A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja. |
Hírek, események |
|
|
Negyven éve, 1974-ben a Magyar Tudományos Akadémia egyesítette a korábban széttagolt zenetudományi és népzenei kutatásait, és létrehozta a Zenetudományi Intézetet. Tíz évvel később, 1984-ben az addig több várbeli kutatóépületben elhelyezett Zenetudományi Intézet új otthont kapott az Erdődy-Hatvany palotában. A kettős évfordulóról megemlékezendő az MTA BTK Zenetudományi Intézetének munkatársai 40/30 - a 40 éves Zenetudományi Intézet 30 éve az Erdődy-Hatvany palotában címmel kiállítást rendeztek a Zenetörténeti Múzeumban, amelyen az intézet utóbbi évtizedeinek eredményeit, az intézménynek a neki otthont adó történeti miliővel való összefonódását mutatják be. Ezzel egy időben a 2014 nyarán a "Lendület" 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport közbenjárására Floridából hazaszállított Dohnányi-hagyaték legértékesebb darabjaiból is kiállítás nyílt Végre itthon címmel.
A kiállítás abban a megtiszteltetésben részesült, hogy Dr. Áder János úr, Magyarország Köztársasági Elnöke volt szíves elvállalni a védnökséget felette, és a 2014. október 1-én, 15 órakor az MTA BTK Zenetudományi Intézetben tartott megnyitóján köztársasági elnök úr levélben, az MTA elnöke, Lovász László úr pedig személyesen köszöntötte a megjelenteket.
|
Ferenci Ilona: Magyar világi énekek, szlovák egyházi énekek, táncok, klarínódarabok - egy kisvárosi orgonista repertoárja az 1670-es évekből |
|
Bolya Mátyás: Magyar citerás antológia - lejegyzésből online tananyag |
|
Tallián Tibor: A Bárdos-ügy |
|
Papp Ágnes: A tonárius hat évszázadon át: a "második teoretikus összetevő" |
|
Varga Sándor: A közép-erdélyi nemesség hatása |
|
Gilányi Gabriella: Kottás töredékek a Központi Szeminárium Pálos Könyvtárában - Egy középkori forrásanyag újrafeledezése |
|
Riskó Kata: Verbunk és verbunkos - Népi és történeti stílusok kapcsolata |
|
Büky Virág: Bartók éjszaka-zenéi - Egy tételtípus fejlődéstörténete |
|
Tari Lujza: Többszólamú jelenségek a magyar népzenében |
|
Rudasné Bajcsay Márta: A variálódás természetének vizsgálata egy azonos népzenei típus dallamaira énekelt ballada változataiban |
|
Tallián Tibor: „Pest (die unmusikalischste Stadt)” Wagner Richárd a magyar fővárosban |
|
Kappanyos András: A fordítók odüsszeiája - James Joyce Ulyssesének új magyar kiadásáról |
|
Loch Gergely: Mi van a hullámhegyen túl? Bruckner lassú tételei egy formatani reformkísérlet megvilágításában |
|
Brauer-Benke József: A magyar citeratípusok történeti-tipológiai elemzése |
|
Sipos János: Mit tenne a népzenekutató Bartók Béla ma? Egy nagyszabású keleti népzenei gyűjtőmunka folytatása |
|
Kiss Gábor - Jan Koláček: A liturgikus ének internetes eszköztárai - a készülő Gradualia honlap bemutatása |
|
Ignácz Ádám: Zeneszerző a színpadon. A művész ábrázolásának problémája Alekszandr Szrjabin, Arnold Schönberg és Hans Pfitzner művészoperáiban |