|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Hírek, események |
|
2021. július 28-án különleges körülmények között zajlott le a Cantus Planus Research Forum a Nemzetközi Zenetudományi Társaság (International Musicological Society, IMS) Cantus Planus munkacsoportja szervezésében. Ez a munkacsoport a zenei medievistákat, szűkebb értelemben a gregoriánkutatókat, tágabban a középkor nyugati és keleti egy- és többszólamú magaskultúráival, valamint azok későbbi utóéletével foglalkozó zenetörténészeket fogja össze. A magyar zenei medievisztikát a fórumon a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport három tagja, Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel képviselte.
Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel
Az IMS Cantus Planus munkacsoportja konferenciáira két-háromévente kerül sor, a most lezajlott fórum valójában a csehországi Telč városában tavaly nyárra tervezett tudományos találkozót szerette volna valamelyest pótolni, áthidalva azt az időt, amely az IMS 2022-ben sorra kerülő athéni kongresszusáig, illetve a Cantus Planus Study Group következő, 2024-re előirányzott gödöllői konferenciájáig tart. A rendezvény nemcsak azért volt különleges, mert a virtuális térben zajlott – az elmúlt másfél évben ezt már megszokhattuk –, hanem azért, mert programjából hiányoztak a hagyományos előadások. A „20 perc előadás, 10 perc diszkusszió” szokványos egymásutánját egyetlen hétórás (délután 3-tól este 10-ig tartó) prezentáció-maraton helyettesítette, amelyben nem kevesebb mint 50 előadó mutatta be aktuális kutatási eredményeit fejenként 5 percben, legföljebb 3 diából álló prezentáció kíséretében.
Az időkereteket kétségkívül bosszantóan szűkre szabták. Ennek következtében az előadásokban máskor kötelező kutatástörténeti bevezetők, szakirodalmi összefoglalások és véleményütköztetések áttekintésének előadói tiszteletkörei föláldoztattak a gyorsaság és gördülékenység oltárán. Bár voltak kijelölt chairek, szerepük az „előadók” szűkszavú bejelentésére szorítkozott. A bemutatók között nem hangzottak el kérdések. Nem voltak párhuzamos szekciók és kávészünetek. Mindezek ellenére az eseménynek határozott előnyei is voltak. Bármilyen furcsán hangzik, az 5 perc végső soron nem bizonyult kevésnek. Rákényszerítette az előadókat, hogy az általuk kiválasztott egyetlen tudományos eredményről valóban sallangmentesen, a lényegre összpontosítva beszéljenek. Persze nemcsak nekik kellett gyorsnak lenniük, de a reagálóknak is. Bár nem volt kijelölt vitaidő, a Zoom-rendszer chat-funkcióját maximálisan kihasználva aktív háttérbeszélgetést lehetett folytatni. A résztvevők ezt meg is tették: a csoportos és privát véleménycserék, az olykor „egymás szavába vágva” lejegyzett hozzászólások és szakmai kiegészítések már-már családias-vitatkozós légkört teremtettek a virtuális porondon.
Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel előadásai a fórum Databases and Catalogues szekcióján belül összefüggő tematikus vonulatot alkottak, külön-külön egységekként mutatva be a Lendület-projekt keretében 2019 ősze óta folyó zenei szempontú töredékkutatás három központi fejezetét:
- a középkori magyarországi kottás kódextöredékek Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis weboldalát-adatbázisát és ennek összekapcsolását a Melodiarium Hungariae Medii Aevi Digitale online gregorián dallamkatalógussal (Czagány Zsuzsa)
- a 13. századi hangjelzett esztergomi breviárium (Breviarium Notatum Strigoniense) második kötetének rekonstrukcióját a zágrábi Érseki Könyvtárban megtalált 258 töredéke alapján (Szoliva Gábriel)
- és a középkori Magyarország kottás kódexeinek, kódextöredékeinek zenei írásjeleit rendszerező, összehasonlíthatóvá és kereshetővé tevő neuma.zti weboldalt (Gilányi Gabriella). .
A fórum teljes programja itt, a három magyar előadó prezentációi pedig itt érhetők el: Czagány Zsuzsa előadása, Szoliva Gábriel előadása, Gilányi Gabriella előadása.
