Ferenczi Ilonával a Csáti Graduál, az első magyar nyelvű kéziratos protestáns graduál kritikai kiadása kapcsán beszélget a Repríz főszerkesztő-műsorvezetője, Németh István Csaba. A podcast-beszélgetés diakronikus, majd szisztematikus nézőpontból tekinti át a magyar gregoriánt. A történeti szál a 16. század közepén, a Reformációt követően a gregorián-alapú anyanyelvű gyülekezeti énekek kialakulásával indul. Foglalkozik a források – Huszár Gál énekeskönyveinek, az egy műhelyből való Ráday, Batthyány és Óvári Graduál, végül az Öreg Graduál – egymáshoz való viszonyával. Majd eljut az 1674-es eperjesi vértörvényszék után meggyengülő protestáns egyházakhoz, amelyek lemondtak a gregorián-éneklés gyakorlatáról. De utóéletről is beszélhetünk: a szóban forgó historikus liturgia ugyanis a mai keresztény felekezetek közös, bármikor feleleveníthető örökségeként is releváns. A katolikus énekeskönyv készítésekor a szerkesztők a protestáns graduálokhoz nyúltak vissza az 1980-as években, mert hiszen a katolikusok számára nem állt készen használható fordítás – jegyzi meg Ferenczi Ilona. A mélyebb összefüggések szintjén pedig felmerül az idegen nyelven (latinul, németül) ill. az anyanyelven való éneklés eltérő szöveg-percepciójának kérdése. Erre rímelnek a Zenetudományi Intézet nagy sorozatainak (Magyar Népzene Tára, Musicalia Danubiana, Studia Musicologica) korábbi, latin nyelvű címoldalai, melyek manapság, az angol nyelv hegemóniájának korában szinte már furcsának hatnak.

Ferenczi Ilona közreadásai az eredeti kottához való ragaszkodástól jutottak el az előadóbarát – szerkesztett és facsimilével ellátott – kiadványokig. Mindez egy több évtizedes folyamat volt – a Magyar Zenetörténeti Osztály nyugalmazott főmunkatársa 1974 óta fejti ki tudományos tevékenységét a Zenetudományi Intézetben – mely a mai fiatalabb nemzedék figyelmére számot tartó, igencsak megszívlelendő tanácsok megfogalmazására is alkalmat ad. Az egyik ilyen tanács a számítógépes programok megjelenése előtti kutatómunka során bevett és bevált fogások – a saját kezűleg készített másolat és a memorizálás – hasznosságára vonatkozik, ugyanis Ferenczi Ilona szerint ez az anyag rögzítésének valódi, az elemző munkához elengedhetetlen garanciája. A másik tanács pedig az, hogy a szomszéd országbeli kollégákkal tudományos együttműködést folytat kívánó magyarországi kutatónak a történelmi előzményekre való tekintettel türelmesnek kell lennie a partnerek érzékenységével, ez a – lehetőség szerint az ő nyelvük használatában is kimutatott – türelem ugyanis – idővel – meghozza gyümölcsét. Mindjárt az interjú elején, az 1602-re datált, majd a második világégés óta „elveszett és megtaláltatott” Csáti Graduál forráshelyzetének áttekintésekor elhangzik egy felhívás a legszélesebb közönséghez: jó, ha minél többen tudják, hogy manapság is kerülhetnek elő értékes kéziratok – pl. különböző helységek (pincék, padlások) rendezésekor –, hiszen ez megnöveli annak az esélyét, hogy a kéziratok ne tűnjenek el, hanem a szakemberek kezébe kerüljenek.

A 45-perces adás felvétele meghallgatható itt, a Zenetudományi Intézet honlapján és a YouTube-on, ill. a Facebook-on és a Spotify-on.

Repríz 3. adás: „Elveszett és megtaláltatott” – A Ferenczi Ilona által közreadott Csáti Graduál

Műsorjegyzetek

„Elveszett és megtaláltatott” – az epizód mottója az alábbi tanulmánykötet címére utal:

Dienes Dénes (szerk.): „Elveszett és megtaláltatott...”: Tanulmányok az Oroszországból visszatért sárospataki ritkaságokról (Sárospatak, Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, 2010), ISBN: 9789638809087, 216 p.

Ferenczi Ilona szakmai életrajza és fontosabb publikációinak jegyzéke az Intézet honlapján https://zti.hu/hu/mzt/munkatarsak/166-ferenczi-ilona

A Csáti graduál megjelenésének híre magyarul https://www.abtk.hu/hirek/megjelent-a-csati-gradual-1602-hasonmasa-es-atirata

és angolul https://www.abtk.hu/en/news/the-gradual-of-csat-1602-has-been-released-in-both-facsimile-and-critical-edition

A könyvbemutató híre a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján https://www.abtk.hu/esemenyek/naptar/esemeny-reszletei/988/-/csati-gradual-1602-a-gradual-hasonmasa-es-atirata-bevezetessel-es-jegyzetekkel-konyvbemutato

Tóth Emese (ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály) beszámolója a könyvbemutatóról Vizinger Zsolt és Szőts-Rajkó Kinga fényképeivel https://zti.hu/hu/hirek-esemenyek/119-2025/1348-csati-gradual-beszamolo-a-konyvbemutatorol

Egy régi-új sorozat

A Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez sorozatában 1981 és 1999 között 16 kötet jelent meg. 2017-ben két kötet jelent meg a sorozat megújult formájában Műhelytanulmányok a 18. század zenetörténetéhez címmel, ezt követi a 16–17. századi zenetörténetnek szentelt folyam, melynek az első kiadványa a Csáti graduál kétkötetes közreadása.

A podcast-beszélgetésben elhangzó Ferenczi Ilona-idézetek és azok forrásai

- „CSÁT – SÁROSPATAK – BUDAPEST – NYIZSNYIJ NOVGOROD – SÁROSPATAK (Egy hányatott sorsú graduál kiadása elé)” In: Kecskeméti Gábor és Tasi Réka (szerk.): Filológia és textológia a régi magyar irodalomban (Miskolc: Miskolci Egyetem BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, 2012), http://regi.magyarszak.uni-miskolc.hu/kiadvanyok/filologia/filologia.pdf 325–334.

- „A gregorián eredetileg latin nyelvű ének. A tömörségre hajlamos, tömörítésre alkalmas latin nyelv a legmegfelelőbb arra, hogy pontos és sokszor igen bonyolult szerkesztésmódjával, fejlett versformáival, ünnepélyes hangzásával a zene egyenrangú társa legyen. A szöveg és a dallam harmonikus kapcsolata egy évezreden keresztül megmaradt. A latin nyelvet azonban kevesen sajátították el, ezért csak a beavatottak, a tanultak számára adatott meg, hogy a liturgiát megértéssel kövessék. A gyülekezet nagy része csak távolról tudta figyelni az istentisztelet menetét, aktív részvételről nem lehetett szó. A liturgia anyanyelvűvé tétele az általános gyakorlatban – ez az a törekvés, ami több mint négy és fél évszázad távlatából talán már mindenki számára egyértelműen pozitívumként könyvelhető el. Ezzel együtt azonban sok mindent fel kellett adni: le kellett mondani arról, hogy a szöveg és a zene kapcsolata továbbra is olyan természetes maradjon, mint az eredeti latin nyelvű tételeknél. A fordítások során több nagyszerű himnusz vesztette el jellegzetes szerkezetét azáltal is, hogy a versek ritmikai egyenletessége megszűnt.”

 „A magyar nyelvű gregorián lehetőséget kínált egy felekezetek szerint és nyelvileg igen megosztott országban a mindenki számára érthető zenei nyelv kialakítására. Ha a belső és külső akadályok nem nehezítik, a 16-17. századi protestáns liturgia egységes maradhatott volna. Sőt, ha dogmatikailag nem is, de a zenében, a liturgia igen jelentős részében utat nyithatott volna a katolikus egyházzal közös hagyomány közös ápolásához. Ez a lehetőség azonban az ismertetett körülmények miatt sajnos elszalasztott lehetőség maradt.” – Ferenczi Ilona: „Magyar nyelvű gregorián a 16-17. században” in: Berlász Melinda – Domokos Mária (szerk.): Zenetudományi Dolgozatok 1985 (Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, 1985), https://zti.hu/files/kiadvanyok/ZenetudDolg/ZenetudDolg_1985.pdf 61–71., ide: 61. és 71.

- „[...] ne tüntesse fel hibának azt, ami variáns, és ne tekintse variánsnak azt, ami hibás lejegyzésből ered.” – Ferenczi Ilona: „Variáns vagy hiba? Mit, miért és hogyan egészítsünk ki vagy javítsunk? A legelső kéziratos graduál kiadása elé” in: Kiss Gábor (szerk.): Zenetudományi Dolgozatok 1978–2012 (Budapest: MTA BTK Zenetudományi Intézet, 2014), https://zti.hu/files/kiadvanyok/ZenetudDolg/ZenetudDolg_2012_35evesjubileum.pdf 83–98., ide: 87.

- „Abban az időben elég nehéz volt az együtt dolgozás, sok nehézségbe ütköztünk a kutatás és a kiadás során.” – Graduálokkal foglalkozik – Károli-díjjal tüntették ki Ferenczi Ilonát https://archiv.lutheran.hu/interju/gradualokkal-foglalkozik-2013-karoli-dijjal-tuntettek-ki-ferenczi-ilonat (2011. február 22)

Magyar vs. idegennyelvű énekelt szöveg

„Kész az én szívem / Paratum cor meum” vö.: Heinrich Schütz: Symphoniae Sacrae I, Op. 6/1, Paratum cor meum, Deus, SWV 257

„Az én szívemnek mélységében a te neved és a te kereszted van. / In meines Herzens Grunde dein Nam’ und Kreuz allein” – A János-passió (BWV 245) 26. tételének (Chorale) szövegkezdete

„REDIGUNT” és „CURAVIT”

Ld. a Musicalia Danubiana forráskiadás-sorozat Ferenczi Ilona közreműködésével készült 1–9., ill. 11–17. és 22. köteteit (1982–2008) https://zti.hu/hu/kiadvanyok#MusicaliaDanubiana.

Az MTA Zenetudományi Intézet kiadványainak korábbi, latin nyelvű (al)címei:

- Magyar Népzene Tára / ACADEMIA SCIENTIARUM HUNGARICA / CORPUS MUSICAE POPULARIS HUNGARICAE I–XII. kötet (1951–2011) https://adt.arcanum.com/hu/collection/MagyarNepzeneTara/

- A Studia Musicologica első 47 évfolyamának címe Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae. Tomus I–XLVII. (1961–2006)

https://akjournals.com/view/journals/006/006-overview.xml ill. https://www.jstor.org/journal/studmusi

a folyóirat címe a 2007-es 48. évfolyam óta jelenleg is: Studia Musicologica. An International Journal of Musicology of the Hungarian Academy of Sciences

https://akjournals.com/view/journals/6/6-overview.xml ill. https://www.jstor.org/journal/studmusi2

„Az Zenetudományi Intézet egyik nagy fegyverténye” – a nemzetközi együttműködésben megjelentetett három forráskiadás

Vietórisz-kódex

TABULATURA VIETORIS saeculi XVII (Pozsony, 1986)

https://zti.hu/files/kiadvanyok/MusicaliaDanubiana/MusicaliaDanubiana_05_Tabulatura.pdf

Kájoni-kódex

CODEX CAIONI saeculi XVII (facsimile) (Bukarest, 1993)

https://zti.hu/files/kiadvanyok/MusicaliaDanubiana/MusicaliaDanubiana_14-A_codex_caioni.pdf

CODEX CAIONI saeculi XVII (transcriptiones) (Budapest, 1994)

https://zti.hu/files/kiadvanyok/MusicaliaDanubiana/MusicaliaDanubiana_14-B_codex_caioni.pdf

Isztambuli Antifonále

The Istanbul Antiphonal. About 1360 / Az Isztambuli Antifonále. 1360 körül (Budapest, 2002)

https://zti.hu/files/kiadvanyok/MusicaliaDanubiana/MusicaliaDanubiana_18_Istanbul_1.pdf

https://zti.hu/files/kiadvanyok/MusicaliaDanubiana/MusicaliaDanubiana_18_Istanbul_2.pdf

Repríz-rajongónak

A sorozat 3. epizódja a tervek szerint augusztus végén jelent meg mind a három online felületen. Napokkal később azonban a Spotify a teljes adást eltávolította, utólag közölvén, hogy szignálunk hangfelvételének használata vont maga után kötelezettségszegési eljárást (infringement). A sorozat elindulásakor a szerkesztőség abban a hiszemben választott ki Bartók Scherzo-jának (BB27/4) reprízéből egy 20- és egy 30-másodperces részletet Kocsis Zoltán előadásában, hogy a Zenetudományi Intézet részvétele a Bartók Új Sorozat készítésében elégséges jogalapot biztosít e két rövid részlet felhasználásához. Mint kiderült, tévedtünk. Azóta, még ha elhúzódó tárgyalásokat követően is, de sikerült a Hungaroton jogutódával (Fotex Kft.) licencszerződést kötni, amelyben a kiadó térítésmentesen, időbeni korlát nélkül és az egész világra engedélyezte a Bartók-szignál felhasználási jogát.

Repríz, a Zenetudományi Intézet podcast-sorozata

ReCap: the podcast series of Budapest’s Institute for Musicology

Hangmérnök: Buzás Attila

Logó: Vizinger Zsolt

A szerkesztőség tagjai: Németh Zsombor és Lipták Dániel

Főszerkesztő-műsorvezető: Németh István Csaba

Felelős kiadó: az ELTE HTK Zenetudományi Intézetének igazgatója, Richter Pál

© Repríz, a Zenetudományi Intézet podcast-sorozata (2025)

• 2025
• Repríz