Hírek, események |
|
Harangozó Imre – Kővári Réka (közread.): Magyar isteni szolgálat... – Alföldi kéziratos kántorkönyvek a 19. századból. Ipolyi Arnold Népfőiskola, Újkígyós, 2022. 261 p.
Az elmúlt századokból elő- vagy nyilvánosságra kerülő egy-egy kéziratos énekeskönyv mindig felkelti a vallásos énekek, népénekek iránt fogékony ember érdeklődését. Ha pedig mindehhez még kotta is társul, akkor a kutató már a mennyben érzi magát.
Még a múlt évezredben került az akkor ifjú tanító, hitoktató, a népi kultúra megőrzéséért és megismertetéséért azóta is híven munkálkodó újkígyósi Harangozó Imre tulajdonába három kéziratos énekeskönyv, amelyek a 19. század folyamán íródtak az Alföld különböző pontjain. A most megjelent kötet első, legnagyobb, zenei szempontból legértékesebb (a dél-alföldi Bácska területéről való) adai, valamint az utolsó, legrövidebb (a közép-alföldi Békésben fekvő) újkígyósi énekeskönyv a címlapon közli az utókorral, hogy hol is készült, ill. hol voltak használatban a bennük rögzített énekek, énekszövegek. A második kéziratos keletkezési helyét a közreadás során sikerült megállapítanunk, amikor is néhány (halottas) énekszövegben a helység plébánosának és papjának neveit olvastuk: Jászfényszaru (Észak-Alföld, Jászság).
A kántorkönyvek anyaga ugyan eltér egymástól, azonban – akár e három kéziratost együtt, akár csak a legelsőt tekintjük – jól mutatják a kor egyházzenei és kántori gyakorlatát. A teljes énekanyag túlnyomó többsége szentmisékre való, de emellett Újkígyóson zsolozsma-anyagot is olvashatunk (igaz, átköltött formában). Az adai kántorkönyv a magas zeneművészettől (M. Haydn-szerzemény magyarítása) a népi(es) műzenén (az ún. pásztormisén) keresztül a személyes halottas énekekig új és régi énekanyagot egyaránt tartalmaz, közülük többet kottával, néhányat kísérettel is. A jászfényszarui énekeskönyv főként halottas anyagával mutatja azt a – különben az adai kéziratosban is meglévő – gyakorlatot, hogy a halotti vagy emlékmisére a hozzátartozók mit vártak el a kántortól (az elhunyt nevén kívül pl. foglalkozására vonatkozó adatokat is olvashatunk az énekszövegekben).
A kötetben közreadott kéziratosok a liturgia-, kegyesség-, zene-, irodalom- és helytörténet, valamint a vallási néprajz számára is adalékokkal szolgálnak.
Kővári Réka
A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amelynek célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai közül 2023-ban Dóbék Ágnes, Papp Ingrid, Riskó Kata, Somogyi Szilvia, Szakál Anna, Turbucz Dávid és Ulicsni Viktor nyerte el az ösztöndíjat.
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma 2023. június 8-i ülésén döntött az idén benyújtott pályázatokról. Ebben az évben 834 érvényes pályázat érkezett, amelyek közül a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján 155 részesül a támogatásban.
A nyertes pályázatot benyújtó kutatóknak a Bolyai-ösztöndíj elnyeréséről kiállított okleveleket a szeptemberi Bolyai-napon adják majd át.
Az Erdődy–Hatvany Palotában található BTK Zenetudományi Intézet különleges zenetörténeti kincseket, egyedülálló gyűjteményeket, archívumokat őriz. Intézeteinket bemutató videósorozatunk legújabb epizódjában a zenetudományi kutatásokba tekintünk be.
Kiállítótér egyedülállóan a Zenetudományi Intézethez kapcsolódik a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban. A Zenetörténeti Múzeum az 1969-es alapításától gyűjti a zenetörténet Magyarországon fellelhető tárgyi emlékeit: hangszereket, régi hanghordozókat, fotókat, valamint a zenei élethez kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat. Farkas Zoltán, a múzeum vezetője számára a legfőbb kihívás az, hogy a zenetudomány eredményeit emberközelien mutassa be a nagyközönség számára.
Az intézetben található Bartók Archívumot 1961-ben alapították a Bartók-hagyaték megőrzésére. Az alapja a híres zeneszerző magyarországi hagyatéka, amelyet ifj. Bartók Béla helyezett el itt tartós letétbe. Az eredeti kéziratok tekintetében a világ második legnagyobb Bartók-gyűjteményének számít. Az archívum az életmű kutatásának központi intézményének tekinthető és a mai napig nemzetközi érdeklődés övezi. Az archívum munkatársainak egyik legfőbb vállalkozása a Bartók-összkiadás elkészítése, amely Somfai László irányításával indult meg, és jelenleg Vikárius László vezetésével folyik.
Az intézet különleges gyűjteménye a magyar népzenei és néptánchagyományt rögzítő hang- és filmfelvételek. Ezek archiválása, hiteles adatolása, sokoldalú feltárása, hozzáférhetőségük biztosítása fontos feladat. Az archívum a hangzó felvételekből mintegy 18 500 órányi anyagot őriz. Arról, hogy ezek digitalizálása miként zajlik, Buzás Attila hangmérnök mesél a filmben. A Néptánc Archívum Európa egyik legnagyobb néptáncgyűjteményét óvja, amely főként a Kárpát-medence magyarságának táncaira, tánczenéjére és táncéletére vonatkozik. Az archívum filmtára mintegy 400 ezer méter filmen majdnem 700 óra terjedelmű anyagot tartalmaz, a kézirattára pedig több tízezer lap terjedelmű kéziratos anyagot őriz. Emellett a táncfotótára és a táncírástára is szintén fontos része, ez utóbbinak a kétharmadát a lábánkinetográfiai lejegyzések teszik ki. Hogy ez pontosan mit jelent, azt Karácsony Zoltán mondja el az archívum bemutatása mellett.
Fotók: Szilágyi Adrienn projektvezető
Lipták Dániel gyakorló népzenészek sorából érkezett és kezdte el feldolgozni Dincsér Oszkár hagyatékát, aki a magyar népzenekutatás egyik kulcsfigurája volt. Nevét leginkább a Két csíki hangszer című úttörő szemléletű tanulmány, valamint a népzenei gramofonfelvételek kapcsán ismeri a szakma. Hagyatéka 2018 végén bukkant fel, és 2019 májusában került az intézet birtokába.
A 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport elsődleges célja a 20. századi magyar zene dokumentumainak összegyűjtése, archiválása és kutatása. Az archívumban olyan kiemelkedő gyűjtemények találhatók, mint Dohnányi Ernő és Lajtha László hagyatéka. Idén tavasszal nyílt meg a Zenetörténeti Múzeumban a kutatócsoport és a bázeli Paul Sacher Alapítvány által közösen rendezett Ligeti-labirintuscímű kiállítás, amely a száz éve született Ligeti György művészi alkatába, elgondolásaiba és eredményeibe nyújt betekintést. Ligeti egy alkalommal így jellemezte alkotói útkeresését: „műről műre tapogatózom előre, különböző irányokban, mint egy vak a labirintusban”. A labirintusba a kiállítás kurátorai, Dalos Anna és Kerékfy Márton vezeti be a nézőket.
Fotók: Szilágyi Adrienn projektvezető
Forrás: abtk.hu
|
|
Múzeumok Éjszakája a Zenetörténeti Múzeumban – hangversenyek és kiállításvezetések BTK Zenetudományi Intézet, Zenetörténeti Múzeum, 2023. június 24. szombat, 18.00–24.00 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
18.00 A 100 éve született Ligeti György kórusai és kamaraművei. Pax et Bonum Kamarakórus (Bartók terem)
Vezényel: Kiss Boldizsár, km. Bene Róza - csembaló, Thurnay Viola – ének, Kérges Barnabás – zongora
Két kánon no.1: Ha folyóvíz; Bujdosó; Magos kősziklának; Magány; Pápainé (Pax et Bonum Kamarakórus, vezényel: Kiss Boldizsár)
Passacaglia ungherese; Hungarian Rock (Bene Róza – csembaló)
Öt Arany-dal (Thurnay Viola – ének, Kérges Barnabás – zongora)
Két kánon: II. Pletykázó asszonyok; Haj, Ifjúság! (Pax et Bonum Kamarakórus, vezényel: Kiss Boldizsár)
Continuum (Bene Róza – csembaló); Kállai kettős (Pax et Bonum Kamarakórus, vezényel: Kiss Boldizsár)
19.00 Ligeti labirintus (múzeum 1-2. terem). Kerékfy Márton kurátor tárlatvezetése a centenáriumi Ligeti György kiállításban
20.00 Megszólal a legendás fehér Bösendorfer zongora (múzeum 4. terem)
Richter Anna Zsófia – zongora, Dósa Csenge – hegedű, műsorvezető: Gombos László zenetörténész
Brahms A-dúr szonáta op.100; Beethoven: c-moll zongoraszonáta op.111. II. tétel (Arietta)
21.00 Lajtha László emlékszoba (múzeum 6. terem)
A 60 éve elhunyt zeneszerző emlékszobáját Szabó Ferenc János zenetörténész mutatja be.
21.30 In memoriam Lajtha László (múzeum 4. terem)
Nyiredi Fanni – fuvola, Vida Mónika Ruth – zongora, műsorvezető Gombos László zenetörténész (múzeum 4. terem)
Lajtha László és kortársai: Bartók Béla, Claude Debussy, Járdányi Pál és Francis Poulenc művei
22.30 Fúvósötös az éjszakában. A Scherzo Kvintett hangversenye (Bartók terem)
Szalóky Andrea – fuvola, Nagy Attila – oboa, Herr Benedek – klarinét, Badacsonyi Péter –kürt, Szöllősy Szellő – fagott. Műsorvezető Kerényi Judit oboaművész, a Weiner Konzervatórium tanára.
Mozart: Divertimento; Franz Danzi: 2. fúvósötös; Haydn: B-dúr divertimento
Mozart: Sonata da chiesa; Rheinberger: Sonata; Hidas Frigyes 3. fúvósötös 4. t.
A valamennyi budapesti rendezvényre érvényes központi karszalagok a múzeum pénztárában már megvásárolhatók! Felnőtt: 2500 forint, 6-18 korig: 1200 forint.
A múzeum saját jegyei (felnőtt 2000, nyugdíjas/diák 1000 ft) helyben egész estére érvényesek!
Irina Chachulska (Varsó) előadása a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport online fórumán
A kutatócsoportunk részvételével, cseh és szlovák társprojekt-vezető kollégáinkkal együttműködve 2020-ban alakult és 2023 februárja óta a Visegrád+ program támogatását élvező Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online fórum következő eseményére kerül sor 2023. június 14-én 17.00 órakor. Az előadó ezúttal Irina Chachulska, a Lengyel Tudományos Akadémia Művészeti Intézetének fiatal munkatársa, a középkori gregorián paleográfia művelője. Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a meghívóban megadott linken lehet június 13-án 17.00 óráig. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
A BTK Zenetudományi Intézet kiadásában és Gombos László, az intézet Zenetörténeti Múzeumának tudományos munkatársa szerkesztésében megjelent a Hangszer vagy műtárgy?Tanulmányok hangszerekről, zenetörténetről, képzőművészetről című, 128 oldalas, illusztrált kötet.
Mit tegyen egy múzeum a rábízott hangszerekkel? Ha változatlanul vagy csupán külsőleg restaurálva helyezik vitrinbe, a hangszer eredeti funkciója, a hangadás sikkad el, a játszhatóság helyreállításához viszont gyakran olyan jelentős beavatkozások szükségesek, hogy a műtárgy már nem lesz azonos korábbi önmagával. Ez volt a fő kérdése 2019-ben a Zenetörténeti Múzeum 50. jubileumi konferenciájának, amelynek válogatott előadásai olvashatók e kötetben átdolgozott, szerkesztett változatban.
Mivel a muzeológiai probléma zenetörténeti, hangszertörténeti és képzőművészeti témákkal határos, a különféle szakterületek kutatásai számos ponton összekapcsolódva egészítik ki egymást. Így a tanulmányok különleges hangszerek, egyedi dokumentumok és neves zongorakészítő műhelyek történetéről és jelentőségéről is szólnak, valamint zenei éremkollekciók, nagy mesterekhez köthető gyűjtemények és emlékhelyek kialakulását és helyzetét mutatják be másfélszáz színes reprodukció segítségével.
A kötet ára: 4500 Ft. Vásárlással, megrendeléssel kapcsolatos információk itt találhatók.
Forrás: abtk.hu
Budapest Főváros Önkormányzata és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete tisztelettel meghívja Önt Ligeti György emléktáblájának felavatására a zeneszerző születésének századik évfordulóján.
IDŐPONT: 2023. május 26., péntek 11.00
HELYSZÍN: Budapest V. kerület, Alkotmány u. 4.
Az ünnepségen beszédet mond dr. Richter Pál, a BTK ZTI igazgatója és Karácsony Gergely főpolgármester.
Az avatás alkalmából elhangzik Ligeti György: Baladă şi joc, két hegedűre (1950) című darabja.
Adrian Papahagi román filológus, kodikológus, irodalomtörténész meghívására a "Lendület" Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport vezetője, Czagány Zsuzsa 2023. május 30-án angol nyelvű előadást tart a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az eseményre a karon Papahagi professzor vezetésével működő, a középkor írott forrásait a kutatás fókuszpontjába állító „CODEX” program keretében kerül sor. Az előadás címe: Töredékek, dallamok, kottaírások. A zenei fragmentológia ökoszisztémája (Fragments, chants, notations: Ecosystem of music fragmentology). A bemutatott töredékekből rekonstruált dallamokat Göbölösné Gaál Eszter szólaltatja meg.
Tallián Tibor, Intézetünk volt igazgatója, az MTA rendes tagja 2022. december 12-én megtartotta akadémiai székfoglalóját.
"Az előadás célja volt rekonstruálni Kodály ismereteit, véleményeit, érzeteit az európai zenetörténet ezeréves folyamatáról, eseményeiről, személyiségeiről, stílusairól; amennyiben lehetséges, megvilágítani a zenetörténettel kapcsolatban elfoglalt álláspontjainak ismert vagy feltételezhető forrásait a közel hetvenéves pálya egyes szakaszaiban és – ami ezekkel nagyjából egybeesett –: működésének különböző minőségeiben." - mta.hu
A székfoglalóról készült videó és képgaléria itt érhető el
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete és a Szlovén Tudományos Akadémia Kutatóközpont Népzenetudományi Intézete tisztelettel meghívja a magyarországi táncházmozgalom félévszázados fennállásának és működésének tiszteletére rendezett tudományos konferenciára.
Időpont: 2023. május 23–24.
Helyszín: Zenetudományi Intézet, Bartók terem Budapest, I. ker., Táncsics M. u. 7.
SZERVEZŐK: Pál Richter, Drago Kunej, Zoltán Karácsony, Soma Salamon
TÁMOGATÓK: NKFIH, ARRS (Slovenian Research Agency)
Az esemény a Facebookon itt érhető el.
Zoom-linkek:
2023. május 23. kedd
https://us06web.zoom.us/j/87314560302?pwd=eE9uZjBSWjlSdUoyeEtJdURnTEhrUT09
Meeting ID: 873 1456 0302
Passcode: 037585
2023. május 24. szerda
https://us06web.zoom.us/j/85287951061?pwd=cnptb3JvSm4rcEhxcFBzbllYZjhUZz09
Meeting ID: 852 8795 1061
Passcode: 675226
Tudományszakunk jeles képviselői születésének centenáriumáról meg szoktunk emlékezni. Azt azonban nem igen mondhatjuk, hogy valakit életében köszönthettünk volna már a 100. születésnapján! Most erre került sor Bécsben, ahol az iskolateremtő, intézményalapító Professzor Dr. Walter Deutsch születésnapját ünnepelhettük tudományos előadásokkal, intézmények, különböző szervezetek köszöntéseivel, zenével.
A Zenetörténeti Múzeumban 2022. június 30-án nyílt meg a „Nemessányi Sámuel, a magyar Stradivarius” című tárlatunk, amelyet nemzetközi konferencia és kópiakészítő verseny kísért. A rendezvénysorozattal a legnagyobb magyar hegedűkészítő előtt tisztelegtünk.
A kiállítás végéhez érve május 5-én a „Búcsú a hangszerektől” című rendezvényen láthatta és hallhatta utoljára a közönség azt a három hangszert, amelyet most Kanadába küldünk vissza. Az ún. Halász-Fischer (1865), a Joachim (1870) és a Waldbauer-Havas (1878) hegedűk mindegyikén elhangzott Hubay Jenő: A cremonai hegedűs című operájának részlete, illetve Bartók Béla – Székely Zoltán: Román népi táncok 1. és 2. tétele Vörösváry Márton hegedűművész előadásában. Hubay Jenő Bösendorfer zongoráján zenetörténész kollégánk, Gombos László működött közre.
A kerekasztal-beszélgetés moderátora, Farkas Zoltán elsőként Baranyi Annát, kérte fel, hogy ossza meg gondolatait, aki a kiállítás kurátora, a Nemessányi munkásságát bemutató könyv szerzője. A résztvevő hegedűkészítők és érdeklődők családias beszélgetése zárta az eseményt.
 |
 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Mióta 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-programja támogatásával a Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályán megszületett a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport, minden évben ősszel, a Magyar Tudomány Ünnepe novemberi rendezvénysorozata keretében kamarakonferenciára kerül sor a Zenetudományi Intézetben. E konferenciákon a csoport tagjai beszámolnak a szakmán belüli és kívüli érdeklődőknek az aktuális évben elért eredményeikről, a leglátványosabbakat posztereken is szemléltetve. 2021 óta, hála a kutatócsoport növekvő létszámának és egyházzenész tagjainak, a tudományos előadások közé énekes produkciók is ékelődnek, amelyek ugyancsak kapcsolódnak az eltelt időszak szakmai eredményeihez. A néhány év alatt inkább spontán kialakuló, mint tudatosan megtervezett dramaturgia mostanra beért: az eredetileg 2022 novemberére tervezett, ám az intézet öthónapos bezárása miatt elhalasztott, végül 2023. május 4-én a Zenetudományi Intézet Bartók-termében lezajlott esemény öt előadása között a kutatócsoport „kamarakórusa” kétszer lépett színre középkori magyarországi kódexekből vett gregorián tételekkel és reneszánsz polifóniával, a hat poszter pedig látványosan mutatta be a csapat 2022-ig megvalósult belföldi és külföldi kutatóútjait, a föltárt középkori kottás kódextöredékeket, rekonstruált forrásokat, az elkészült adatbázisokat.
A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek – KÓTA Művészeti Bizottságának egykori elnöke május 6-án hunyt el.
Gerenday Ágnes, a Budapesti Lantos Kórus (korábban: Budapesti Ifjúsági Kórus) művészeti vezetője 1976-ban végezte tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán többek között Gaál Margit, Vásárhelyi Zoltán, Maklári József, Ónody Márta, Szőnyi Erzsébet, Nagy Olivér és Szokolay Sándor növendékeként.
Az Akadémia elvégzése után egy évig az MTA Zenetudományi Intézet Népzenekutató csoportjában dolgozott Sárosi Bálint és Vikár László irányításával, majd a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán tanított öt évig zeneelméletet, zenetörténetet, karvezetést és tantárgy-pedagógiát. 10 évig tanított a Budapesti Tanítóképző Főiskola esti és levelező tagozatán.
Külsős zenei szerkesztőként 28 éven át közreműködött a Kossuth és a Bartók Rádió számos zenei és irodalmi műsorának létrehozatalában, munkatársa volt a Calypso Rádiónak és rövid ideig az Egri Katolikus Rádiónak.
1983-tól 2016-ig a mindenkori kulturális minisztérium Művészeti Főosztályán dolgozott a hivatásos zenei élet referenseként. Ezért a munkájáért szakmai tanácsadói címet kapott, majd elnyerte a Magyary Zoltán díjat.
Számos kórusnál töltött be zongorakísérői és helyettes karnagyi szerepet – Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyára Új Világ Férfikara, Volánbusz Liszt Ferenc Férfikar, Solymári Férfikar, Láng-Acélhang Férfikar. Ez utóbbi vezetését 2009-től vette át édesapjától, Gerenday Endrétől.
A Budapest Ifjúsági Kórusban végzett szakmai tevékenységéért a Magyar Köztársasági Érdemrend Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült.
Forrás: Papageno
A BTK Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívuma és a bécsi Universität für Musik und Darstellende Kunst Zenetudományi Intézete a bázeli Paul Sacher Alapítvánnyal és a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társasággal együttműködve május 10. és 13. között Bécsben és Budapesten nemzetközi konferenciát rendez Ligeti György születésének századik évfordulója alkalmából Kylwiria and Other Explorations címmel.
Az esemény programjáról és résztvevőiről itt lehet tájékozódni.
A konferencia szervezői: Dalos Anna, Julia Heimerdinger, Kerékfy Márton és Heidy Zimmermann.
Zoom linkek:
Május 12.
https://us06web.zoom.us/j/83079866358?pwd=U1hjeUhtSDBTOTdBOTY2aXJCZzhSZz09
Meeting ID: 830 7986 6358
Passcode: 589875
Május 13.
https://us06web.zoom.us/j/81430521820?pwd=TFZTQzRxUFdkaGEvNjRMQkVaRFQydz09
Meeting ID: 814 3052 1820
Passcode: 22856
|
|
Búcsú a hangszerektől – Nemessányi Sámuel, a magyar Stradivarius kiállítás lezárása BTK Zenetudományi Intézet, 2023. május 5. péntek, 16:00 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A Zenetörténeti Múzeum tisztelettel meghívja Búcsú a hangszerektől című rendezvényére 2023. május 5-én pénteken 16 órára a Nemessányi Sámuel, a magyar Stradivarius kiállítás lezárása és a hangszerek külföldre történő visszaszállítása alkalmából.
Helyszín: BTK Zenetudományi Intézet, 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.
Közreműködik: Vörösváry Márton hegedűművész
A kötetlen szakmai beszélgetés várható résztvevő: Baki Róbert, Bárdi Szabolcs, Blaszauer Róbert, Délczeg Zoltán, Faragó-Thököly Márton, Guminár Tamás, Héjja János, Holló Bence, Kónya Lajos, Nemessányi László, Rácz Pál, Semmelweis Tibor, Tassy András és Temesvári Péter hegedűkészítő mesterek, Baranyai Anna művészettörténész és Gombos László zenetörténész.
Moderátor: Farkas Zoltán zenetörténész, a múzeum vezetője.
Mindenkit szeretettel várunk résztvevőként és rövid hozzászólásra egyárant.
|
|
TÖREDÉKEK, ANYAKÓDEXEK, HORDOZÓK – hangverseny, poszterkiállítás és könyvbemutató BTK Zenetudományi Intézet, 2023. május 4. csütörtök, 13:00 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Régi Zenetörténeti Osztálya és a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport meghívja Önt hangversennyel, poszterkiállítással és könyvbemutatóval egybekötött tudományos ülésére.
13.00–14.00
Czagány Zsuzsa: A töredékkutatás háromlábú széke (bevezető előadás)
Nagy Torma Julianna: A Székesfehérvári Püspöki Könyvtár ismeretlen eredetű késő középkori kottás kézirata
Szoliva Gábriel OFM: Kolozsvári-Sillye Béla a középkori zenei fragmentológia magyar előfutára?
14.30–15.30
Göbölösné Gaál Eszter: 16. századi kottás töredékek J. H. Zedler Lutherösszkiadásán a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményében
Gilányi Gabriella: A legkisebb is számít. Újabb azonosított kottás fragmentulum
16.00–17.30
A Częstochowai pálos kantuále (könyvbemutató)
Czagány Zsuzsa – Sarbak Gábor (szerk.), Cantuale Paulinorum saec. XVI. Zene- és nyelvtörténeti tanulmányok a Częstochowai pálos kantuáléról.
A Magyar Pálos Rend és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete közös kiadásában megjelent kötetet bemutatja és a szerzőkkel, szerkesztőkkel beszélget Földváry Miklós István. Bevezetőt mond P. Puskás Róbert Antal OSPPE, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke.
Az előadások között gregorián és polifon tételek és népénekek hangzanak el Göbölösné Gaál Eszter, Tóka Borbála, Enyedi Mózes és Varga László Dávid előadásában, valamint megtekinthetők a kutatócsoport legújabb hazai és külföldi kutatóútjainak eredményeiből összeállított poszterek.
A könyvbemutató végén középkori és újkori pálos kódexekből énekel a Budafoki William Byrd Énekegyüttes, vezényel Winnington-Ingram Johanna.
A rendezvényen a bemutatott könyv és a kutatócsoport egyéb kiadványai kedvezményesen megvásárolhatók.
A meghívó letölthető ezen a linken.
|
|
LIGETI-LABIRINTUS – Kiállítás Ligeti György születésének századik évfordulóján BTK Zenetudományi Intézet, 2023. április 13. csütörtök, 16:00 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A BTK Zenetudományi Intézet és a Paul Sacher Alapítvány tisztelettel meghívja Önt és hozzátartozóját 2023. április 13-án, csütörtökön 16 órára a BTK Zenetudományi Intézet székházába (1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 7.) a Ligeti György születésének századik évfordulója alkalmából a Zenetörténeti Múzeumban rendezett kiállítás megnyitójára.
A megjelenteket üdvözli:
Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója
Florian Besthorn, a Paul Sacher Alapítvány igazgatója
A kiállítást megnyitja:
Rácz Zoltán, Kossuth-díjas ütőhangszeres művész
Tárlatvezetést tartanak:
Dalos Anna, Kerékfy Márton és Heidy Zimmermann kurátorok
Elhangzik:
Ligeti György: Hat bagatell fúvósötösre, I., III., VI. tétel (1953), előadja a Crosswind Quintett
Ligeti György: Szólószonáta gordonkára (1948/1953), előadja Zétényi Tamás
A kiállítás megrendezését támogatta:
Eötvös Loránd Kutatási Hálózat
Nemzeti Kulturális Alap
Magyar Művészeti Akadémia
A meghívó letölthető ezen a linken.
LIGETI-LABYRINTH – Eine Ausstellung zum 100. Geburtstag von György Ligeti
Das Institut für Musikwissenschaft RCH und die Paul Sacher Stiftungladen Sie und Ihre Begleitung herzlich zur Eröffnung ihrer Ausstellungzum 100. Geburtstag György Ligetis im Musikhistorischen Museum ein.
Wann: 13. April 2023, 16 Uhr
Wo: Institut für Musikwissenschaft RCH, 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7
Grussworte:
Pál Richter, Direktor des Instituts für Musikwissenschaft RCH
Florian Besthorn, Direktor der Paul Sacher Stiftung Basel
Eröffnungsansprache:
Zoltán Rácz, Perkussionskünstler und Träger des Kossuth-Preises
Führung mit den Kuratoren Anna Dalos, Márton Kerékfy und Heidy Zimmermann
György Ligeti, Sechs Bagatellen für Bläserquintett, Satz 1, 3 und 6, gespielt von Crosswind Quintett
György Ligeti, Sonate für Violoncello solo (1948/1953), gespieltvon Tamás Zétényi
Die Ausstellung wurde unterstützt durch das Eötvös Loránd Research Network, die Ungarische Akademie der Künste und den Nationalen Kulturfonds von Ungarn.
|
|
Grabócz Márta: Kétféle zenetudomány? A formától a kollektív emlékezetig (invariánsok, memóriakutatási hipotézisek) – Székfoglaló előadás MTA Székház, Díszterem, 2023. április 17. (hétfő) 11.00 óra 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. I. emelet |
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya tisztelettel meghívja Önt GRABÓCZ MÁRTA, az MTA külső tagja „Kétféle zenetudomány? A formától a kollektív emlékezetig (invariánsok, memóriakutatási hipotézisek)” címmel tartandó székfoglaló előadására.
Bővebb információk az MTA honlapján érhetők el.
A meghívó letölthető ezen a linken.
A zeneszerzői összkiadások és zenei Urtext-kiadások egyik nemzetközileg legismertebb, legtekintélyesebb német kottakiadója a müncheni Henle Verlag 2023. március 23-án online nyílt napot rendez, melyre szabadon lehet regisztrálni. Az Editio Musica Budapest Zeneműkiadóval együtt a Henle Kiadó gondozza a Zenetudományi Intézet Bartók Archívumában készülő s 2016 óta megjelenő Bartók Béla Zeneműveinek Kritikai Összkiadása sorozatot. A kiadói nyílt nap keretében e vállalkozás külön hangsúlyt és műsoridőt kap. 9:45 és 10:15 között interjút vetítenek le, melyet a kiadói szerkesztő, zenetörténész Annette Oppermann a Bartók-összkiadás szerkesztőivel, Kerékfy Mártonnal és Vikárius Lászlóval folytatott, valamint részletek lesznek látható a Penna-magazinnak a Bartók-összkiadásról tavaly októberben készített riportfilmjéből.
