|
A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja. |
Hírek, események |
|
|
|
2016 május 27-29. között tarjuk az MTA BTK Zenetudományi Intézetének Bartók termében a következő rendezvényt: "Joint Annual Meeting of the Hungarian and Austrian National Committees in the ICTM”. A konferencia témája: Current Projects and Methods in Hungarian and Austrian Ethnomusicology — A Focus on Young Researchers, szervezők Sipos János és Bernd Brabec de Mori.
|
|
Két előadás „A magyarországi cantus planus az egyetemes zenetörténetben: Célok, módszerek, távlatok a 21. század elején” című projekt eredményeiből |
Tallián Tibort, az MTA doktorát, intézetünk korábbi igazgatóját, professor emeritusát az MTA levelező tagjává választották és Akadémiai Díjjal tüntették ki az MTA 187. közgyűlésén.
Ez alkalomból Tallián professzor úrnak a ZTI minden munkatársa szívből gratulál, további munkájához jó egészséget, erőt, jelentős eredményeket és sikereket kíván!
Ugyanekkor Richard Taruskin zenetörténészt, a Kaliforniai Egyetem professor emeritusát, a Zenetudományi Intézet kutatásainak nagyra becsült pártfogóját az MTA tiszteleti tagjává választotta.
|
|
2016. május 5. csütörtök 16 óra
MTA BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem
1014 Budapest, Táncsics M. u. 7.
|
|
2016. április 24-én, vasárnap 13 órakor mutatja be a Rózsavölgyi és Társa Kiadó a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében Tallián Tibor Bartók Béla című könyvét. A harmincöt éve megjelent monográfia bővített új kiadása a magyar zenetudomány egyik klasszikussá vált alkotását teszi ismét hozzáférhetővé.
|
|
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában 2016. március 31-én, csütörtökön 15:30-kor két kiállítást nyitnak meg Bartók Béla születésének 135. évfordulója alkalmából: „A zongorázó Bartók” és „Bartók és kortársai”. A megnyitón beszédet mond a kiállítások fővédnöke, Áder János, Magyarország köztársasági elnöke.
A nemzeti ünnep alkalmából Széchenyi-díjat vehetett át Paksa Katalin népzenekutató, az MTA BTK Zenetudományi Intézet professor emeritusa. Ezen kívül a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozatát vehette át Richter Pál, az MTA BTK Zenetudományi Intézet igazgatója és tudományos főmunkatársa. A kitüntetetteknek ezúton is gratulálunk!
|
|
Kerékfy Márton: Ligeti-hatások Kurtág György Vonósnégyesében |
|
|
Brauer-Benke József: Tilinkó vagy tilinka – A felhang furulyatípusok történeti-tipológiai áttekintése |
|
|
Ránki András: A magyar zeneesztétika útjai az 1960-as évek első felében |
|
|
Domokos Mária – Paksa Katalin: 18. századi források dallamai és a magyar néphagyomány |
|
|
Bozó Péter: Offenbach, a kölni és Offenbach, a párizsi – Egy készülő könyv első fejezetéből |
|
|
Riskó Kata: Régi és új formák a korai verbunkosban |
|
|
Dóka Krisztina: A hagyományos tánckultúra reprezentációja a 19. századi államismereti irodalomban |
|
|
Szabó Ferenc János: Magyar operai hősnők Egyiptomtól Norvégiáig. A Magyar Királyi Operaház 1913-14-es librettópályázata |
|
|
Horváthné Csomó Orsolya: A mikrofilmdobozokon túl: A zágrábi misszálék kronológiájának tanulságai |
|
|
Pávai István: Jagamas János hangszeres gyűjtései |
|
|
Kerékfy Márton: Népzene és nosztalgia Ligeti György Kürttriójában |
|
|
Vikárius László - Biró Viola: Zenetörténeti és népzenetudományi írások közreadása: A Bartók Béla Írásai sorozat előkészületben lévő 2. és 4. kötetének munkálatairól |
|
|
Gombos László: Egy világhírű ismeretlen: Kozma József találkozásai Farkas Ferenccel és az alkalmazott zenei műfajokkal |
