|
A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja. |
Üzenet Nagykállóból
2018. január 11-én vehette át Juhász Zoltán, Nagykálló polgármestere és Harsányi Gézáné, a település díszpolgára a 2017. évi „Tiszta forrás település” címet Richter Páltól, a Zenetudományi Intézet igazgatójától, Kemecsi Lajostól, a Néprajzi Múzeum és Kelemen Lászlótól, a Hagyományok Háza főigazgatójától. A Zenetudományi Intézet kezdeményezésére a Néprajzi Múzeummal és a Hagyományok Házával együttműködésben 2014-ben indult el a „Tiszta forrás település” program a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Néprajzi Tagozata támogatásával. A program keretében „Tiszta forrás település” címet adományoznak azoknak a Kárpát-medencei településeknek, amelyeken az elmúlt évtizedekben a magyar népművészeti, néprajzi gyűjtők legnevesebbjei a népi kultúra felbecsülhetetlen kincseinek gyűjtésén és feltárásán munkálkodtak. Ezen települések lakói így nagymértékben hozzájárultak a magyarság népi örökségének megőrzéséhez és továbbadásához. A program célja: jelet hagyni azokon a helyeken, ahol az elmúlt több mint száz esztendőben neves zeneszerzők, népzene- és néprajzkutatók tiszta forrásból merítettek zenei és más folklór kincset, a jövő nemzedékeire, hagyományápolóira is gondolva. A tábla 2018. március 6-án a régi református parókia épületére került, ahol Kodály Zoltán háromszor gyűjtötte a kállói dalokat az 1920-as években. A díjazottak nem csak a táblát, hanem a településen készült és a Zenetudományi Intézetben, valamint a Néprajzi Múzeumban őrzött népzenei, néprajzi források másolatát is magukkal vihették. Ez felbecsülhetetlen érték a város számára, hiszen segítségével a helyi Daloskör gyakran énekel egy-egy csokrot a régi, elfeledett, de újratanult dalokból. Harsányi Gézáné önként vállalta azt az értékes, de nehéz feladatot, hogy a kapott kéziratos forrásokat átírja és modern formában használhatóvá teszi egy számítógépes programmal.
Early Music in Central Europe: Collaborated Research, Migrating Sources, Transregional Connections – konferencia és koncert
2024. november 26-án délután és 27-én délelőtt kerül sor a Visegrádi Alap által támogatott Early Music in Central Europe: Collaborated Research, Migrating Sources, Transregional Connections pályázat résztvevőinek második nemzetközi műhelykonferenciájára a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének Régi Zenetörténeti Osztálya és a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport szervezésében.
A konferencia keretében november 26-án 18 órakor a Trio Passacaglia ad hangversenyt a Zenetudományi Intézet Bartók-termében. Az együttes műsorán középkori, reneszánsz és korabarokk művek, valamint kortárs magyar szerzők kompozíciói szerepelnek. Mind a tanácskozás kerekasztal-beszélgetéseire, mind a hangversenyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.
További részletek a csatolt programban olvashatók.
Ünnepi hangverseny a Magyar Nemzeti Múzeumban
November 15-én 16 órakor a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében ünnepi hangversennyel emlékeznek meg a pedálcimbalom feltalálásának 150. évfordulójáról, illetve a feltalálóról, Schunda Vencel Józsefről. A hangversenyen fellép Balogh Kálmán Martin György-díjas, Magyar Örökség és Prima Primissima díjas cimbalomművész, valamint Farkas Rózsa Liszt-díjas cimbalomművész.
Czagány Zsuzsa a párizsi Fragmenta Liturgica konferencián
Az École nationale des Chartes, a párizsi Sciences et Lettres tudományegyetem (Université PSL) nagymúltú intézete adott otthont 2024. november 6-án és 7-én a Fragmenta Liturgica című kollokviumnak, amelyen a rendezők, Laura Albiero és Francesco Siri meghívására 12 ország 21 kutatója vett részt. Az előadások csaknem kivétel nélkül középkori liturgikus, ezen belül leginkább liturgikus kottás kódextöredékekkel foglalkoztak, hiszen az előadók nagyrészt a gregoriánkutatás területéről érkeztek. A tanácskozáson a (zenei) fragmentológia valamennyi vezető európai műhelye képviseltette magát Norvégiától Portugáliáig, Franciaországtól Magyarországig. Az egyetlen Európán kívüli előadó a Tokiói Egyetem Párizsban tanult docense, Shin Nishimagi volt.
Konferencia, kiállítás, kutatás a Klimo Könyvtárban
2024. október 17-én konferencia zajlott a pécsi Magtár Látogatóközpontban, a Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont részeként működő Klimo Könyvtár fennállásának 250. évfordulója alkalmából. A könyvtár Klimo György pécsi püspök (1710–1777) monumentális gyűjteménye: sokfélesége jól tükrözi tulajdonosának sokirányú, kora tudományosságának szinte valamennyi területére kiterjedő érdeklődését, nyitottságát és gyűjtőszenvedélyét. Ennek a sokféleségnek a keresztmetszetét kínálta a 250 éves a Klimo Könyvtár című, Dezső Krisztina és Méreg Martin Zsolt által rendezett jubileumi konferencia is, melynek előadói, köztük a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport két tagja, Czagány Zsuzsa és Gilányi Gabriella, a bölcsészettudományok megannyi ágáról érkezve mutatták be a Klimo Könyvtár, illetve a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjteményeinek Osztálya valamely fondjában folytatott kutatásaik részeredményeit.