Hivatása: Kutató – Somfai László

Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Hivatása: Kutató című interjúsorozatának hetedik adásában Somfai László zenetörténészt kérdezi életéről, munkásságáról és a Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának történetéről kollégája Vikárius László.

Somfai László, a Zenetudományi Intézet kutatóprofesszora, a Bartók tematikus műjegyzék szerkesztője, a Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása alapító szerkesztője. A hazai muzikológia és a szakmai képzés területén évtizedek óta meghatározó személyiség. 1972-től több mint három évtizeden át vezette a Bartók Archívumot. A Haydn-kutatás és a zenei forráskutatás terén elért eredményei révén a nemzetközi zenetudomány legjelentősebb kutatói közé tartozik.

Őt kérdezi Vikárius László, a Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Bartók Archívum jelenlegi vezetője, aki Somfai László tanítványaként és munkatársaként több évtizede dolgozik vele együtt.

Forrás: ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja

• 2025

Megjelent Szabó Ferenc János új monográfiája

Többéves kutatás eredményeként 2025 októberében megjelent Szabó Ferenc János az Eternola Mechanikai Rt. történetét és diszkográfiáját feltáró kötete a Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány kiadásában, a kiadó magyar diszkográfiasorozatának folytatásaként. Az Eternola Mechanikai Rt. története és jellegzetesen 1920-as évekbeli repertoárja az 1980-as évek óta vonja magára a magyar hanglemeztörténet kutatóinak figyelmét, hangfelvételei iránt pedig a 2010-es évek végétől kezdődően már a nemzetközi diszkográfiai kutatás is érdeklődni kezdett. A Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum tudományos munkatársának kötete az Eternola Mechanikai Rt. történetének és hanglemezeinek első monografikus összefoglalása. A könyv első része egy részletes tanulmány, amely bemutatja az Eternola Mechanikai Rt. történetét, nemzetközi kapcsolatrendszerét, illetve elemzi a cég repertoárját. E tanulmány mintegy bevezetőként szolgál a kötet nagyobb részét kitevő diszkográfiához, amelyet a szerző a magyar és külföldi gyűjteményekben fennmaradt eredeti lemezek, valamint a magyar és jugoszláv lemezkatalógusok és más szekunder források alapján állított össze. Bár maga a cég csak rövid ideig létezett – nem élte túl a gazdasági világválságot –, s mindössze kettő dokumentálható hangfelvételi ülést tartott, a Trianon utáni Magyarország első önálló lemezcégeként mégis fontos mind a magyar hanglemeztörténet, mind pedig a zenetörténet szempontjából.

• 2025

Concepts and Criteria of “Éditions authentiques” in Music

With the participation of distinguished scholars from abroad, the Budapest Bartók Archives is holding a two-day conference on questions of “authenticity” in editing in music.

The programme of the conference is available here.

• konferencia
• Bartók Béla
• 2025

A Repríz 3. adásának meghívottja Ferenczi Ilona

Ferenczi Ilonával a Csáti Graduál, az első magyar nyelvű kéziratos protestáns graduál kritikai kiadása kapcsán beszélget a Repríz főszerkesztő-műsorvezetője, Németh István-Csaba. A podcast-beszélgetés diakronikus, majd szisztematikus nézőpontból tekinti át a magyar gregoriánt. A történeti szál a 16. század közepén, a Reformációt követően a gregorián-alapú anyanyelvű gyülekezeti énekek kialakulásával indul. Foglalkozik a források – Huszár Gál énekeskönyveinek, az egy műhelyből való Ráday, Batthyány és Óvári Graduál, végül az Öreg Graduál – egymáshoz való viszonyával. Majd eljut az 1674-es eperjesi vértörvényszék után meggyengülő protestáns egyházakhoz, amelyek lemondtak a gregorián-éneklés gyakorlatáról. De utóéletről is beszélhetünk: a szóban forgó historikus liturgia ugyanis a mai keresztény felekezetek közös, bármikor feleleveníthető örökségeként is releváns. A katolikus énekeskönyv készítésekor a szerkesztők a protestáns graduálokhoz nyúltak vissza az 1980-as években, mert hiszen a katolikusok számára nem állt készen használható fordítás – jegyzi meg Ferenczi Ilona. A mélyebb összefüggések szintjén pedig felmerül az idegen nyelven (latinul, németül) ill. az anyanyelven való éneklés eltérő szöveg-percepciójának kérdése. Erre rímelnek a Zenetudományi Intézet nagy sorozatainak (Magyar Népzene Tára, Musicalia Danubiana, Studia Musicologica) korábbi, latin nyelvű címoldalai, melyek manapság, az angol nyelv hegemóniájának korában szinte már furcsának hatnak.

• 2025
• Repríz

Read more ...