Hírek, események |
|
|
|
|
Musical Discourses on the National Idea in 19th and 20th Centuries: Music Historiography and Criticism Revisited ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem és Haydn terem, 2025. december 4–5., csütörtök–péntek 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Az ELTE HTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztálya és az International Musicological Society Study Group Music and Cultural Studies kétnapos nemzetközi konferenciát tart a kulturális nemzetépítés 19. és 20. századi zenei diskurzusairól a zenetörténetírásban és zenekritikában. Az esemény egyben tisztelgés a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója előtt.
A program és további információk a konferencia honlapján érhetők el.
A konferenciát személyes részvétellel tartjuk, ám az előadásokat a Zenetudományi Intézet Zoom-alkalmazáson keresztül, élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az Intézet honlapján elérhetővé teszi. Valós idejű közvetítéshez a programban szereplő linkekre kattintva tud kapcsolódni pár perccel az esemény megkezdése előtt.
Az ELTE HTK ZTI Régi Zenetörténeti Osztálya és a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport nagy örömmel adja hírül, hogy megjelent a kutatócsoport tagja, Szoliva Gábriel monográfiája az esztergomi székesegyház 13. századi kottás breviáriuma (Breviarium notatum Strigoniense) második, szanktorále kötetének rekonstrukciójával. A rekonstrukció alapjául a kódexnek a zágrábi Metropolitanska knjižnica Zagrebačke nadbiskupije régikönyves gyűjteményében 2019-ben fölfedezett, 15–17. századi nyomtatványok borítójának megerősítéséhez fölhasznált 258 töredéke szolgált, kiegészülve a breviáriumból származó további 14, zágrábi és budapesti könyvtárakban megtalált fragmentummal. A hasonmás kiadást kísérő háromnyelvű (magyar, angol és horvát) tanulmány magába foglalja a fragmentumokon fönnmaradt tartalom aprólékos filológiai, liturgia- és dallamtörténeti elemzését, amelynek segítségével a kódex biztonsággal elhelyezhető a középkori Magyarország gregorián forrásainak láncában. Mellékszálként arra a 17. század végi könyvkötői munkamódszerre is fény derül, amelynek során a kódexet Zágrábban földarabolták, s lapjait a helyi székesegyházi könyvtár nyomtatványainak tábláira ragasztották.
Ahogy a szerző fogalmaz a kötet Előszavában, a kódex „egy képzeletbeli kapu, amelyen keresztül beléphetünk a középkori esztergomi székesegyház kórusába, a káptalan zsolozsmájának helyszínére, sőt dallamainak megszólaltatásával benyomást szerezhetünk az egykori »hangzó katedrálisról«.”
A kötet megszületéséhez szükséges kutatást az MTA Lendület és Mecenatúra programjai, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapja támogatta. A szerző és a szerkesztő külön háláját fejezi ki Freund Tamásnak, az MTA elnökének, Oberfrank Ferencnek, az MTA köztestületi igazgatójának és Monok Istvánnak, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatójának a könyv megjelentetésében nyújtott hathatós támogatásukért is.
A Musicalia Danubiana sorozat 27. köteteként Czagány Zsuzsa szerkesztésével napvilágot látott kiadvány a Penna Bölcsész Könyvesboltban kapható (1053 Budapest, Magyar utca 40), illetve az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen rendelhető.
Amint az a címéből is kiderül, a konferencia tematikus vezérfonala a 13. századi francia liturgikus zene közép-európai (elsősorban csehországi) recepciója volt. A téma nagyonis aktuális, és jól beleillik abba a folyamatba, amely az elmúlt évtized digitális forrásbősége és nyílttá váló publikációs rendszere következtében a Rajnától keletre művelt tudományos kutatás horizontjának soha nem tapasztalt kitágulásához vezetett. Többek között ahhoz, hogy a magunk tudományterületén újra föltegyünk néhány alapvető, egy-egy térség és hagyomány eredetét feszegető kérdést, s hosszú ideje rögzült teóriák érvényességét vonjuk kétségbe. Például azt, hogy az ezredforduló táján születő, hagyományosan német orientációjúnak tekintett közép-európai egyházak liturgikus zenéjét ne csak (dél)német, hanem mondjuk francia és/vagy olasz mintákra vezessük vissza. A dolog persze árnyaltabb annál, minthogy egyszavas válaszokat adjunk az eredetkérdésekre, s az is igaz, hogy a magyarországi gregoriánkutatás mindig is számolt a német nyelvterületen kívülről érkező hatások lehetőségével.
A Magyar Zenetörténeti Osztály szervezésében 2025. december 10-én, szerdán 14 órakor kerül sor a digitális kritikai közreadások tematikájában szervezett online workshop-sorozat negyedik eseményére, amelyen
Kateryna Schöning, PD Dr (University of Vienna) és
Ilias Kyriazis, MMus, MA, MLS (Austrian National Library) mutatják be a
E-LAUTE
An Electronic Linked Annotated Unified Tablature Edition című projektet.
A részletes meghívó itt tölthető le.
A Zoom-meetinghez a linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény megkezdése előtt (Meeting ID: 769 044 1289. Passcode: ELTEBTK. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik).
Különleges konferenciát rendezett a Bartók Archívum a „hitelesség” kérdéséről a zenei közreadás területén, neves külföldi kutatók közreműködésével – melynek gondolatát a Bartók-összkiadás előkészítése és tíz évvel ezelőtt bejelentett kiadása alapozta meg és tette aktuálissá (G. Henle Verlag, München és Editio Musica Budapest). Az 2025. november 14–15-én az ELTE HTK Zenetudományi Intézetében tartott szimpózium Mozarttól Bartókig és a forráskutatástól a hagyományos zenei repertoárig igen gazdag és sokszínű tematikát kínált. Bár a konferencia elsődlegesen a „hiteles közreadás” fogalmának illetve megvalósítása feltételeinek és lehetőségeinek vizsgálatát tűzte ki célul, a négy ülésszak előadásai sokféle megközelítésben járták körül a „hitelesség” kérdését.
Gilányi Gabriellát, a Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályának tudományos főmunkatársát nemrég megjelent kötete kapcsán – Töredéktől a műhelyig. Egy 15. századi Graduale Strigoniense rekonstrukciója – debütáló műsorvezetőnk, Lipták Dániel kérdezi a középkori magyar és európai gregorián, ill. a töredékek kutatásáról. A Repríz alapkoncepciójának megfelelően az érdeklődők szélesebb körének szánt, közvetlen hangvételű és személyes mozzanatokat is felvillantó tudománynépszerűsítő beszélgetés érinti a zenei fragmentológia munkamódszerét: a liturgikus tartalom, a dallamanyag és a kottaírás elemzését, melyet a hordozókönyv interdiszciplináris megközelítése egészít ki. Szóba kerülnek a töredékek felfedezésének hagyományos módszerei (a történelmi Magyarország területén lévő könyv- és levéltárakba tett kutatóutak) és olyan új lehetőségei, mint pl. a töredékkutatás szakértőinek szóló Twitter-csatornák.
|
|
Mingshanwang: Articulating Bach: Approaching the Unwritten in Bach’s Keyboard Concertos through Historical Sources and Modern Interpretation on the Piano and Harpsichord – Lecture Recital ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. november 19. csütörtök, 13 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
2025. október 21-én az ELTE-HTK Zenetudományi Intézete múzeumi tárlatvezetéssel egybekötött hangversennyel ünnepelte Liszt Ferenc születésének 114. évfordulóját. Kéry János zongoraművész, a Zeneakadémia tanára Liszt Transzcendens etűdjeit adta elő.
Liszt, bár 1811. október 22-én a magyarországi Doborjánban látta meg a napvilágot, hazai közép- és felsőfokú zenei oktatási intézmények hiányában külföldön igyekezett megszerezni a tehetségéhez méltó képzettséget, majd felnőttként is nagyrészt hazájától távol tevékenykedett. Magyarországra 1839 karácsonyán, pozsonyi és pesti koncertmeghívásra tért vissza először, és ettől kezdve haláláig ápolta honfitársaival a „hű rokoni” szálakat. A kapcsolatot a magyar politikai és intellektuális elit kezdeményezte, de annak fenntartására és széleskörű bővítésére Liszt maga is vágyott. A két fél együttműködésének legfontosabb eredményeként 1875-ben megalakult a Királyi Zeneakadémia, amely Liszttel és Erkel Ferenccel az elnöki és az igazgatói székben és a zongoratanszakon, majd a rövidesen felálló számos további tanszakkal együtt néhány évtizeden belül már képes volt a magyar tehetségek magas szintű hazai képzésének biztosítására. Liszt és honfitársai gazdag kapcsolati hálójába is bepillantást nyújt a Magyar ábránd: Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában című kiállítás, amelyet Kim Katalin vezetésével a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársai készítettek és ez alkalommal is ők mutattak be az érdeklődőknek.
|
|
|
Concepts and Criteria of “Éditions authentiques” in Music ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. november 14–15., péntek–szombat 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A Bartók Archívum neves külföldi kutatók közreműködésével kétnapos nemzetközi konferenciát tart a “hitelesség” kérdéséről a zenei közreadás területén.
A konferencia részletes programja elérhető a linkre kattintva.
Mi történik, amikor a hangzás maga válik kérdéssé, párbeszéddé, új nyelvvé?
Dalos Anna zenetörténész könyvében, Ajtón lakattal – Zeneszerzés a Kádár-kori Magyarországon, a korszak zenéjét, gondolkodásmódját és fordulópontjait idézi meg. A művek nemcsak koruk tükrei, hanem a zenei gondolkodás útkeresésének pillanatai is. A kötet most angol nyelven, átdolgozott kiadásban is megjelent (With a Lock on the Door. New Music in Hungary (1956–1989), Berlin: Peter Lang, 2025), így a nemzetközi közönség számára is láthatóvá válik ez az izgalmas, sokszínű zenei világ.
A szerzővel Bándoli Katalin, a FSZEK Zenei Gyűjteményének vezetője beszélget arról, hogyan alakult át a magyar zeneszerzés gondolkodása, milyen új hangzások és formák születtek, és mit hallhatunk ma ezekből a művekből.
A programot zenei részletek kísérik, hogy a közönség együtt fedezhesse fel a korszak zenéjének különleges hangulatát.
Helyszín: FSZEK Ötpacsirta Szalon, Budapest VIII. kerület, Ötpacsirta utca 4.
Iődpont: 2025 november 14. péntek, 18 óra
A belépés ingyenes, de a részvételhez előzetes regisztráció szükséges. További információk az esemény Facebook oldalán találhatóak.
|
|
Kiállítás Dévai Tibor emlékére ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Zenetörténeti Múzeum, 2025. november 11., kedd, 16 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
2025. november 11-én, kedden 16 órakor a Zenetörténeti Múzeum megnyitja a Dévai Tibor zongoraművész és pedagógus hagyatékát bemutató kamarakiállítást.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Hivatása: Kutató című interjúsorozatának hetedik adásában Somfai László zenetörténészt kérdezi életéről, munkásságáról és a Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának történetéről kollégája Vikárius László.
Somfai László, a Zenetudományi Intézet kutatóprofesszora, a Bartók tematikus műjegyzék szerkesztője, a Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása alapító szerkesztője. A hazai muzikológia és a szakmai képzés területén évtizedek óta meghatározó személyiség. 1972-től több mint három évtizeden át vezette a Bartók Archívumot. A Haydn-kutatás és a zenei forráskutatás terén elért eredményei révén a nemzetközi zenetudomány legjelentősebb kutatói közé tartozik.
Őt kérdezi Vikárius László, a Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Bartók Archívum jelenlegi vezetője, aki Somfai László tanítványaként és munkatársaként több évtizede dolgozik vele együtt.
Forrás: ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja
Többéves kutatás eredményeként 2025 októberében megjelent Szabó Ferenc János az Eternola Mechanikai Rt. történetét és diszkográfiáját feltáró kötete a Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány kiadásában, a kiadó magyar diszkográfiasorozatának folytatásaként. Az Eternola Mechanikai Rt. története és jellegzetesen 1920-as évekbeli repertoárja az 1980-as évek óta vonja magára a magyar hanglemeztörténet kutatóinak figyelmét, hangfelvételei iránt pedig a 2010-es évek végétől kezdődően már a nemzetközi diszkográfiai kutatás is érdeklődni kezdett. A Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum tudományos munkatársának kötete az Eternola Mechanikai Rt. történetének és hanglemezeinek első monografikus összefoglalása. A könyv első része egy részletes tanulmány, amely bemutatja az Eternola Mechanikai Rt. történetét, nemzetközi kapcsolatrendszerét, illetve elemzi a cég repertoárját. E tanulmány mintegy bevezetőként szolgál a kötet nagyobb részét kitevő diszkográfiához, amelyet a szerző a magyar és külföldi gyűjteményekben fennmaradt eredeti lemezek, valamint a magyar és jugoszláv lemezkatalógusok és más szekunder források alapján állított össze. Bár maga a cég csak rövid ideig létezett – nem élte túl a gazdasági világválságot –, s mindössze kettő dokumentálható hangfelvételi ülést tartott, a Trianon utáni Magyarország első önálló lemezcégeként mégis fontos mind a magyar hanglemeztörténet, mind pedig a zenetörténet szempontjából.
Ferenczi Ilonával a Csáti Graduál, az első magyar nyelvű kéziratos protestáns graduál kritikai kiadása kapcsán beszélget a Repríz főszerkesztő-műsorvezetője, Németh István-Csaba. A podcast-beszélgetés diakronikus, majd szisztematikus nézőpontból tekinti át a magyar gregoriánt. A történeti szál a 16. század közepén, a Reformációt követően a gregorián-alapú anyanyelvű gyülekezeti énekek kialakulásával indul. Foglalkozik a források – Huszár Gál énekeskönyveinek, az egy műhelyből való Ráday, Batthyány és Óvári Graduál, végül az Öreg Graduál – egymáshoz való viszonyával. Majd eljut az 1674-es eperjesi vértörvényszék után meggyengülő protestáns egyházakhoz, amelyek lemondtak a gregorián-éneklés gyakorlatáról. De utóéletről is beszélhetünk: a szóban forgó historikus liturgia ugyanis a mai keresztény felekezetek közös, bármikor feleleveníthető örökségeként is releváns. A katolikus énekeskönyv készítésekor a szerkesztők a protestáns graduálokhoz nyúltak vissza az 1980-as években, mert hiszen a katolikusok számára nem állt készen használható fordítás – jegyzi meg Ferenczi Ilona. A mélyebb összefüggések szintjén pedig felmerül az idegen nyelven (latinul, németül) ill. az anyanyelven való éneklés eltérő szöveg-percepciójának kérdése. Erre rímelnek a Zenetudományi Intézet nagy sorozatainak (Magyar Népzene Tára, Musicalia Danubiana, Studia Musicologica) korábbi, latin nyelvű címoldalai, melyek manapság, az angol nyelv hegemóniájának korában szinte már furcsának hatnak.
Nagy László hagyatékának bemutatása és rekontextualizálása céljából 2025. november 3-4-én az MNMKK PIM tudományos konferenciát szervez. A konferencián Intézetünk munkatársa, Tari Lujza is előad.
A 100 éve született Nagy László költő, műfordító, képzőművész 1959-ben szülőfalujában, Iszkázon és környékén népdalokat, népszokásdallamokat, mondókákat, gyermekjátékdalokat és számos más műfajú népzenei anyagot gyűjtött. A költő népköltészethez, népzenéhez kötődése korának költőtársaihoz képest is mélyebb. Zeneismeretéről, Bartók iránti tiszteletéről több írása tanúskodik, s a magyar és más népek népi költészetről írt esszéivel, tanulmányaival is messze kitűnik.
Lampert Vera és Biró Viola, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának egykori, illetve jelenlegi munkatársai előadást tartottak Bostonban a Bartók-összkiadás legújabb, az előadók közreadásában megjelent, Bartók valamennyi énekhangra és zongorára írt népdalfeldolgozását tartalmazó kötetéről (10. kötet, München–Budapest: Henle Verlag és Editio Musica Budapest Zeneműkiadó, 2024). Az október 20-án a Bostoni Egyetemen, illetve október 21-én a Harvard Egyetemen tartott két előadást a Bostoni Egyetem zeneszerzéstanára, Ketty Nez kezdeményezte, aki zongoristaként maga is kulcsszerepet vállalt a rendezvényen: Ann Moss énekesnővel a kötetből válogatott Bartók-műveket adtak elő az előadás zenei illusztrációiként, illetve az eseményt záró rövid hangverseny keretében. Az eseményt a Bostoni Egyetem muzikológia és etnomuzikológia tanszéke és bölcsészettudományi központja, valamint a Harvard Egyetem Milman Parry gyűjteménye, folklór és mitológia akkreditációs bizottsága, és zenei tanszéke szervezte, és a Bartók Archívum támogatásával valósult meg.
|
|
LISZT TRANSZCENDENS 200 – KÉRY JÁNOS zongoraművész hangversenye ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók Terem, 2025. október 21. kedd, 17 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A hangversennyel a 12 Transzcendens etűd 1826-os első változatának kiadására emlékezünk a közelgő 200. évforduló alkalmából.
A koncert előtt 16:00 órától a Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában kiállításvezetésre kerül sor a Magyar Zenetörténeti Osztály Magyar ábránd. Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában című kiállításában.
Az eseményt a Nemzeti Kulturális Tanács és a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében október 25-én, szombaton megnyílnak a Zenetörténeti Múzeum máskor rejtett terei: 10 órától, illetve 11:30-tól Gömöri-Csonka Szilvia restaurátor avatja be hivatása műhelytitkaiba az érdeklődőket, 14 órától pedig Horváth Orsolya művészettörténész vezeti körbe a látogatókat az Erdődy palotában.
Előzetes regisztráció: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
|
|
Paweł Gancarczyk: The Lviv Fragments, Josquin des Prez, and Matthias Corvinus ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. október 16. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A Peter Lang Kiadó gondozásában látott napvilágot Dalos Anna, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet tudományos tanácsadója munkája az 1956 és 1989 közötti magyar zeneszerzés történetéről (With a Lock on the Door. New Music in Hungary, 1956–1989). A monográfia, amely a 2020-ban megjelent Ajtón lakattal. Zeneszerzés a Kádár-kori Magyarországon című kötet jelentősen átdolgozott változata, az új zenével kapcsolatos diskurzusokat vizsgálja az időszak teljes új zenei repertoárjának bevonásával. A munka áttekintést nyújt azon zeneszerzői technikák és gondolkodásmódok recepciójáról, amelyek a több mint három évtized folyamán tevékenykedő négy zeneszerző-nemzedék műveiben megjelennek. Szó esik benne a dodekafónia, a szerializmus, az elektronikus zene, a posztszerializmus, az experimentalizmus, a minimalizmus, a neostílusok, a neokonzervativizmus fogadtatásáról, a nyugathoz és a kelethez való kreatív viszonyról, továbbá a magyar zeneszerzés egyéni sajátosságairól, például a nemzeti zene fogalmának alakváltásairól. A könyv nemcsak elemzi az adott időszakban írt műveket, hanem a kortárs kritikai befogadás kontextusában is értelmezi azokat, felhasználva a zeneszerzők egyidős megnyilatkozásait vagy későbbi visszaemlékezéseit is.
