attila és Szabó Ferenc János, a Zenetudományi Intézet munkatársai egy archív hanghordozók digitalizálásával kapcsolatos workshopon részt vettek Bécsben az ÖAW Phonogrammarchivjában, valamint az Österreichische Mediathekben, azaz az osztrák nemzeti hangtárban. A magyar kollégák bemutatták a Zenetudományi Intézet hangfelvétel-gyűjteményeit, valamint megismerték a bécsi hangarchívumok gyűjtési, digitalizálási, hangrestaurálási és megőrzési gyakorlatát. Zárásként a Wienbibliothek im Rathaus zenei gyűjteményét is meglátogatták. A kétnapos programot, melyen a Zenetudományi Intézet mellett a Magyar Zene Háza, a Csorba Győző Könyvtár és a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár munkatársai vettek részt, a Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (AIBM / IAML) Magyar Nemzeti Csoportja szervezte, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.