Hírek, események


 Tudományos fórum >>>

A BTK Zenetudományi Intézet székháza 2022. november 1. és 2023. március 31. között technikai okok miatt zárva tart. Az Intézet munkatársai csak emailen érhetők el. Kérjük szíves megértésüket!

 

A zárás csak az Intézetre vonatkozik, a Zenetörténeti Múzeum továbbra is nyitva tart, hétfő kivételével naponta 10–16 óra között!

A Zenetudományi Intézet a mai formájában 1974-ben jött létre, története ugyanakkor szervesen magába foglalja a Magyar Tudományos Akadémia által alapított jogelőd kutatóhelyekét, a Bartók Archívumét és a Népzenekutató Csoportét is. 2023-ban több olyan évfordulóról is megemlékezünk, amelyek ezekhez a kutatóműhelyekhez kötődnek. 70 éve alakult meg Kodály Zoltán vezetésével a Népzenekutató Csoport, 60 éve hunyt el Lajtha László zeneszerző, a modern magyar népzene- és néptánckutatás egyik meghatározó alakja, 50 évvel ezelőtt a Bartók Archívum alapító igazgatója, Szabolcsi Bence zenetörténész, akadémikus, és 40 éve távozott a magyar és nemzetközi néptánckutatás vezéregyénisége, a Népzenekutató Csoport, majd a Zenetudományi Intézet vezető néptánckutatója, Martin György.

 

A Zenetudományi Intézet az évfordulók alkalmából tudományos konferenciát szervez, amelynek témái elsősorban a Népzenekutató Csoport történetét és tevékenységét, illetve Lajtha László, Szabolcsi Bence és Martin György életművét ölelik fel. Olyan előadásokat várunk, amelyek

 

  • a Népzenekutató Csoport máig tartó történetét, tudományos kutatásainak jellemző irányait és módszereit vizsgálják,
  • működésének és munkatársainak magyar és külföldi kutatókkal, kutatóműhelyekkel, illetve más tudományterületekkel – köztük a zene-, néprajz- és irodalomtudománnyal – való kapcsolatrendszerét tárják fel,
  • vagy kifejezetten Lajtha László, Szabolcsi Bence, illetve Martin György zenetudományban, népzene- és néptánctudományban betöltött szerepével, tudományos közéleti hatásával foglalkoznak.

 

A konferencia időpontja:

2023. november 30–december 1.

 

Szervezői:

Richter Pál

Riskó Kata

Varga Sándor

 

A legfeljebb 250 szavas jelentkezéseket 2023. március 31-ig kérjük elküldeni a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.

 

A konferenciafelhívás itt tölthető le.

liszt nla 1Liszt Ferenc zenei életműve mintegy 700, egy vagy több változatban fennmaradt kompozíciót számlál. A teljes életmű kritikai kiadására eddig két kísérlet történt. Az első avagy „régi” összkiadás Carl Alexander szász-weimar-eisenachi nagyherceg kezdeményezésére indult meg 1907-ben. A nívós, felerészben Liszt-tanítványokból álló közreadó gárda és a zenei összkiadásokban nagy tapasztalattal rendelkező lipcsei kiadó, a Breitkopf & Härtel együttműködésében 1936-ig az életmű egyharmada vált hozzáférhetővé igényes kiadásban. A kényszerűen abbamaradt munka 1970-ben indult újra, a modern kritikai kiadásoktól elvárt elvek alapján.

Az Új Liszt Összkiadás 1970-től Gárdonyi Zoltán és Szelényi István, 1973-tól Sulyok Imre és Mező Imre, 2009-től Kaczmarczyk Adrienne vezetésével folyt az Editio Musica Budapest Zeneműkiadónál. 2021-ig a mintegy 350 kompozícióból álló szólózongora-életmű túlnyomó része, többek közt számos, kéziratból előkerült, addig ismeretlen kompozíció látott napvilágot. A kutatási és közreadási feladatokat a Nemzeti Kulturális Tanács támogatásának köszönhetően 2021. szeptember 1. óta a BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályán megalakult Liszt kutatócsoport végzi. A Kaczmarczyk Adrienne vezetésével működő kutatócsoport amellett, hogy befejezi a szólózongoraművek két sorozatát, a következő tíz év során elkészíti a zongorára és zenekarra írt művek, valamint a kétzongorás kompozíciók kritikai kiadását.

Liszt kétzongorás művei közül a sorozat 1. kötetében két kompozíció jelent meg. A Grand duo Liszt egyetlen olyan műve, amely eleve erre a hangszerösszeállításra íródott. A 23 éves zeneszerző három Mendelssohn-zongoradarabra alapozta művét, amelyeket a Dalok szöveg nélkül 1832-ben kiadott 1. füzetéből választott ki. Noha a duót Liszt és Chopin 1834. december 25-én bemutatta Párizsban, Liszt a kedvező fogadtatás ellenére sem publikálta szerzeményét. A ránk maradt autográf munkakézirat, a kompozíció helyenként hiányos, kidolgozatlan második fele számos szövegkritikai kérdést vet fel (ld. pl. a kötet 48. oldalát). A kötetben kiadott másik kompozíció Schubert ún. Wanderer-fantáziája, amelyet Liszt 1851-ben zongorára és zenekarra, majd legkésőbb 1855-ig két zongorára írt át. Az eredeti Schubert-művet ő ismertette meg még a bécsi koncertlátogatókkal is az 1840-es évek második felében. Lisztet nemcsak a fantázia szépsége ragadta meg; a Schubert-mű mintául szolgált saját kompozíciós módszeréhez, a weimari alkotókorszakában (1848–1860) kidolgozott és emblematikussá vált ún. egybekomponált ciklikus formához.  

A két kompozíciót Sas Ágnes adta közre, a keletkezés- és bemutatástörténetet feldolgozó előszót Kaczmarczyk Adrienne írta, a kritikai jegyzeteket a két szerző közösen jegyzi. A három nyelvű kötet az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó gondozásában jelent meg.

 

liszt nla 1 liszt nla 1 liszt nla 1 liszt nla 1

jan24

 

SZABOLCSI BENCE-emlékülés

MTA Székház Felolvasóterem, 2023. január 23. hétfő 14:00

1051 Budapest, Széchenyi István tér 9., I. emelet

 

szabolcsi benceA Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya és a Zenetudományi Bizottság tisztelettel meghívja Önt a zenetörténész akadémikus halálának 50. évfordulója alkalmából rendezett SZABOLCSI BENCE-emlékülésre.

 

14.00: Somfai László, az MTA rendes tagja, elnök: Emlékezés Szabolcsi Bencére

14.10: Tallián Tibor, az MTA rendes tagja: Kodály, Szabolcsi és a Fontes Musicae Hungaricae

14.40: Dalos Anna, az MTA doktora: Szabolcsi, Zsdanov, 1948

 

15.10: Szünet

 

15.20: Demeter Tamás, az MTA doktora: Zenei köznyelv és zenei stílus

15.50: Péteri Lóránt PhD: Kelet-, Külső- és Közép-Európa – régiók Szabolcsi Bence életében és írásaiban

 

Az emlékülés meghívója itt érhető el.

2022. december 7-én online, a ZOOM keretében került sor a Bölcsészettudományi Kutatóközpont intézeteiben működő három- és ötéves Lendület kutatócsoportok, köztük a Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályán 2019 októberében Czagány Zsuzsa vezetésével megalakult, a középkori kottás kódextöredékek föltárásával, szisztematikus földolgozásával és online megjelenítésével foglalkozó Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport értékelésének záró eseményére. Az eseményen a kutatócsoportok vezetői a bölcsészet- és társadalomtudományok egy-egy területének képviselőiből összeállított Lendület Zsűri előtt rövid prezentáció kíséretében mutathatták be kutatásukat és számolhattak be annak eredményeiről. A bemutatót hosszú folyamat előzte meg: a vezetők által benyújtott terjedelmes, a kutatás célkitűzéseit, módszereit, eredményeit összefoglaló, a hazai és a nemzetközi tudományosságban kiváltott hatására részletesen kitérő írásos beszámolót három anonim szakértő bírálta el. A Lendület Zsűri mindezek alapján, valamint a prezentációt figyelembe véve hozott döntést a kutatócsoportok minősítéséről. Nagy örömünkre szolgált, hogy e folyamat végén a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport a legmagasabb kiváló minősítést kapta. A mára kilenc tagúvá bővült csapat (Czagány Zsuzsa, Enyedi Mózes, Gilányi Gabriella, Göbölösné Gaál Eszter, Meszéna Beáta, Nagy Torma Julianna, Szoliva Gábriel, Tóka Borbála, Varga László Dávid) a projekt fennmaradó két évében tovább folytatja a magyarországi és határon túli könyvtárakban, levéltárakban, muzeális gyűjteményekben őrzött középkori hangjelzett fragmentumok helyszíni feltárását, a töredékek és hordozóik, dallamaik és kottaírásaik elemzését, az összetartozó töredékek, töredékcsaládok, sőt teljes források rekonstrukcióját.

digitalis zenei fragmenteologia kutatocsoport 2023 1 digitalis zenei fragmenteologia kutatocsoport 2023 2 digitalis zenei fragmenteologia kutatocsoport 2023 3 digitalis zenei fragmenteologia kutatocsoport 2023 4

Az év utolsó napján, 2022. december 31-én, szombaton délután 16:33-tól vetíti az M5 televíziós csatorna a Penna – az élő bölcsészet magazinja utolsó, 10. részét.

Milyenek voltak az ókori ünnepi szokások? Hogyan lehet kutatni a moldvai Magyarfalu hitéletét? Mit tartalmaznak Erkel Ferenc operáinak összkiadásai? Milyen ünnepi énekeket és verseket találhatunk a régi magyar irodalomban? Az epizódban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ. 

Bővebben ...

jan24

 

Magyarország zenetörténete a 19. században. A BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának kutatástörténeti konferenciája id. Ábrányi Kornél születésének 200. évfordulója alkalmából

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Ötpacsirta Szalon, 2022. december 19. hétfő 10:00–17:30

Budapest VIII. kerület, Ötpacsirta utca 4.

Magyarország zenetörténete a 19. században

 

A BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztálya egynapos évfordulós emlékülést szervez id. Ábrányi Kornél, Legánÿ Dezső és Németh Amadé tiszteletére. 

Az emléknap személyesen és online részvétellel is látogatható.

 

A konferencia meghívója és részletes programja letölthető az alábbi linkekre kattintva:

Meghívó

Program

Programfüzet

 

A konferenciát a BTK Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben a Magyar Zenetörténeti Osztály honlapján is elérhetővé teszi. A valós idejű közvetítéshez a Zoom-alkalmazásban az alábbi adatokkal tud csatlakozni:A konferenciát a BTK Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben a Magyar Zenetörténeti Osztály honlapján is elérhetővé teszi. A valós idejű közvetítéshez a Zoom-alkalmazásban az alábbi adatokkal tud csatlakozni:

Meeting ID: 872 6899 5779       Passcode: 775192

Bartók Béla hagyatékának precíz feldolgozásával nemcsak a géniusznak, de a saját önbecsülésének is tartozik a nemzet. Mi mindenre terjed ki ez a bonyolult filológiai munka, kik végzik és hogyan, és mit láthat ebből a közönség?

 

Forrás: magyarnarancs.hu

December 1-jén Kodály Zoltán és a magyar tehetség címmel tartott előadást Kecskeméten, a Katona József Könyvtárban Dalos Anna zenetörténész, a BTK Zenetudományi Intézete 20-21. Századi Magyar Zenei Archívumának vezetője. Az előadás egy három részes zenetörténeti sorozat első alkalma volt, amelyet a megyei könyvtár és a Magyar Kodály Társaság kecskeméti tagcsoportja közösen szervezett a zeneszerző születésének 140. évfordulója tiszteletére.

A rendezvényről a hiros.hu beszámolója itt olvasható. 

 

Forrás: abtk.hu

jan24

 

Tallián Tibor: Kodály és a zenetörténet – Székfoglaló előadás

MTA Székház Felolvasóterem, 2022. december 12., 11:00

1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

 

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya tisztelettel meghívja Önt Tallián Tibor, az MTA rendes tagja „Kodály és a zenetörténet” címmel tartandó székfoglaló előadására.

 

Bővebb információk az MTA honlapján érhetők el.

 

A meghívó letölthető ezen a linken.

2022. november 26-án Újvidéken került sor a vajdasági szlovák muzikológusok és muzsikusok rendes évi konferenciájára, 18. Konferencia muzikológov a hudobných odborníkov – Slovenská hudba vo Vojvodine 2022 – Zbierky slovenských ľudových piesní na Dolnej zemi – komparácia címmel, szlovákiai, romániai, bulgáriai, horvátországi és szerbiai kollégák részvételével.

Bővebben ...

Penna – az élő bölcsészet magazinja nyolcadik adását 2022. november 20-án, vasárnap délután 15 óra 13 perces kezdettel vetíti az M5 televíziós csatorna

Hogyan élhettek az első földművelők a Dunántúlon? Miként kutathatók a népmesék? Milyen új eredményei vannak a mohácsi csata kutatásának? Mit gyűjt a Magyar Filozófiai Archívum? Az epizódban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Bővebben ...

2022, az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója számos konferenciát hívott életre, ezek közé tartozott a Bölcsészettudományi Kutatóközpont intézetei részvételével a Magyar Tudományos Akadémián, a Magyar Tudomány Ünnepe sorozat keretében megtartott Aranybulla 800 konferencia is.

A tanácskozás középpontjában nem az Aranybulla, azaz a kiadásához vezető út, a szöveg elemzése állt, hanem az a szellemi és építészeti környezet, amelyben a törvény megszületett, valamint az a hatás, amelyet évszázadok alatt kifejtett. Az előadások jól szemléltették az egyes intézetekben folyó kutatások összetartozását, továbbá a bölcsészettudományok mellett a természettudományok és az informatika kínálta lehetőségeket is felhasználták.

Kim Katalin, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, az intézet igazgatóhelyettese „Díszmű” Ferenc József és Erzsébet 1857-es nemzeti színházi látogatása alkalmából. Erkel Ferenc – Franz Doppler – Karl Doppler: Erzsébet című előadása az opera komponálásának és bemutatójának körülményeit, fogadtatását és elfeledését, és mindezek hátterét mutatta be. Ferenc József 1857-es országjárásának látványos előkészületei közül kiemelkedik az a zárt körű pesti nemzeti színházi előadás, amelyen a társulat három zeneszerzőjének ez alkalomra komponált operáját, az Erzsébetet mutatták be. Az igazgató, gróf Ráday Gedeon meglehetősen későn döntötte el az alkalmi üdvözlő zenemű megíratását, innen ered a darab többszerzősége. Az Erzsébet lelkes fogadtatásának ugyanakkor politikai felhangja is volt.

További részletek és videó az eseményről a BTK honlapján!

somfai laszlo 20222022. november 10-én az ELKH Természettudományi Kutatóközpont konferenciatermében átadták az ELKH 2022. évi tudományos díjait. Somfai László a BTK Zenetudományi Intézet munkatársa kutató professor emeritus címet vehetett át.

Somfai László Széchenyi-díjas zenetörténész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa. A hazai muzikológia és a szakmai képzés területén évtizedek óta meghatározó személyiség. A Haydn-kutatás és a zenei forráskutatás terén elért eredményei révén a nemzetközi zenetudomány legjelentősebb élő alakjai közé tartozik. Bartók Béla zenei hagyatékának nemzetközileg is elismert szaktekintélye. 1972-től több mint három évtizeden át vezette a Bartók Archívumot, munkájával jelentősen hozzájárult a 2016 óta folyamatosan megjelenő Bartók-összkiadás előkészítéséhez. A salzburgi Mozart-kutató Intézet és a kölni Joseph Haydn Intézet tagja. 1997 és 2002 között a Nemzetközi Zenetudományi Társaság, valamint a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnöke volt. Az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémia külföldi tagja, illetve a Brit Akadémia levelező tagja. Tudományos munkáját számos díjjal és kitüntetéssel, többek között Széchenyi-díjjal, a Magyar Érdemrend középkeresztjével, Erkel Ferenc-díjjal és Akadémiai Díjjal ismerték el.

 A további díjazottakról a BTK honlapján olvashatnak!

jan24

 

Lajtha László írásai I-II. (Közreadja: Berlász Melinda. A közreadó munkatársai: Biró Viola, Ozsvárt Viktória. Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete - Rózsavölgyi és Társa kiadó, 2021.)  – Könyvbemutató

Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete, VIII. emeleti Tárgyalóterem, 2022. november 24., 14:00

1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4.

 

lajtha irasai konyvekHázigazdaként bevezetőt mond és a rendezvényt levezeti:
Balogh Balázs, a BTK főigazgatója.


A kötetet bemutatja: Riskó Kata, BTK Zenetudományi Intézet népzenekutatója, tudományos munkatársa.


Lajtha László A magyar siratókról című előadásának keletkezéstörténetét ismerteti: Berlász Melinda, a BTK Zenetudományi Intézete ny. főmunkatársa, a kötet közreadója.


Lajtha László A magyar siratókról című előadásából felolvas: Lipták Dániel, a Zenetudományi Intézet népzenekutatója, tudományos segédmunkatársa


Válogatás Lajtha László széki gyűjtéséből – előadják:

Sőregi Anna (ének), Lipták Dániel (hegedű), Árendás Péter (kontra) és Tímár Márton (nagybőgő).


Zárszó: Balogh Balázs, a BTK főigazgatója.

 

 

A könyvbemutatója meghívója itt érhető el.

A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport részvételével, a kutatócsoport cseh és szlovák társprojektjeivel együttműködve 2020-ban alakult Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online fórum következő eseményére kerül sor 2022. november 16-án 17.00 órakor. Az előadó ezúttal Elżbieta Witkowska-Zaremba, a Lengyel Tudományos Akadémia Művészeti Intézete zenetudományi részlegének nyugalmazott igazgatója, a középkori zeneelmélet egyik legkiválóbb kutatója. Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a meghívóban megadott linken lehet november 14-én 17.00 óráig.

 

A meghívó itt érhető el.

jan24

 

Ötvenöt esztendő. A BTK Zenetudományi Intézet ünnepi konferenciája a 80 éves Berlász Melinda, Domokos Mária és Bereczky János tiszteletére

BTK Irodalomtudományi Intézet Klaniczay terem, 2022. november 17–18.

1118 Budapest, Ménesi út 11–13., Eötvös Könyvtár

otvenotesztendo konf plakat webA BTK Zenetudományi Intézet tudományos konferenciával köszönti három, több mint fél évszázada az intézményben dolgozó kutatóját, Berlász Melindát, Domokos Máriát és Bereczky Jánost, akik ebben az évben ünneplik 80. születésnapjukat.

 

A konferencia meghívója és részletes programja letölthető az alábbi linkekre kattintva:

Meghívó

Program

Programfüzet

 

A konferenciát a BTK Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az intézmény honlapján is elérhetővé teszi. A valós idejű közvetítéshez a Zoom-alkalmazásban az alábbi adatokkal tud csatlakozni:A konferenciát a BTK Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az intézmény honlapján is elérhetővé teszi. A valós idejű közvetítéshez a Zoom-alkalmazásban az alábbi adatokkal tud csatlakozni:

November 17. Csütörtök Meeting ID: 885 4267 3006 Passcode: 337535

November 18. Péntek Meeting ID: 867 8257 0642 Passcode: 554118

Zeneszerzok Ranki Borito vegleges BC 2 vágott page 0001 1Zeneszerzők szóban és írásban. Dokumentumok a 20. századi magyar zene történetéhez címmel új forrásközlő sorozatot indított a BTK ZTI 20–21. Századi Magyar Zenei Archívuma. Az első kötet Ránki György (1907–1992) zeneszerző, a Pomádé király új ruhája című opera, az Egy szerelem három éjszakája című musical és a Körhinta című film komponistája válogatott írásait tartalmazza a Zenetudományi Intézet tudományos segédmunkatársa, Ozsvárt Viktória közreadásában. A kiadvány egyaránt közöl rádióelőadásokat, referátumokat, tanulmányokat, utazási beszámolókat, emlékezéseket, interjúkat, leveleket, valamint verseket. A közreadott szövegek nagyobbik része mindeddig ismeretlen volt a szélesebb olvasóközönség számára, hiszen ezeket az írásokat kéziratos formában őrizte a komponista hagyatéka, amelyet a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum gondoz. A forrásközlő sorozat, amely a tervek szerint évente bővül egy-egy kötettel, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával jelenik meg. 

tisztaforras 2022 mehkerekA Tiszta forrás település címet 2022-ben a Békés (valaha Bihar) megyei Méhkerék nyerte el. A program történetében rendhagyó módon ezúttal nem a magyar népzenegyűjtés első évtizedei legnagyobbjainak: Vikár Bélának, Bartók Bélának, Kodály Zoltánnak vagy Lajtha Lászlónak valamely gyűjtőhelyére, hanem a magyar népzenei és néptáncmozgalomban kiemelkedő szerepet játszó román nemzetiségi településre esett a választás. Méhkerék ez évben ünnepli jeles táncos adatközlőjének, Nyisztor Györgynek, A népművészet mesterének születése 100., kitüntetése 50., valamint a Méhkeréki Népi Együttes megalakulásának 75. évfordulóját.

A román és magyar nyelvű emléktáblák elkészítését ezúttal a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata támogatta. A táblákat, illetve a Néprajzi Múzeumban és az MTA–Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Népzenei és Néptánc Archívumában őrzött, kiemelkedően gazdag méhkeréki folklóranyag digitális másolatait és teljes dokumentációját október 22-én Méhkeréken, emlékezetes gálaműsor keretében, Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, és Kozma György, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke adta át Tát Margit polgármester asszonynak.

Az eseményen bővebb beszámoló az alábbi linken olvasható.

cantuale kotetA Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályán működő Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport és a Magyar Pálos Rend közös kiadásában megjelent a Cantuale Paulinorum s. XVI – Zene- és nyelvtörténeti tanulmányok a Częstochowai pálos kantuáléról tanulmánykötet. A Czagány Zsuzsa (BTK ZTI Régi Zenetörténeti Osztály) és Sarbak Gábor (ELKH-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport) által szerkesztett könyv hat tanulmányt foglal magába, melyek a kantuále egy-egy tartalmi egységét, összetevőjét, különleges vonását veszik alaposan szemügyre.

A częstochowai pálos kolostor (Fényes Hegy – Clarus Mons – Jasna Góra) könyvtárában őrzött 16. századi liturgikus kottás papírkézirat egyszerre forrása a középkori és kora újkori magyar zene- és nyelvtörténetnek, de a lengyel kultúrhistória számára sem érdektelen. Minden bizonnyal Észak-Magyarország valamelyik pálos szerzetesházának szkriptóriumában másolták a 16. században, de még e század során átkerült a lengyel testvérkolostorba. 1601-ben már az új tulajdonos jegyezte be a birtoklás tényét a kéziratba: Is liber spectat ad montem clarum Czestochowiensem Anno Domini 1601.

A kézirat nem tartozik a késő középkori pompás kiállítású, igényes kivitelezésű díszkódexek sorába, s tartalmában, szerkezetében sem őrzi a korábbi liturgikus mise- és zsolozsmaforrások megszokott szigorú rendjét. Értékét és különleges vonzerejét éppen használati jellege adja; azt tartalmazza – mégha olykor kusza és esetlegesnek tűnő módon is –, amire az adott szerzetesi közösségnek az adott környezetben és időben a leginkább szüksége volt: gyakorlati útmutatást a napi zsoltározáshoz, a kiemelt ünnepek körmeneti énekeit, részletes és tagolt, énekeket és imádságokat magában foglaló gyászszertartást a haldokó utolsó kenetének fölvételétől a sírbatétel körüli cselekményekig, himnuszokat, szuffrágiumokat az egyházi év szerinti elrendezésben.

A kötet tanulmányai a kézirat tartalmi beosztásának megfelelően követik egymást: a kantuále teljes, apparátussal ellátott tartalomjegyzéke (Czagány Zsuzsa) és kottaírásainak áttekintése (Gilányi Gabriella) után külön fejezetek foglalkoznak a tonáriussal (Papp Ágnes), a himnuszokkal (Szoliva Gábriel), végül a kéziratban lejegyzett magyar nyelvű vendégszöveggel (Haader Lea). A kötet egyetlen nem magyar szerzője Jakub Kubieniec, a krakkói Jagelló Egyetem zenetudományi tanszékének professzora, aki a kantuále lengyel forráskörnyezetét tekinti át, elvégezve az egyes énektételek közép-európai összehasonlító vizsgálatát.

A könyv a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport által 2019-ben elindított Resonemus pariter. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez sorozat harmadik köteteként jelent meg. 2022 novemberére tervezett bemutatójára várhatóan 2023 áprilisában kerül sor a Zenetudományi Intézetben.

 

Cantuale 1 Cantuale 2 Cantuale 3

Cantuale 4 Cantuale 5

Penna – az élő bölcsészet magazinja hetedik adását 2022. október 23-án, vasárnap délután 15 óra 15 perces kezdettel vetíti az M5 televíziós csatorna. 

Milyen történeteket gyűjtenek a kutatók Kalotaszegen? Hogyan alakult a Kárpát-medence genetikai térképe? Hol találhatók a könyvillusztrátorként jól ismert Hincz Gyula faldíszítményei, azaz muráliái? Milyen értékes dokumentumokat találunk a Zenetörténeti Múzeum új Bartók-kiállításán? Az epizódban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Bővebben ...